Skip to main content

Már 17 éve hírekkel szolgálunk!

A megvalósítás új szakaszába lépett a FUNDA projekt a Duna régió funkcionális várostérségeiben

„ Megtörtént a Lechner Nonprofit Kft. vezetésével megvalósuló FUNDA projekt második találkozója. A Lechner Nonprofit Kft. vezetésével megvalósuló FUNDA projekt új mérföldkőhöz érkezett: a második partnertalálkozóval lezárult az előkészítési szakasz, és megkezdődött a konkrét pilotok megvalósítása a Duna régió funkcionális várostérségeiben. A februári eseményen a 11 finanszírozott partnerintézmény mellett 11 társult stratégiai partner is részt vett, ami jól mutatja, hogy a funkcionális várostérségek (FUA-k) integrált fejlesztésére irányuló szakmai együttműködés egyre szélesebb körű érdeklődést és elköteleződést vált ki a Duna régióban. A...

Read more

Technológiai fejlődés vagy digitális kizárás?

„Az érintőképernyős fizetési terminálok terjedése új akadályokat jelent a vak és gyengénlátó emberek számára, mivel a sík kijelzős eszközök sokszor nem teszik lehetővé a PIN-kód önálló megadását. Az Informatika a Látássérültekért Alapítvány (Infoalap) friss szakmai elemzése rámutat: bár a nemzetközi gyakorlatban léteznek működő akadálymentes megoldások, hazánkban is adott egy alternatíva. Miközben Európa az akadálymentesség évtizedét hirdeti, a magyar boltok pénztárainál, a taxikban, a futároknál egyre több látássérült ember szembesül azzal, hogy önállóan nem tud fizetni. A Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos...

Read more

Az OECD Going Digital integrált szakpolitikai keretrendszere

„A digitális átalakulás széles körű és összetett hatásokkal jár a gazdaságban és a társadalomban, ami megnehezíti a közpolitikai célok közötti kompromisszumok megtalálását. Az OECD Going Digital integrált szakpolitikai keretrendszere (a Keretrendszer) segíti a kormányokat és az érdekelt feleket abban, hogy integrált megközelítést dolgozzanak ki a szakpolitikai döntéshozatalhoz az inkluzív digitális jövő alakítása érdekében. A Keretrendszer hét egymással összefüggő szakpolitikai dimenziót tartalmaz, amelyek kiállták az idő próbáját: * hozzáférés a kommunikációs infrastruktúrákhoz, szolgáltatásokhoz és adatokhoz; * a digitális technológiák és adatok hatékony...

Read more

A jövő generáció magyarországi közlekedési stratégiájának főbb irányai

„Az ágazati stratégiák lényeges jellemzője, hogy hosszabb, 20-30 éves időtávra terveznek. Ez egyrészt előny, mert a stratégiák által kijelölt célok elérése több időt vesz igénybe, ugyanakkor hátrány is, mert a megvalósulás céldátumának műszaki fejlettsége nem ismert. További kérdéseket vet fel, hogy a készítők több esetben nem lesznek használók, vagyis a stratégiák a következő generációk részére készülnek. A cikk a Magyarországon a most készülő megújuló közlekedési stratégia esetében vizsgálja egy újszerű stratégiaalkotási folyamat kezdeti lépéseként megtartott workshopok eredményeit, amelynek szintéziseként – szakítva...

Read more

A magyar vezérigazgatók fókuszában a technológiai átalakulás kényszere áll

„A hazai vállalatvezetők egyszerre szembesülnek erősödő rövid távú fenyegetésekkel és a technológiai átalakulás folyamatos kényszerével, amely hosszú távú, stratégiai fókuszt követel. Bár a világgazdaság kilátásaival kapcsolatban továbbra is optimisták, a hazai környezetben növekvő bizonytalanság uralja a vezetői gondolkodást. A PwC Magyarország 15. alkalommal, 2025 őszén elvégzett vezérigazgató-felmérése szerint a magyar CEO-k idejük 60%-át egyévesnél rövidebb távú ügyekre fordítják – jóval többet, mint társaik világszerte –, és így kevesebb fókusz marad a vállalati életképesség, az innováció és az MI-adaptáció hosszabb távú, stratégiai...

Read more

Az Európai Unió Tanácsa véglegesen elfogadta a 2040-re teljesítendő éghajlat-politikai célértéket

„A Tanács a mai napon hivatalosan elfogadta a módosított európai klímarendeletet. A jogszabály kötelezően teljesítendő köztes éghajlat-politikai célértéket vezet be, amelynek értelmében 2040-re 90%-kal kell csökkenteni a nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátást (ÜHG-kibocsátás) az 1990-es szintekhez képest. Ez az új célérték még határozottabban ráállítja az EU-t arra az útra, amely kijelöli, hogyan érje el 2050-re a klímasemlegességet az összes gazdasági ágazatban. 2036-tól kezdődően a kiváló minőségű nemzetközi jóváírásokat – az 1990-es uniós nettó kibocsátás legfeljebb 5%-áig – fel lehet használni annak érdekében, hogy kielégítő...

Read more

Új eszköz segíti az önkormányzati költségvetések átláthatóságát Törökbálinton

„Olyan közérthető, nyílt forráskódú felületet indított Törökbálint, amely megmutatja, mire és mennyit költ az önkormányzat – és amelyet más települések is szabadon átvehetnek. Törökbálint Város Önkormányzata elindította átlátható költségvetési oldalát, amelynek célja, hogy a lakosok könnyebben megismerhessék, hogyan gazdálkodik a város a közpénzekkel. Az új felület közérthető és vizuális formában mutatja be az önkormányzati kiadásokat, így az érdeklődők egyszerűen áttekinthetik, mire és milyen arányban fordítja a város a rendelkezésre álló forrásokat. A kezdeményezés a hagyományos, nehezen értelmezhető költségvetési dokumentumok – például...

Read more

Elérhető a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium 2026-2027-es Önerő Támogatási Pályázata!

„Most hazai forrásból igényelhet támogatást egyes közvetlen irányítású uniós, valamint az Interreg 2021-2027 programok keretében megvalósuló projektek önerő finanszírozásához! A támogatás: ✔ 1–100 millió Ft / projekt ✔ az önerő max. 50%-áig ✔ vissza nem térítendő A felhívás keretében olyan kérelmek támogathatóak, melyek az – Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF): Energia és Digitális Programok, – Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz – Globális Európa (NDICI), – Közös Kül- és Biztonságpolitikai eszköz (CFSP), – Erasmus+, – Európai Védelmi Alap (EDF), – Digitális Európa Program (DIGITAL), – Környezetvédelmi és éghajlat-politikai eszköz (LIFE), – Egységes Piac Program...

Read more

Digitális fordulat a bíróságokon: MI-alkalmazások a polgári bíráskodásban

„A Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézet és a Magyar Jogász Egylet Családjogi Szakosztálya 2026. március 25-én Budapesten rendezi meg az „Algoritmus a tárgyalóteremben – A mesterséges intelligencia és a polgári perek” című szakmai konferenciát. A rendezvény célja, hogy tudományos és gyakorlati szempontból vizsgálja meg az algoritmusok és a mesterséges intelligencia térnyerését az igazságszolgáltatásban. A Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézet és a Magyar Jogász Egylet Családjogi Szakosztálya által szervezett rendezvényen a téma szakértői a mesterséges intelligencia hatását elemzik a polgári perekben, kiemelt...

Read more

Piaci szervezetek vs. DÁP – jöhetnek az első figyelmeztetések

„A Digitális Állampolgárság Programhoz készült mobilapplikáció segítségével ma már több száz állami és piaci szolgáltató ügyintézési felületére be lehet jelentkezni, de a rendszer bevezetésére kötelezett piaci szereplők száma egyes szektorokban továbbra is alacsony. A Digitális Magyarország Ügynökség kiemelt célja, hogy ez megváltozzon, érkezhetnek az első figyelmeztetések. Nem halad elég tempósan a Digitális Állampolgárság Program (DÁP) egyes szolgáltatásainak bevezetése a piaci szereplőknél, legalábbis erre lehet következtetni a programot gründoló Digitális Magyarország Ügynökség csütörtöki közleményéből és a dap.gov.hu weboldalon közzétett, csatlakozott szolgáltatók listájából....

Read more

Miért jó, hogy a DÁP-hoz egyre több szolgáltató csatlakozik?

„ Mindenki jól jár azzal, ha egyre több szolgáltató építi be az ügyintézési folyamataiba a DÁP-szolgáltatásokat. Ebben a cikkben összeszedtük, miért. A Digitális Állampolgárság Program korántsem csak a mobilalkalmazásról szól: a cél az, hogy olyan együttműködések és szolgáltatások szülessenek, amelyek egyaránt csökkentik az emberek és a csatlakozott szolgáltatók, intézmények adminisztrációs terheit. Az együttműködés közös érdek, hiszen a cél az, hogy minden érintettnek egyszerűbb legyen az élete. Milyen szolgáltatások segítik a csatlakozó szervezeteket és az állampolgárokat? DÁP azonosítás Ez az a szolgáltatás,...

Read more

Európai trendek – hazai átalakulás a tervezésben. A magyarországi területi és településtervezés és változásainak értékelése az európai típusok és trendek fényében

„A tanulmány a rendszerváltozás után létrejött hazai területi és településtervezési rendszert és annak az utolsó évtizedben történt változásait elemzi nemzetközi perspektívában. A tervezés formáira fókuszáló kutatás a jogszabályok által meghatározott formális tervi rendszer változásainak elemzésével azt vizsgálta, hogy hol helyezhető el a magyar rendszer az európai tipológiában és a változások milyen összefüggést mutatnak az európai trendekkel, különös tekintettel az EU hatásaira. Az európai trendeket a tervezési szakirodalom fókusztémái, a területi tervezésre ható uniós irányelvek és szakpolitikai dokumentumok, ill. az ESPON-program legutóbbi...

Read more

Vidéki szemmel nézve – Rural proofing: egy új kormányzási eszköz kialakításának esélyei és feltételei Magyarországon

„Napjainkra nyilvánvalóvá vált, hogy a területi különbségek kezelése sem uniós, sem tagállami szinten, és különösen a vidéki térségek számára nem kínál az elvárásoknak megfelelő megoldásokat. A vidéki térségeket kiemelten érintik az olyan kérdések, mint a demográFai folyamatok, a klímaváltozás negatív hatásainak kezelése és a reziliencia kérdése, a mesterséges intelligencia és a robotizáció térnyerésének veszélyei, a gazdasági növekedés egyik alapfeltételét jelentő innovációs ökoszisztéma hiánya vagy gyengesége. Az is nyilvánvaló, hogy e jövőt érintő kihívásokra eredményes válasz kizárólag komplex megközelítés mellett adható, amelyre...

Read more

Orvosi és egészségügyi kutatások az MI-robbanástól a bizonyítékalapú döntésekig – tendenciák és problémák

„Hogyan lesz egy kutatási ötletből valódi, mérhető társadalmi és gazdasági érték az egészségügyben? Az Óbudai Egyetem Egyetemi Kutató és Innovációs Központjának (EKIK) februári szakmai műhelye azt járta körül, milyen változások és tendenciák formálják ma az orvosi és egészségügyi kutatásokat, az MI-robbanástól a bizonyítékalapú döntésekig, az etikától a tudománykommunikációig. Orvosi kutatások: külön szabályrendszer, külön kockázatok Dr. Kolossváry Márton PhD (EKIK Élettani Szabályozások Kutatóközpont) módszertani nézőpontból mutatta be az orvosi kutatások specialitásait, és azt, hogy az MI-eszközök száma exponenciálisan növekszik, miközben a gyors...

Read more

A mesterséges intelligencia felelőtlen, vadnyugati korszakának szeretnének véget vetni – Pro-Human Declaration (Emberközpontú Nyilatkozat)

„Miközben Washington és az Anthropic közötti szakítás rávilágított arra, hogy gyakorlatilag semmilyen koherens szabályozás nem irányítja a mesterséges intelligencia fejlesztését, egy kétpárti gondolkodókból álló koalíció összeállított valamit, amit a kormányzat mindeddig nem: egy keretrendszert arra, hogyan kellene kinéznie a felelős MI-fejlesztésnek. A Pro-Human Declaration (Emberközpontú Nyilatkozat) még a múlt heti Pentagon–Anthropic konfliktus előtt készült el, de a két esemény egybeesése senkinek sem kerülte el a figyelmét az érintettek közül. „Valami egészen figyelemre méltó történt Amerikában az elmúlt négy hónapban” – mondta...

Read more

Digitális Állampolgárság Program: felgyorsul a piaci szervezetek csatlakozása

„A Digitális Állampolgár mobilalkalmazással már számos állami és piaci szolgáltató ügyintézési felületére lehet bejelentkezni. Kiemelt cél, hogy az állam és a piac informatikai együttműködésével az állampolgárok valamennyi szolgáltatás esetében gyorsan, egyszerűen és biztonságosan intézhessék ügyeiket. A Digitális Állampolgár mobilalkalmazással jelenleg több mint kétszáz állami ügyintézési felületre lehet bejelentkezni, ehhez az elmúlt időszakban több közmű- és telekommunikációs szolgáltató, bank és biztosító is csatlakozott, és jelenleg is számos szervezet dolgozik a bevezetésen, így a csatlakozók köre hamarosan tovább bővülhet. A jogszabályban kötelezett szolgáltató szervezetek számára...

Read more

Váratnak, akadályoznak a hivatalban? – Online tehetsz panaszt a bürokráciára a kormánynak (Románia)

„Milyen akadályokba ütköznek a polgárok, vállalkozók, köztisztviselők az állami hivatalokban ügyintézéskor – ezt mostantól be lehet jelenteni a kormány által létrehozott oldalon. Egyfajta online panaszfalat nyitott erre a kormány, elindítva a fara-hartie.gov.ro – papírmentesen – internetes oldalt, mellyel a bürokrácia csökkentését, a digitális ügyintézés javítását tűzték ki célul. „A Papírmentesen – Fără Hârtie – Románia Kormányának kezdeményezése, amely a közigazgatás digitalizálására és egyszerűsítésére irányuló erőfeszítések támogatását szolgálja” – áll az erre a célra létrehozott internetes oldal leírásában. „A platform átlátható keretet...

Read more

Made in EU, avagy az uniós iparpolitika új iránya

„Az EU iparpolitikáért felelős biztosa szerdán mutatta be egy sajtótájékoztatón a már többször elhalasztott, sok vitát kiváltó, az EU iparpolitikájának felgyorsítását célzó rendelet sarokpontjait. Az Európai Unió versenyképességéről vagy inkább annak hiányáról már számos diskurzus zajlott és megoldási javaslat született a közösségben, csak a legjelentősebbeket kiemelve: Letta-jelentés 2024-ben, Draghi-jelentés 2025-ben, majd a legújabb, a Draghi-jelentésre is építő Industrial Accelerator Act (IAA) 2026-ban. Az Európai Bizottság új jogalkotási javaslatának, vagyis az IAA célja, hogy növelje az EU-ban gyártott, alacsony karbonintenzitású ipari termékek...

Read more

Az MI-apokalipszis réme helyett az adósságválság fenyegető árnya az, ami aggasztó

„Bár a piacokat a mesterséges intelligencia megjelenése miatti tömeges munkanélküliség és a fogyasztás összeomlásának réme tartja lázban, a valódi probléma inkább a kötvénypiacokon keresendő. A globális pénzügyi piacokon az elmúlt időszakban futótűzként terjedt egy narratíva, amely a mesterséges intelligencia túlzott térnyerése miatt az értelmiségi munkahelyek tömeges megszűnését, a fogyasztás összeomlását és az évtized végére egyfajta gazdasági leállást prognosztizált. Az elemzői félelmek egy olyan jövőképet vázoltak fel, ahol a fáradhatatlan algoritmusok és MI-ágensek termelik a GDP-t, ám a munkanélkülivé váló tömeg jövedelem...

Read more

Zöld iparpolitika – Az Európai Bizottság javaslata az ipari akcelerátorokról szóló jogszabályra, és az európai ipar megerősítésére

„Az Európai Bizottság a mai napon jogalkotási javaslatot fogadott el az alacsony szén-dioxid-kibocsátású, európai gyártású technológiák és termékek iránti kereslet növelése érdekében. Az ipari akcelerátorról szóló jogszabály fellendíti a gyártást, növeli a vállalkozásokat és munkahelyeket teremt az EU-ban, miközben támogatja a tisztább, jövőálló technológiák ipari bevezetését. A Draghi-jelentés ajánlásaival összhangban az IAA célzott és arányos „Made in EU” és/vagy alacsony szén-dioxid-kibocsátású követelményeket vezet be a közbeszerzésre és az állami támogatási rendszerekre vonatkozóan. Ezek a kiválasztott stratégiai ágazatokra fognak vonatkozni, különösen az...

Read more