Skip to main content

Már 17 éve hírekkel szolgálunk!

Korea tudomány- és technológiaalapú, a társadalmi problémák megoldását célzó 3. átfogó terve (2023–2027)

„A Korea 3. átfogó terve a tudomány és technológia alapú társadalmi problémamegoldásra (2023–2027) célvezérelt (küldetésorientált, mission-oriented) innovációpolitikai terv, amely a tudomány és technológia eszközeire támaszkodva kezeli a társadalmi kérdéseket a jóllétet meghatározó területeken, a természeti, emberi és társadalmi tőke dimenzióit átfogva. A terv által célzott társadalmi problémákat kormányzati tárcák közötti egyeztetések, valamint a nyilvánossággal folytatott konzultációk alapján azonosították. Korea K+F-beruházási szintje magas, ugyanakkor a K+F-ráfordítások egészségügyi és társadalmi célokra fordított aránya más területekhez – például a védelemhez – képest viszonylag alacsony....

Read more

A globális kvantum-ökoszisztéma térképe – Részletes áttekintés az innovációról, vállalatokról, befektetésekről, munkaerő-készségekről, kereskedelemről és szakpolitikákról szóló adatok alapján

„A kvantumtechnológiák a laboratóriumokból egyre inkább a valós, gyakorlati hatások irányába mozdulnak el, és áttöréseket ígérnek a számítástechnika, a biztonságos kommunikáció és az ultranagy pontosságú méréstechnika területén. De kik mozgatják ezt az előrehaladást, és miként alakul a globális körkép? Ez a közös EPO–OECD (Európai Szabadalmi Hivatal, European Patent Office - EPO) jelentés átfogó, részletes feltérképezést ad a világszintű kvantum-ökoszisztémáról: bemutatja, hol zajlik az innováció, hogyan bővülnek a beruházások, és milyen készségekre van a legnagyobb szükség. A jelentés szabadalmakra, startupokra, befektetési áramlásokra...

Read more

Mennyire elterjedt az algoritmikus menedzsment a munkahelyeken?

„Az algoritmikus menedzsment – vagyis a vezetői feladatok automatizálását vagy támogatását szolgáló szoftverek – átalakítja a munkahelyeket, és hatással van arra, hogyan adják ki a munkautasításokat, hogyan történik a munkavégzés megfigyelése és hogyan értékelik a teljesítményt. A hatások megértése érdekében egy munkáltatói felmérés Franciaországban, Németországban, Olaszországban, Japánban, Spanyolországban és az Egyesült Államokban új információkat gyűjtött arról, hogy mennyire terjedt el e eszközök bevezetése és milyen intenzitással használják őket, milyen hatást gyakorolnak a vezetői döntéshozatalra, illetve mennyire bíznak a vezetők az általuk...

Read more

A magas kockázatú mesterséges intelligencia értékelése – Alapjogi kockázatok

„Ahogy a mesterséges intelligencia (MI) egyre inkább beágyazódik a mindennapi életbe, az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége (European Union Agency for Fundamental Rights, FRA) kutatása arra figyelmeztet, hogy a magas kockázatú területeken – például a menekültügyben vagy a közszolgáltatásokhoz kapcsolódó ellátásoknál – alkalmazott MI-rendszerek nem használhatók „vakon”. Ezeket a rendszereket értékelni kell abból a szempontból, hogy milyen lehetséges hatással vannak az alapvető jogokra. A jelentés megállapításai magas kockázatú MI-rendszerekkel dolgozó szolgáltatókkal, alkalmazókkal és szakértőkkel készített interjúkon alapulnak. Az a jelentés következtetése, hogy...

Read more

Okmánylejárat-értesítő, tartós tár és további könnyítések – a Digitális Állampolgár mobilalkalmazás újdonságai

„Megérkezett a Digitális Állampolgár mobilalkalmazás legújabb frissítése, amelyben egy sor olyan funkció kapott helyet, amely megkönnyíti az ügyintézési teendőidet. Push értesítés okmánylejáratról Nem ér többé meglepetésként, hogy lejárt egy okmányod: digitális állampolgárként ezentúl push értesítést kapsz a mobilalkalmazásban, ha valamely fontos okmányod – személyid, útleveled, jogosítványod, forgalmid – érvényességi ideje hamarosan lejár. Így időben gondoskodhatsz a megújításról. A megújítást követően okmányadataid természetesen az alkalmazásban is frissülnek majd. Tartós tár A Tárhelyre érkezett hivatalos üzeneteid már több hónapja letöltheted és elolvashatod a...

Read more

Az Ügyfélkapu 2025-ben

„2025-ben az élet több területén is komoly változások történtek. Tovább fejlődött az Ügyfélkapu, egyre elterjedtebb lett a DÁP. 2025 elején jelentős változás lépett életbe a magyarországi elektronikus közigazgatásban: megszűnt a korábban megszokott, felhasználónév- és jelszóalapú Ügyfélkapu belépés. Az online állami ügyintézés továbbra is elérhető, azonban már csak korszerűbb, nagyobb biztonságot nyújtó azonosítási megoldásokkal. Mi változott az Ügyfélkapu kapcsán 2025-ben? A hagyományos belépési mód 2025. január közepétől már nem használható. Az állami online szolgáltatások – például az adóügyek, okmányügyintézés vagy egészségügyi felületek...

Read more

Hogy áll Európa a digitális szuverenitással?

„Európában egyre többet hallunk a technológiai, digitális vagy adatszuverenitásról. Utóbbiról itt az ITKI blogon is megjelent egy írás Pünkösty András tollából. Ebben a blogbejegyzésben néhány tisztázó gondolatot szeretnék kifejteni a digitális szuverenitásról, és az európai helyzetről. Amióta 2019 júliusában Ursula von der Leyen a politikai programja „A Europe fit for the digital age” című részében először használta a „technological sovereignty” kifejezést, konferenciák, policy paperek és tudományos publikációk sokasága kezdett el foglalkozni a témával – és teljes joggal. Már első látásra is...

Read more

Az uniós egyszerűsítési tervek megbízhatatlan üzleti partnerré tehetik az Európai Uniót

„Egyes cégek szerint az uniós egyszerűsítési tervek megbízhatatlan üzleti partnerré teszik az uniót, mert kezd kialakulni az az érzés, hogy a szabályokat és törvényeket bármikor visszavonhatják vagy módosíthatják. De mi az EU célja az egyszerűsítéssel, és hogyan lesz mégis bonyolult a helyzet? A kistermelők, a kis cégek, és a nagyvállalatok számára is kiszámíthatatlanságot jelent az Európai Unió jogalkotási folyamatának, illetve a jogszabályok egyszerűsítési folyamatának átláthatatlansága – írja a Politico. A cikk példaként hozza fel Leticia Yankey ghánai kakaótermelőt. Mint elmondta, hazájában...

Read more

A Magyar Államkincstár működésének digitális alapjai – beszélgetés Tavaszi Zsolttal (államháztartási és pénzforgalmi szolgáltatásokért felelős elnökhelyettes)

„Több millió ügyfelével Magyarország egyik legnagyobb pénzügyi szolgáltatója a Magyar Államkincstár, amely nem a hazai költségvetés tervezését és végrehajtását végzi, hanem nyugdíjakat és támogatásokat folyósít, bérszámfejti az állami alkalmazottak bérét vagy éppen kincstárjegyekkel kereskedik. Hogyan is működik az ezt kiszolgáló informatikai rendszer és milyen alapokon zajlik a fejlesztése – egyebek mellett erről is mesélt Tavaszi Zsolt, a MÁK államháztartási és pénzforgalmi szolgáltatásokért felelős elnökhelyettese az ITBUSINESS és az SAP Hungary közös podcastsorozatában, a Boardroomban. Az alábbiakban a beszélgetés rövidített, szerkesztett változata...

Read more

Valós idejű adózás – a digitalizált adóigazgatás Magyarországon – interjú Vágújhelyi Ferenccel

„A NAV óriási mennyiségű adatot gyűjt be a gazdálkodóktól, de ez hatalmas felelősséggel is jár, hangsúlyozza Vágujhelyi Ferenc, a NAV elnöke. Az adatokat úgy kell felhasználni, hogy abból az adózók számára hasznos információk álljanak elő, amelyeket fel tudnak használni üzleti döntéseikhez. Közben persze az is hasznos, ha maga az adózás is egyszerűbbé válik. Az informatikai fejlesztéseknél pedig a százszoros megtérülés az alap. ◼︎ Lehet élmény az adóbevallás? – Az adózás digitalizálása már régóta zajlik, és akár a magánszemélyek, akár a vállalkozások...

Read more

„Megkeresztelt” ChatGPT

„A közelmúltban megjelent Magisterium AI nagy nyelvi modell (LLM) eddig ismeretlen lehetőségeket kínál a katolikus egyház tanításának megismerésére. A Magisterium AI ugyanis egy specifikus katolikus egyházi teológiai tudásbázisra épített (RAG – Retrieval-Augmented Generation) modell. Értéke nem a teológusok helyettesítése, hanem a katolikus hit sokkal mélyebb megértését kínálja. A jelen blogbejegyzésemmel azt kívánom bemutatni miként vált a mesterséges intelligencia a teológiai kutatás és a katekézis szinergikus eszközévé, elősegítve a fides quaerens intellectum (a hit keresi a megértést) klasszikus elvének digitális megvalósulását. A...

Read more

A Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) átadta a Kormánynak a kisvárosok fejlesztését célzó javaslatcsomagot

„A Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) átadta a Kormány részére a „LOCALL Program Helyi tudásból vezérelt országos településfejlesztési program - Kisvárosi fejlesztések (javaslatok) 1.2” című országos szakmai javaslatcsomagot. A dokumentumot dr. Hanusi Péter, a TÖOSZ elnöke 2025. december 15-én személyesen nyújtotta át dr. Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszternek. A javaslatcsomag mintegy 70 polgármester és önkormányzati szakember közreműködésével készült. A dokumentumot a TÖOSZ Elnöksége 2025. december 9-én hagyta jóvá, negyedéves szakmai előkészítő munkát követően. A most átadott dokumentum a TÖOSZ által...

Read more

Gémesi György: egyes önkormányzatoknál komoly működési problémák lehetnek

„A fővárostól 2023-ban 58 milliárd forint szolidaritási hozzájárulást vont le a Magyar Államkincstár. Ez az összeg 2026-ban már elérheti a 100 milliárd forintot. Győrtől 13, Debrecentől pedig csaknem 12 milliárdot vonnak majd el. A fővárosi kerületek közül Óbudának kell a legnagyobb összegről, csaknem 6 milliárd forintról lemondania. A Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke az InfoRádióban azt mondta, sok település egyszerűen nem fogja tudni kigazdálkodni a kieső összegeket, ami alapvető szolgáltatások fenntartását veszélyezteti. A Magyar Közlöny december 23-ai számában jelent meg az a...

Read more

Az önkormányzati rendszer módosításáról kezd konzultációt januárban a kormány

„Az önkormányzati rendszer módosításáról kezd konzultációt januárban a kormány - jelentette be a közigazgatási és területfejlesztési miniszter szombaton a Facebook-oldalán közzétett videóban. Navracsics Tibor ismertette, ősszel a kormány a különböző önkormányzati szövetségek kérései és javaslatai alapján úgy döntött, mandátumot ad a miniszternek, hogy kezdjen tárgyalásokat "egy középtávon végrehajtandó, az önkormányzati rendszert érintő finomításról". Hozzátette, jelen pillanatban folyik az előkészület, január elején pedig megkezdik a konzultációsorozatot, ahogyan azt tették a Versenyképes járások programnál vagy az önazonosságvédelmi törvény koncepciójánál is. A tárgyalásokat az...

Read more

Az Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszer kulcstermékeinek köre – onlájn felület

„Az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény 15. § (2c) szerint a 2026. január 1-től megkezdett, lakóépületek energiahatékonyságát javító beruházás kivitelezése során az adott beruházás típusától függően a törvény végrehajtására kiadott miniszteri rendeletben szereplő építési kulcstermékeket kell beépíteni, amelyeknek rendelkeznie kell az ÉMI Nonprofit Kft. által kiadott egyszerűsített környezeti minősítéssel, valamint a környezeti pontszámuk minimum értékének el kell érnie a 8-at. Az Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszerhez (EKR) kapcsolódó építési kulcstermékek körét az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszerrel összefüggő...

Read more

Navracsics Tibor, közigazgatási és területfejlesztési miniszter stabilabb önkormányzatokat és helyi közigazgatást szeretne

„Navracsics Tibor, közigazgatási és területfejlesztési miniszter a legfrissebb nyilatkozatai szerint átfogó párbeszédet indítana a magyar önkormányzati rendszer jövőjéről. A cél nem egy gyors, felülről vezérelt átalakítás, hanem egy olyan reform előkészítése, amely stabilabb, kiszámíthatóbb működést biztosít a helyi közigazgatás számára. A miniszter elképzelései szerint 2026 elején széles körű konzultációk kezdődhetnek az önkormányzati szövetségekkel, polgármesterekkel és megyei vezetőkkel. Ezek az egyeztetések feltárnák a jelenlegi rendszer gyenge pontjait, különös tekintettel a feladatmegosztásra, a finanszírozásra és a helyi döntéshozatal mozgásterére. Navracsics Tibor többször hangsúlyozta:...

Read more

A Költségvetési Tanács előrejelzése a következő három évre

„2027-ben várhatóan jelentős kiadásoldali megszorítást kellene a kormánynak végrehajtania, az állami kiadásoknak szűkülniük kellene a várhatóan növekvő GDP-hez képest – idézi a Költségvetési Tanács elemzését a HVG. A KT szerint, amennyiben 2026-ban a kiadások növekedése GDP-arányosan 0,8 százalék lesz, akkor a kormánynak nem marad mozgástere 2027-2028-ban. A GDP-hez mérve a nettó kiadások értéke 2027-ben 39,7 százalék, 2028-ban pedig 38,5 százalék körül alakulhat. Adóemelésekre ugyan nem lesz szükség, de adócsökkentésekre, illetve a különadók kivezetésére nem lesz tér. A foglalkoztatás demográfiai okokból nem...

Read more

Több mint 2,7 millió regisztrált felhasználó van az eUprava portálon Szerbiában

„Jelenleg több mint 2,7 millió polgár regisztrált a szerbiai e-közigazgatási portálon, és 2026-tól új elektronikus szolgáltatások válnak elérhetővé, jelentette ki Mihailo Jovanović, az Információs Technológiai és Elektronikus Közigazgatási Hivatal igazgatója. Jovanović hangsúlyozta: a legbiztonságosabb hozzáférési mód az eUprava portálhoz a Consent ID mobilalkalmazás vagy a minősített elektronikus tanúsítvány használata. Bár jelszavas belépés is lehetséges, az kevésbé biztonságos. Az egyszeri személyes azonosítás után minden további ügyintézés online történhet. A leggyakoribb regisztrációs nehézségek között említette az elfelejtett hozzáférési adatokat és a mobiltelefon cseréje...

Read more

Papok helyett csetbotok – a vallásgyakorlás új formái

„Egyre több vallásgyakorló fordul az MI felé, miközben a hagyományos közösségi gyakorlatok háttérbe szorulnak. Egy lelkipásztor feladata az, hogy a híveket közelebb vezesse Istenhez. A karácsony miatt sokan írnak olyan prédikációkat, amelyekről azt remélik, hogy éppen ezt érik el. A felmérések azonban azt mutatják, hogy az emberek bizalma a papság iránt történelmi mélypontra süllyedt. Ma már többen imádkoznak az autójukban, mint a templomokban. Talán elkerülhetetlen módon a Szilícium-völgy technológiai vállalkozói ülnek a volán mögé. Svájcban a lucernéi St-Pierre kápolnában egy olyan...

Read more

Feladatmegosztás a központi kormányzati és önkormányzati szervek között : Kísérlet egy szempontrendszer meghatározására

„A közfeladatok ellátása alapvetően történhet dekoncentrált szervek által, illetve decentralizált, önkormányzati szervek által. Az, hogy a jogalkotó melyik szervtípust részesíti előnyben egy konkrét feladat kapcsán, az adott terület és időszak szerint változhat, hiszen ez leginkább egy államszervezési kérdés. Mégis megfogalmazódhat a kérdés: a politikai szempontokon túl, milyen elvek mentén dönt a jogalkotó egy-egy feladat helyéről az államszervezet belül? Milyen tényezők befolyásolják azt, hogy az adott feladatot mely szerv lássa el? Kutatásom során arra a kérdésre kerestem a választ, hogy hogyan lehet...

Read more