„ Ahogy a kormányzati és adóügyeknél egyre nagyobb teret nyer az elektronikus ügyintézés, úgy a bankok esetében is növekszik az igény hasonlóra – főként most, a koronavírus-járvány idején. A közeljövő banki digitalizációjáról a bankszövetség alelnöke beszélt.
Deklarált kormányzati cél az elektronikus banki ügyintézés kiterjesztése. Novemberben Varga Mihály pénzügyminiszter be is jelentett egy 6 pontos intézkedéscsomagot, melynek több eleme is az elektronikus dokumentumkezelés megvalósítására épül. A terület – gondoljunk csak egy jelzáloghitel felvételére – bonyolult, sokszereplős, ám a digitális átalakuláshoz szükséges megoldások szigetszerűen már adottak. Főleg a jogszabályalkotón múlik ezek integrálása, és hogy mikor lesznek tisztán elektronikus folyamatok a bankoknál.
A jelen helyzetről és a közeljövő banki digitalizációjáról Becsei Andrást, a Magyar Bankszövetség alelnökét kérdezte az InfoRádió.
Mennyire jellemző a Biztonságos Kézbesítési Szolgáltatáson (BKSZ) keresztüli dokumentumforgalom a bankok és ügyfeleik között?
A BKSZ egy nagyon jó megoldás mind az állampolgárokkal, mind a cégekkel történő biztonságos elektronikus üzenetváltásra. A Bankszövetség digitalizációs 22 pontjának egyik sarokköve az E-ügyintézési törvény által kialakított kormányzati elektronikus ügyintézési megoldások implementálása a banki folyamatokba. Az ide tartozó javaslatok egyik hangsúlyos eleme a BKSZ-használat lehetővé tétele a pénzügyi intézmények és ügyfeleik közötti kommunikációban, azonban ez egyelőre nem valósult meg.
BKSZ – biztonságban és nyomon követhetően utaznak az adatok
Az úgynevezett Biztonságos Kézbesítési Szolgáltatást az állam biztosítja a NISZ Zrt-n keresztül. Célja a megbízható és bizonylatolt elektronikus üzenetküldés és fogadás megvalósítása. A BKSZ végpontjai a tárhelyszolgáltatások, az ügyfélkapuk (vagy KÜNY tárhelyek), cégkapuk és hivatali kapuk.
A jelenlegihez hasonló pandémiás helyzetben számos előny származna a BKSZ használatából, de más élethelyzetben is jelentős adminisztrációs terhet vehetnénk le ezzel mind a lakosságról, mind a vállalkozásokról, nem is beszélve a papír alapú kommunikáció környezetkárosító hatásáról. Elég azt elképzelni, hogy mennyivel kényelmesebb lehetne, ha az ügyfeleknek nem kellene a tértivevényes küldemények átvétele miatt postára menniük, hanem a BKSZ-en keresztül kapnák meg elektronikusan a bankjuktól érkező küldeményeket. Ez az igény egyre nagyobb.
A bankok jelenleg nem küldhetnek semmit a gazdálkodó szervezetek cégkapuira. Ha ez megváltozna, az robbanást jelentene az elektronikus ügyintézésben?
A cégkapu minden cég számára egy már most meglévő, hivatalos elektronikus elérhetőség, így a cégek ideális célcsoportot képeznek a BKSZ-en keresztüli kommunikációra. Jelenleg azonban ez az elektronikus elérhetőség csak a „hivatalok” számára nyitott. Az aktuális szabályozás szerint sem más cégek, sem magánszemélyek nem küldhetnek küldeményeket cégkapura. A felhasználói kör kiterjesztése esetén milliónyi dokumentum terelődhet át elektronikus útra a jelenlegi papíros formában történő elküldés és manuális feldolgozás helyett.
Mennyire jellemző a BKSZ-en kívüli csatornák használata a banki ügyintézésben?
Az elektronikus útnak jelenleg is vannak megoldásai a pénzügyi szektorban. Ezek jellemzően a pénzintézetek által működtetett netbank rendszerek. A fent említett BKSZ használatának ott van kiemelten fontos jelentősége, amikor vagy nem rendelkezik az ügyfelünk ilyen elektronikus csatornával, vagy még nem ügyfelünk, illetve olyan esetekben, amikor a hatályos jogszabályok előírják a kézbesítés bizonyítását a pénzintézetektől (azaz tértivevényes küldeményben kell megkeresnie a banknak az ügyfelet).
Mi a bankszövetség tapasztalata az elektronikus aláírások használatával kapcsolatban? Jól használják az ügyfelek az elektronikus aláírásokat, változtatott ezen valamit a világjárvány?
Az elektronikus aláírások használata Magyarországon még gyerekcipőben jár. Az első pandémiás zárlati időszak döbbentett rá többeket, hogy nincs alternatívája a papír alapú kommunikációnak. Első megoldásként többen – mind magánemberek, mind cégek – az AVDH (Azonosításra Visszavezetett Dokumentum Hitelesítés) szolgáltatáshoz nyúltak, melynek vannak ugyan korlátai, de legalább minden ügyfélkapuval rendelkező személy igénybe tudta venni. Ezt követően látható az a trend, hogy a cégek igyekeznek a bizalmi szolgáltatóktól beszerezni elektronikus aláíráshoz használatos tanúsítványokat. Magánszemélyek esetén az elektronikus aláírásoknál továbbra is meghatározó az AVDH, amelyet célszerű integrálni a banki folyamatokba, ezzel növelve a banki ügyintézés hatékonyságát. Sajnos az elektronikus személyi igazolvány által biztosított minősített elektronikus aláírás lehetőségével nem sokan élnek.
A BKSZ megnyitásán túl mi lenne még kívánatos mondjuk a következő évben?
A Biztonságos Kézbesítési Szolgáltatás igénybevételének a lehetősége azért is lenne fontos a bankoknál, mert jellemzően mind az azonosításra, mind a dokumentum hitelesítésre vannak már megoldások, amelyek a BKSZ kiterjesztése esetén érnék el a valódi céljukat. Ugyanakkor ki kell emelni a közelmúlt jelentős fejlesztéseit is. 2021-től használható lesz ingyenesen ügyfélátvilágításra a KAÜ (Központi Azonosítási Ügynök). Kormányhatározat született az Adatváltozás-Kezelési Szolgáltatás bevezetéséről is, melynek az a célja, hogy egy olyan állami szolgáltatás kerüljön kialakításra, ami biztosítani tudja, hogy jelentősen csökkenjenek a lakosság, ezáltal a pénzintézetek adminisztratív terhei. Itt lényegében arról van szó, hogy egy állampolgár által bejelentett adatváltozás (pl. lakcím, személyazonosító igazolvány), automatikusan eljusson a megváltozott adatokat jogszerűen kezelő céghez anélkül, hogy az állampolgárnak ezt – jelen gyakorlat szerint – az egyes ügyfélszolgálatokat körbejárva személyesen kelljen bejelentenie.
Amiben szeretnénk még előre lépni, hogy minden olyan közhiteles nyilvántartást közszolgáltatásként, ingyenesen elérjenek a pénzintézetek, ami az ügyfélátvilágítás során, közérdekből, valamint a lakosság adminisztratív terheinek csökkentése érdekében szükséges. Azt gondoljuk, hogy mikor a pénzmosás és terrorizmus elleni küzdelem támogatása a cél, és mindemellett a lakosság adminisztratív terhei is csökkenthetőek, indokolt az adatlekérdezés ingyenes biztosítása. A BKSZ alkalmazhatóságának kiterjesztése állampolgári és piaci irányba, jelentősen felgyorsítaná Magyarország digitális fejlődését, bízunk benne, hogy a jövőben ezzel kapcsolatban is hasonló pozitív jogszabályok születnek mint a KAÜ, vagy az Adatváltozás-Kezelési Szolgáltatás esetén.
Mennyire vannak felkészülve a bankok backoffice folyamataikkal az elektronikus módok kiszolgálására, például arra, hogy az elektronikus dokumentumok megmaradjanak az elektronikus térben, hogy tényleg ne kelljen papírt használni?
A pénzintézeti szektor a folyamatait a mindenkori jogszabályi környezetre tekintettel alakítja ki. Ahogy az papírmentes működést támogató eljárások elkezdtek megjelenni az uniós és hazai jogszabályokban, úgy kezdtek átalakulni a pénzügyi intézmények ezzel kapcsolatos belső folyamatai. Több pénzintézetnél zajlanak dokumentumkezelés-, dokumentumtárolás-fejlesztési projektek, ennek a munkának az elmúlt egy év még nagyobb lendületet adott.
És például az elektronikus aláírások ellenőrzésére mennyire vannak felkészülve a bankok?
Az aláírások ellenőrzése komplex feladat és ez az ellenőrzés jellemzően még manuálisan történik. Az ellenőrzést külön nehezíti a heterogén szoftverkörnyezet, különböző Windows- és Adobe Reader-verziók, a bizalmi szolgáltatók különböző dossziétípusai. A manuális, szabályzatokon alapuló ellenőrzés mellett kezdenek megjelenni olyan alkalmazások a tagintézményeinknél, melyekkel egy központi szolgáltatáson keresztül, az ellenőrzést végző felhasználó gépén futó szoftverek verziójától függetlenül lehet aláírást ellenőrizni, akár teljesen automatizált módon is.
A cégek aláírásának ellenőrzése még egy szinttel bonyolultabb, mert ott az aláírás érvényességén, az aláíró személyén túl a képviseleti jogosultságokat is ellenőrizni kell a cégjegyzékadatok alapján. Annak ellenére, hogy a cégképviselők elektronikus aláírása már hosszú évek óta bejelenthető a cégnyilvántartásba, jellemzően a cégek nem élnek ezzel a lehetőséggel, így egyedileg kell meggyőződni a cégképviselő és az elektronikus aláírást végző személy azonosságáról.
Van-e már olyan megoldás a piacon, ami tisztán elektronikus módon teszi lehetővé például egy jelzáloghitel felvételét?
A jelzáloghitelezési folyamat elemei lépésről-lépésre digitalizálódnak, azonban ennél a hiteltípusnál számos jogszabály módosítása szükséges ahhoz, hogy a jelenlegi 3-6 hetes folyamat időigénye az általunk ideálisnak tartott 1-2 hétre csökkenjen. Ezzel kapcsolatban kiemelendő, hogy a statisztikai alapú értékbecslés alkalmazása a nagy tranzakciószámú, könnyen összehasonlítható lakások esetén kiválthatja a helyszíni értékbecslét, ezzel gyorsítva a folyamatot.
A fogyasztónak nyújtott hitelről szóló 2009. évi CLXII. törvény nemrég módosított 13. § (2) bekezdése lehetővé teszi, hogy a felek akár digitálisan, pl. aláírópadon kössék meg a szerződést, a jelzálogjogok ingatlan nyilvántartásba történő bejegyzése azonban továbbra is szükségessé teszi a papaíralapú szerződéskötést. Ezt a folyamatot támogathatja egy friss törvényjavaslat, amely lehetővé teszi, hogy a közjegyző által készített egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozat alapján kerüljön sor a jelzálogjog bejegyzésére. A jelenleg kialakítás alatt álló e-ingatlan-nyilvántartás várakozásaink szerint szintén olyan innovatív megoldásokat tartalmaz majd, amelyek támogatják a bankok jelzáloghitelezési folyamatait.
Mi lenne a legfontosabb fejlesztés, hogy eljussunk a tisztán elektronikus módon felvehető jelzáloghitelhez?
A közjegyzők szerepét felül lehet vizsgálni a folyamatokban, kialakítható egy olyan lakáshitel adatbázis, amely egységesen, egyszerűsítve tartalmazná a hazai jelzáloghitelekre vonatkozó információkat. Egy ilyen adatbázis kialakítása a most még idő- és költségigényes közjegyzői folyamatot észszerűsítheti. ”
