A 2006-os parlamenti választások után a Jegyző és Közigazgatás című folyóiratban „A parlamentnek az önkormányzati rendszerrel szembeni tartozása” címmel jelent meg egy cikk, amely összefoglalta, hogy a 2002-es választáson megalakult Országgyűlés törvényalkotó programjához letett szakmai javaslatokból mi valósult meg a ciklus végére. Most, a 2010-es választások után, összevetik az azóta eltelt időszak fejleményeit, az eredeti 2002-es, valamint a 2006-os javaslatokkal, kritikákkal.
- Fontosabb vizsgált témák:
- „Elmaradt a közigazgatási és pénzügyi reform”;
- „Ma sincs olyan szabályozási rendszer, amelyik normál körülmények között biztonságos működési feltételt jelent, illetve amelyik lehetővé teszi a több évet átfogó programok kidolgozását, a szabályozott keretek közötti kötelezettség-vállalást, illetve a hosszabb távú programok ütemes megvalósítását”;
- „a jegyzők közszolgálati jogállásának továbbfejlesztése és megerősítése, politikai függőségük radikális csökkentése”;
- „lopakodó hatáskör-telepítés”;
- a kétharmados törvények módosítása.
„Összegezve az eltelt nyolc év történéseit, talán nem járok messze az igazságtól, ha azt mondom, hogy a 2002-ben elhatározott és meghirdetett közigazgatási reformból nem lett semmi, vagy diplomatikusabban fogalmazva: „igen szerény eredményeket hozott”.
Azóta persze gyökeresen megváltoztak a körülmények, hiszen a 2010 júniusában felállt új kormányzat kétharmados többséggel bír a törvényhozásban, tehát csak politikai akarat kérdése, hogy mi lesz a magyar közigazgatással! De vajon mi lesz?”
Forrás:
Számvetés 2002-2010, Jegyző és Közigazgatás, 2010. augusztus 27.
