Négy év után életre keltik az állami szupernyilvántartást

„Annyi ember dolgozik a minisztériumoknak, mint a legnagyobb nagyvállalatoknak, eddig azonban nem volt olyan rendszer, amely mindent tudott volna az állam szolgálóiról. Most azonban négy év várakozás után, várhatóan januárban elindul a mindentudó állami személyügyi nyilvántartás, amivel időt és pénzt szeretnének spórolni a minisztériumok. Kiépítésére 892 millió forintot költöttek, és a kormány már a terjesztésén is gondolkozik.

Jövő hét szerdáig adott időt egy november 8-i kormányhatározat a közigazgatási tárca vezetőjének, hogy javaslatot tegyen a december közepétől bevezetendő Kormányzati Személyügyi Szolgáltató Rendszer (KSZSZR) működésére.. A rendszer feladata a minisztériumi személyügyi nyilvántartások egységesítése lesz. A miniszterek november közepéig nyújthatták be a rendszer működéséről szóló javaslataikat a kormánynak, illetve november 30-áig kellett egyeztetniük a rendszert érintő belső szabályzataik összehangolásáról.
A friss határidők ellenére a KSZSZR nem új találmány. Az ötlet, hogy a minisztériumok egységen bonyolítsák személyi ügyeiket, a második Gyurcsány-kormány hivatalba lépése után vetődött fel. A rendszer kiépítését az addig nem létező Kormányzati Személyügyi Államtitkárságot vezető Szetey Gábor kezdeményezte. A terv az volt, hogy a minisztériumok humánpolitikai feladatai és a munkát végző köztisztviselői idővel az államtitkárság alatt működő úgynevezett Kormányzati Személyügyi Szolgáltató Központba (KSZSZK) kerülnek, ez azonban csak részben valósult meg: a KSZSZK már koordinál bizonyos humánpolitikai folyamatokat, a minisztériumi dolgozókat egységes adatbázisba szervező nyilvántartás azonban a mai napig nem indult el.

S hogy mit nyer a közigazgatás az átállással? Kis Norbert szerint elsősorban időt és energiát, de azt mondta, nemcsak egyszerűbb és hatékonyabb, hanem olcsóbb is lesz a rendszer.
“A tizenhárom korábbi minisztériumban májusig tizenhárom különböző személyügyi nyilvántartás működött, és ezeknek is csak egy részének volt informatikai támogatása, rengeteg adatot tároltak papíron vagy különböző excel-táblázatokban. A heterogén rendszerből egyrészt kész tortúra volt adatokat szerezni a munkavállalókról, másrészt mindenütt kettős vagy még több nyilvántartásból kellett kinyerni az információkat. Volt egy nyilvántartás a munkaviszonyokról, egy a cafetéria-juttatásokról, és még ki tudja, hányféle. Most pedig egyetlen rendszerből a dolgozó minden adata lekérhető és követhető lesz” – sorolta az új rendszer előnyeit a KSZK vezetője.
Kis szerint egyetlen gombnyomással lekérhető lesz például, hogy összkormányzati szinten hány munkavállaló éri el egy adott időpontban a nyugdíjkorhatárt, mennyi prémiumot osztottak egy-egy időszakban vagy mennyit költöttek a dolgozók béren kívüli juttatására. Könnyebb lehet az új rendszerben a kormánytisztviselők vándorlása is: ha például egyik tárcától a másikhoz igazol egy dolgozó, a munkaügyi osztályon nem kell majd új, az ottani sémának megfelelő adatlapokat kitölteni, elég lesz csak egy pipát tenni a közös adatbázis megfelelő rubrikájába.

Kis arra a kérdésünkre nem tudott válaszolni, hogy a nyilvántartás egységesítése mellett, miért nem szervezik egy közös központba a minisztériumok HR-osztályait is. Személyes véleményeként azt mondta, szükség van a tárcáknál az adott szervezet munkavállalóit és viszonyait ismerő HR-esekre, hosszú távon, a további ésszerűsítés jegyében azonban nem elképzelhetetlen ezek összevonása sem.”

Forrás:
Négy év után életre keltik az állami szupernyilvántartást, Joó Hajnalka, [origo], 2010. november 28.

A bejegyzés kategóriája: közigazgatás:magyar, közigazgatási informatika
Kiemelt szavak: , , , .
Közvetlen link.