Skip to main content
közigazgatási informatika

Új uniós e-kormányzati cselekvési terv

Szerző: 2010. december 16.december 20th, 2010No Comments

„Az Európai Bizottság ambiciózus programot körvonalazott, amelynek keretében a tagállamokkal együttműködve kívánja kiterjeszteni a tagállami hatóságok által az interneten keresztül kínált szolgáltatások körét és javítani azok minőségét. Az új e-kormányzati cselekvési terv negyven konkrét intézkedést irányoz elő az elkövetkező öt évre, hogy lehetővé tegye a polgárok és a vállalkozások számára az olyan online szolgáltatások igénybevételét, mint például a vállalkozások bejelentése, a társadalombiztosítási és egészségügyi szolgáltatások iránti kérelem beadása és azok igénybevétele, az egyetemre való beiratkozás és a közigazgatási szervek által kiírt közbeszerzési pályázatokon való részvétel. Az e-kormányzat ösztönzése elősegítheti Európa versenyképességének fellendítését, és a jobb költséghatékonyság révén lehetővé teszi az állami hatóságok számára, hogy a költségvetési megszorítások ellenére jobb minőségű szolgáltatásokat kínáljanak. Ezért is képezi az európai digitális menetrend alapvető részét, amely előirányozta, hogy 2015-ig 50%-ra kell emelni az e-kormányzati szolgáltatásokat igénybe vevő polgárok, és 80%-ra az ilyen vállalkozások arányát (lásd IP/10/581, MEMO/10/199 és MEMO/10/200). Az új cselekvési terv a 2006. évi európai e-kormányzati cselekvési terv kapcsán nyert tapasztalatokra épít (lásd IP/06/523).

a terv azt tűzte ki célul, hogy a szolgáltatások más uniós tagállamokban is olyan jól működjenek, mint odahaza, valamint hogy megnyíljon az út a felhasználók előtt, hogy maguk is aktívan részt vehessenek az online közszolgáltatások igényeiknek megfelelően történő alakításában.

A nemzeti kormányok központi szerepet játszanak majd a cselekvési terv végrehajtásában, míg a Bizottság fő feladata a határokon átnyúló e-kormányzati szolgáltatások fejlesztési feltételeinek javítása. Ilyen feltétel például az interoperabilitás, valamint az elektronikus aláírás és az elektronikus személyazonosítás működésének biztosítása.

A cselekvési terv intézkedései négy kategóriába sorolhatók:

Felhasználók bevonása:
* a felhasználók igényeihez igazított szolgáltatások
* a szolgáltatások együttműködéssel, például web 2.0 technológiák felhasználása révén történő megvalósítása
* a közérdekű adatok további felhasználása (beleértve a közszféra információinak további felhasználásáról szóló irányelv felülvizsgálatát – lásd IP/10/1103)
* az átláthatóság javítása
* a lakosság és a vállalkozások bevonása a politikaformálási folyamatokba

Belső piac:
* akadálymentes szolgáltatások a vállalkozások számára
* személyes mobilitás
* határokon átnyúló szolgáltatások megvalósítása EU-szerte

A közigazgatási szervek hatékonysága és eredményessége:
* a szervezeti folyamatok javítása (pl. elektronikus beszerzés, pályázatok gyorsabb elbírálása)
* az adminisztratív terhek csökkentése
* zöld kormányzat (pl. elektronikus archiválás, utazás helyett videokonferencia használata)

Az e-kormányzat fejlesztése előfeltételeinek megteremtése:
* nyílt specifikációk és interoperabilitás (pl. az Európai Interoperabilitási Keret alkalmazása révén)
* kulcsfeltételek biztosítása (pl. az elektronikus aláírásról szóló irányelv felülvizsgálata, javaslat az elektronikus személyazonosítás és az elektronikus hitelesítés kölcsönös páneurópai elismerésére)

A cselekvési tervben szereplő konkrét intézkedések közé tartoznak a következők:
* az egyszeri, biztonságos hatósági regisztráció elvének alkalmazása (ezzel elkerülhető, hogy a kormányzat különböző szervezeti egységeinek újból és újból meg kelljen adni ugyanazt az információt)
* a tagállamokban használatos elektronikus személyazonosság (eID) egész Európára történő kiterjesztése az olyan határokon átnyúló procedúrák akadálymentesítésére, mint a külföldön történő vállalkozásalapítás, a költözés és a külföldi munkavállalás, a nyugdíjjogosultságok online rendezése, ha más tagállamban vonul nyugdíjba valaki, és a külföldi iskolába/egyetemre történő beiratkozás
* annak lehetővé tétele a polgárok és a vállalkozások számára, hogy – a nagyobb fokú átláthatóságnak és nyíltságnak köszönhetően – valós időben nyomon követhessék a hivatalokkal folytatott tranzakcióik állapotát
* a szolgáltatások testre szabása, hogy jobban megfeleljenek a felhasználók valós igényeinek, például a dokumentumok és információk gyors és biztonságos elektronikus kézbesítésének biztosítása
* az adatok harmadik felek rendelkezésére bocsátása további felhasználásra, melyek révén olyan új közszolgáltatások és alkalmazások fejleszthetők ki, illetve tovább, mint például térképek navigációs rendszerekhez vagy utazási információkkal kapcsolatos alkalmazások.

Az európai e-kormányzati cselekvési terv a Bizottság válasza a tagállamok által az e-kormányzatról szóló 2009-es malmöi miniszteri nyilatkozatban megfogalmazott, közös uniós e-kormányzati szakpolitika iránti igényre (IP/09/1738).”

Forrás:
Digitális menetrend: e-kormányzati cselekvési terv a közszolgáltatásokhoz az Unió egészében való akadálymentes hozzáférés érdekében, sajtóanyag, 2010. december 15.
A 2011-2015 időszakra szóló európai e-kormányzati cselekvési terv, (angolul, pdf)