Az e-közigazgatás szolgáltatásai és használata az Európai Unióban

„A szolgáltatások on-line elérhetősége az uniós országokra átlagosan 74% volt 2009-ben, ami két év alatt 15 százalékpontos emelkedést jelent. Magyarország a 19. helyen áll 63%-kal. (2007-ben még a 17. helyen állt, a mutató értéke viszont lényegesen alacsonyabb, 50% volt.) A friss adatok szerint Ausztria, Málta, Portugália és az Egyesült Királyság a szolgáltatások összességét elérhetővé teszi az állampolgárok, illetve a vállalkozások szá- mára; Svédország és Szlovénia 95%-kal követi ezeket. Nyolc országénál magasabb a magyar mutató, ezek mindegyike – Görögország kivételével – új tagállam. A kelet- és közép-európai országok többsége a rangsor második felében helyezkedik el.

Amellett, hogy vizsgáljuk az elektronikus úton igénybe vehető szolgáltatások összesített arányát, érdemes azt is áttekinteni, hogy e szolgáltatások milyen szinten érhetők el. Nem minden szolgáltatásra értelmezhető mind az öt szint; az egyes szolgáltatásokra értelmezhető szinteknek való megfelelést a szolgáltatásokkal súlyozva állítják elő az úgynevezett „szofisztikációs”, azaz kifinomultsági mutatót, amely lényegében azt mutatja meg, hogy a nyújtott elektronikus szolgáltatások milyen szinten érhetők el. Ez a mutató a magas elérési szintet teljesítő országokban természetesen magasabb: Málta, Portugália, Ausztria, Svédország 99–100%-ot tud felmutatni, de az Egyesült Királyság, ahol teljes volt a lefedettség, e téren még nem érte el a 100%-ot. Magyarország mutatója 76%, hat tagországot (köztük 5 új tagállamot, illetve Görögországot) előzünk meg.”

A KSH kiadványa részletesen elemzi az összehasonlító európai adatok fényében Magyarország helyzetét a többi európai ország között.

Forrás:
Az e-közigazgatás szolgáltatásai és használata az Európai Unióban, KSH jelenti, 2010/10., 2010. december 20., 13-23. oldalak (pdf)

A bejegyzés kategóriája: közigazgatási informatika
Kiemelt szavak: , , , , .
Közvetlen link.