Skip to main content
közigazgatás: magyar

Interjú Heves megye kormánymegbízottjával

Szerző: 2011. január 22.No Comments

„– Több helyütt is olvasható, hogy a megyei kormánymegbízottakat a köznyelv csak „főispánoknak” nevezi. Sokan nemcsak viccelődtek ezzel a kifejezéssel, hanem komolyan gondolták, utalva a történelmi előzményekre. Mit szól az elnevezéshez?
– A Miniszterelnök Úr engem kormánymegbízottá nevezett ki, ehhez a tisztséghez megszabott feladatokkal. Bár most is a magas szintű közigazgatás megteremtése a cél, azt gondolom, a főispánok és a komisszárok ideje is lejárt.
– Azt látjuk és olvashatjuk, hogy létrejött ez az új közigazgatási szint, de mi a pontos szerepük a kormányhivataloknak?
– A választások előtt is elmondtuk, hogy az állam szervező-vezető szerepét erősíteni kell. Már nyáron elkezdtük a változtatásokat, az eddig egymással nem együttműködő, korábban esetleg egymás kárára is tevékenykedő tárcákat összevontuk, és így együttműködési helyzetet teremtettünk. Az állammal azonban az emberek elsősorban területi vagy megyei szinten találkoznak. Korábban óriási problémák voltak a megyei közigazgatásban. Teljesen átláthatatlan volt a maga közel negyven szakigazgatási szervével. De nem csak átláthatatlan volt, hanem nagyon bonyolultnak is bizonyult a rendszer, hiszen a hivatalok sokszor egymással sem igazán kommunikáltak, a polgárok pedig nehezen igazodtak el a közigazgatás útvesztőiben. Ráadásul a működés nem volt költséghatékony sem, de ami a legfontosabb, nem érezték az emberek, hogy az állami közigazgatás értük lenne. A legfőbb célja a változtatásoknak, így a kormányhivataloknak is, hogy az államigazgatás szerezze viszsza az emberek bizalmát.
– A számos hivatal működését össze kell hangolni, új struktúrát kell kialakítani, hogy mindenki tudja, mi a saját munkája. De mi az Ön konkrét feladata az új rendszerben?
– A kormányhivataloknál kettős irányítás működik. A kormányhivatal működéséért a kormánymegbízott a felelős. Az én legfontosabb feladatom, hogy az egész úgy működjön, hogy az emberek megbecsülését és bizalmát a rendszer kiérdemelje. Ha a hivatal érzékenyebb lenne az emberek problémáira, jóval együttműködőbb lenne, akkor az emberek vélhetően jobban éreznék magukat. Feladatom, hogy az integrálható és még egyéb, az államigazgatáshoz tartozó szerveket együttműködésre bírjam. Az látható, hogy majdnem minden hivatal genetikájában változásellenes, és az összehangoltsághoz kell a kormánymegbízott.
– Korábban néhány hónapig a megyei közgyűlés elnökeként dolgozott. Abban a néhány hónapban, amíg azt a tisztséget töltötte be, volt-e lehetősége átlátni, hogy milyen helyzetben is van jelenleg Heves megye és a megyei önkormányzat? Mennyire lesz rálátása a megye irányítására kormánymegbízottként?
– A megye irányítása a korábban megválasztott megyei tisztségviselők feladata marad. Az elmúlt hónapokban újjászerveztük a megyei közgyűlés szervezetét, működését, és most a megyei közigazgatás átalakítása is elindult. Ez egy folyamat, amelynek a harmadik állomása az lesz, amikor 2013-ra a megyeinél kisebb járási igazgatási központokat is létrehozzuk, így a lakosok számára még egyszerűbbek lesznek a hivatalos ügyekkel kapcsolatos intézkedési lehetőségeik.
– Az átlagember mikorra észlelheti majd azt, hogy neki tényleg jobb lesz azzal, hogy egyszerűbben tud majd hivatalos ügyeket intézni?
– Bár ez bonyolult folyamat, úgy gondolom, már 2011-ben is jól érzékelhető lesz az, hogy nem csupán máshol, hanem máshogyan is történik majd az ügyintézés. Természetesen az egyszerűsítés fokozatosan fog majd kiteljesedni, a közeljövőben is lesznek látványos és érzékelhető eredményei a törekvéseknek. A kormányablaknál jelenleg vannak olyan – elsősorban adatvédelmi – problémák, amelyek miatt a teljes körű működés még nem biztosított. De például a családdal és az anyasággal kapcsolatos ügyekben már jól működünk, és folyamatosan csiszolódik és épül a minél szélesebb körű szolgáltatás.”

Forrás:
Horváth: a komisszárok ideje már lejárt, heol.hu, 2011. január 12.