Felére csökkentené a politikai vezetők szabadságát Navracsics

„A központi államigazgatási szervekről, valamint a kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010-es törvény szerint a minisztert és az államtitkárt minden naptári évben negyven munkanap szabadság illeti meg. Navracsics Tibor javaslata ezt húsz munkanapra csökkentené.

A pénteken benyújtott kormány-előterjesztés nagy része a közigazgatási alapvizsga visszaállításáról szól, amely – mint az az indoklásban olvasható – a pályán maradás feltétele lesz. Ennek értelmében a kinevezést követően a felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkezők esetében egy, a középiskolai végzettségűek esetében két éven belül kellene a vizsgát teljesíteni. Ellenkező esetben a jogviszony a törvény erejénél fogva megszűnne. A vizsga alóli mentesítés eseteit a kabinet rendeletben határozza meg.

A rendelkezés alapján közigazgatási alapvizsgát kellene tennie annak is, aki a közigazgatásiversenyvizsga-kötelezettség megszűnése után kapott kinevezést.

A kormánynak az a célja, hogy 2014-re, a parlamenti ciklus végére olyan szolgáltató közigazgatás működjön Magyarországon, amellyel elégedettek az adófizető polgárok – jelentette ki Navracsics Tibor a pénteki sajtótájékoztatón. Fel kell számolni az elmúlt húsz évben kialakult „intézményi dzsungelt” – közölte az igazságügyi és közigazgatási miniszter, hozzátéve, az elképzelések szerint 2013-ban már járási, vagyis kistérségi szinten is megnyílhatnak a kormányablakok.

A kormányzat még az idén közigazgatási életpályamodellt kíván bevezetni, amely hosszú távon biztosítja az államigazgatás hatékony és magas színvonalú működését…
A politikus úgy vélekedett, egyaránt szakítani kell azzal a szemlélettel, amely egyenlőséget tesz az önkormányzati igazgatás és a közigazgatás közé, illetve azzal, hogy az államigazgatás-politika értékmentes szakmai feladat. Szerinte nem az a kérdés, hogy több állam vagy kevesebb állam, hanem az, hogy jó állam vagy rossz állam – fogalmazott. Ennek kapcsán úgy vélekedett, hogy az elmúlt években a kiszervezések nyomán különböző feladatok ellátatlanok maradtak. Ugyanakkor az egyszerű felhasználókat, vagyis az állampolgárokat arra kényszerítették, hogy tanulják meg az állam működését. Ha pedig a polgár nem érzi, hogy a közigazgatás érte van, nem érti, hogy miért fizeti be adóforintjait, elidegenedik a demokráciától – szögezte le.

Mint mondta, olyan intézményrendszer kialakítása szükséges, hogy a polgároknak az állammal történő találkozása ne okozzon frusztrációt; ebben a helyzetben pedig a kormányablak a legfontosabb pont. Ugyanakkor a közigazgatás kulcsfontosságú a gazdasági fejlődés szempontjából is. A külföldi elemzők ugyanis Magyarország esetében a leggyengébb pontokat mindig az állam túladóztatása és bürokráciája tekintetében jelölték meg. Vagyis a közigazgatás lehet az a motor, amely új fejezetet nyit Magyarország történetében.

Végül hangsúlyozta, hogy a közigazgatásban dolgozóknak kell a legmagasabb színvonalú munkát végezniük, hiszen csak így várható el hasonló színvonalú munkavégzés másoktól is. Éppen ennek elősegítését szolgálja a közigazgatási életpályamodell. ”

Forrás:
Felére csökkentené a politikai vezetők szabadságát Navracsics, Magyar Nemzet, 2011. február 4.

A bejegyzés kategóriája: közigazgatás:magyar
Kiemelt szavak: , , , , , , , , .
Közvetlen link.