Elöljáró is vezethetné a falvakat

„Akár választott elöljárók is vezethetnék a kisebb településeket, ilyen elképzelés is napvilágot látott nemrég az önkormányzati rendszer átalakításáról. A zalai aprófalvak féltik a húszéves múltra visszatekintő önállóságukat.

A kormányzat megítélése szerint szétaprózódott és költséges a jelenlegi önkormányzati rendszer, ezért az átalakítására készülnek: az új alkotmányban, majd egy új önkormányzati törvényben jelölnék ki a helyhatóságok szerepét. Tállai András, a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkára nyilatkozott erről a közelmúltban, és a reform egyik lehetséges irányát is felvázolta, mint elmondta: a kisebb lélekszámú településeket akár választott elöljárók is vezethetnék.

Ezeknek a falvaknak nem lenne képviselő-testületük, nem működtetnének bizottságokat és jegyzőt sem foglalkoztatnának. Az elöljáró ugyanolyan jogokkal rendelkezne, mint jelenleg a polgármester, s ugyanaz lenne a feladata, vázolta Tállai András. A kormányzat célja alapvetően az, jelezte, hogy sokkal hatékonyabb, és az állam által jobban finanszírozott önkormányzati rendszer jöjjön lérre. Arról is szót ejtett, hogy az állam fel akarja számolni az önkormányzatok működési célú adósságait, s jövőre számos hatáskör átkerül a kormányhivatalokhoz, illetve a későbbi járási hivatalokhoz. Az igazgatási feladatok mellett az oktatás is állami feladat lehet, és az egészségügyi feladatokban is bekövetkezhetnek változások. A jövőben tehát csak a tipikusan helyhatósági feladatok maradnának a településeknél.

Próbáltunk megtudni részleteket az elképzelésről a Belügyminisztérium sajtóosztályától, például azt, hogy mekkora lélekszámú településeken szerveznék meg az elöljárói rendszert, s ha valóban egy személy irányítaná a kis falvakat, hogyan ellenőriznék a munkáját, de ezekre a kérdésekre nem kaptunk választ. Egyelőre ugyanis koncepció szintjén létezik az elképzelés, tájékoztattak a minisztériumból, tavaszra várható a részletek kidolgozása. Mindenesetre véleményeket kértünk az eddig nyilvánosságra került tervekről, elsőként a megye legfiatalabb településének alpolgármesterétől.
– Nincs olyan felkészültségű ember, aki egymaga képes teljeskörűen ellátni a falu irányításával kapcsolatos feladatokat, ezért nem tartanám szerencsésnek, ha választott testületek helyett elöljárók vezetnék a kistelepüléseket – vélekedett Sinka Imréné Zsuzsa, akit képviselővé választottak a Zalaszentgrótról tavaly ősszel levált Tekenyén, majd megbízták az alpolgármesteri teendők ellátásával. Főállásban egyébként egy bútoripari vállalkozást vezet.
– Egyelőre nem tudunk sokat az önkormányzati rendszer tervezett átalakításáról, de az eddigi híreket olvasva nem látom, miért lenne jó a kis önkormányzatok megszüntetése. A mi esetünkben biztosan nem spórolna sokat ezzel az állam, hiszen képviselőként tavaly egyáltalán nem vettünk fel tiszteletdíjat, s idén sem kapunk nagy összegeket, bizottságokat nem alakítottunk, a jegyzői teendők ellátásáról pedig Zalaszentgróttal kötöttünk megállapodást. Abban is biztos vagyok, hogy jó megoldás, ha többen döntenek a falu ügyeiről, mert minden képviselő más szemszögből látja az ügyeket, s a különféle véleményeket ütköztetve találjuk meg az optimális megoldást.

A Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) is gyűjti a véleményeket az önkormányzati rendszer tervezett átalakításáról. Többek között a dél-zalai Valkonya polgármesterét kérte fel álláspontjának kifejtésére. A TÖOSZ információi szerint az ezer vagy az ötszáz fő alatti településeken szűnhetnek meg az önkormányzatok. Ha az utóbbival számolunk, akkor is sok települést, a háromezerkétszáz magyarországi önkormányzat közül több mint ezret érintene a nagy horderejű változás. Rejtélyiné Nagy Gabriella, Valkonya polgármestere attól tart, hogy az elöljárói rendszer a kilencvenes évek előtti járási struktúra kialakítását jelentené, amelyben az elöljáró képviselte a községet, de csak egy szavazata volt a szomszédos, nagyobb település testületében, amelynek nem volt érdeke az aprófalu fejlesztése.

– A húsz éve kialakult önkormányzati rendszert én sikertörténetnek tekintem, mert a kistelepülések a folyamatos pénzügyi elvonás ellenére talpon tudtak maradni, ellátták egyre gyarapodó feladataikat, sőt, hatalmas fejlődésen mentek keresztül – mondta a 67 lelkes, Becsehelyhez közeli település polgármestere. – A rendszerváltás előtt annyira leépültek ezek a települések, hogy az alapvető szolgáltatásokat sem tudták biztosítani, megindult az elvándorlás, a házak elértéktelenedtek. Az önállóság azonban meghozta a felemelkedést, húsz év alatt élhetővé váltak a kis falvak, újra betelepültek a fiatalok. Nálunk 60-ról 40 évre csökkent a lakosság átlagéletkora, új házak épültek, szennyvízprogramot tudtunk indítani, a falugondnokság pedig pótolja a hiányzó szolgáltatásokat, a postát és a boltot.”

Forrás:
Elöljáró is vezethetné a falvakat, Szántó Judit, Zalai Hírlap, 2011. február 11.

A bejegyzés kategóriája: közigazgatás:magyar
Kiemelt szavak: , , , , .
Közvetlen link.