Skip to main content
közigazgatási informatika

Záráshoz érkezett a felsőoktatási szolgáltatások rendszerszintű fejlesztése kiemelt uniós projekt

Szerző: 2011. február 27.No Comments

„Több mint két év után zárásához érkezett a TÁMOP 4.1.3 A felsőoktatási szolgáltatások rendszer szintű fejlesztése kiemelt uniós projekt. Ennek alkalmából zárókonferenciát rendezett az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. 2011. február 24-én.

Az eseményen az Adattár alapú Vezetői Információs Rendszer (AVIR) és a Diplomás Pályakövető Rendszer (DPR) eredményeit összegezték, valamint első ízben mutatták be annak az országos frissdiplomás adatbázisnak az eredményeit, amely az Oktatási Hivatal (FIR), a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV), az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) és a Foglalkoztatási Hivatal (FH) egyes adattartalmainak összeillesztésével született.

A megnyitó után az előadások sorát a Nemzeti Erőforrás Minisztérium Felsőoktatásért és Tudománypolitikáért Felelős Helyettes Államtitkárságának tudománypolitikai főosztályvezetője nyitotta meg. Dr. Kardon Béla többek között azokról az elvárásokról beszélt, amelyeket a „jó kormányzat” az AVIR és a DPR programokkal szemben támaszt. A két rendszer által szolgáltatott adatokkal kapcsolatban hangsúlyozta, hogy azoknak pontosnak, megbízhatónak, naprakésznek, kompatibilisnek, integráltnak és teljesnek kell lenniük. Az integrált adatok szerepét Kardon Béla abban határozta meg, hogy a statisztikai mutatók alapján meg lehet fogalmazni az ágazati prioritásokat, alkalmasak a rendszerhibák feltárására, valamint rangsorok és tudományos elemzések alapját képezhetik. A jövőre nézve a teendők között említette a jogszabályi feltételek megteremtését, további intézmények bevonását a rendszerbe, illetve azt, hogy 2011/2012-ben a rendszeren keresztül is kell hivatalos adatokat szolgáltatni, 2012/2013-ban azonban már hivatalos rendszerként kell működnie.

Bángi-Magyar Attila, az Educatio Felsőoktatási Osztályának szakmai vezetője az AVIR adattár működését mutatta be prezentációjában… Bángi-Magyar Attila az AVIR-ról elmondta, hogy egy nem teljesen publikus felületről van szó, hiszen felsővezetőknek, kutatóknak, elemzőknek, döntés-előkészítő körnek és döntéshozóknak készült. A felsőoktatási szakmai vezető előadásában részletesen bemutatta az AVIR honlapot, a rendszer használatát és a benne rejlő alkalmazási lehetőségeket.

„Egyre inkább érzékenyített ez a szektor, a pályakövetési adatokra egyre inkább figyel a széles közvélemény is” – kezdte Fodor Szabolcs, az Educatio osztályvezető-helyettese, hozzátéve, hogy teljesen hétköznapi emberektől is érkeznek megkeresések, hogy mondják meg, a szegedi vagy a budapesti egyetemre érdemes menni, ha a gyerekük például gépészmérnök akar lenni. Ezért nagyon fontos, hogy egy ilyen kérdésre tényeken alapuló válaszokat tudjanak adni, és ehhez nemcsak a saját vagy intézményi kutatások adatai állnak rendelkezésre, hanem államigazgatási források is. Utóbbiakhoz ugyan elég bonyolult hozzáférni, de nem lehetetlen. Nem szabad figyelmen kívül hagyni a kimeneti mutatókat – erre is jó segítség lehet a VIR, azonban a diplomás adattár sem állhat egy lábon, ezért is kell támaszkodni az intézményi eredmények mellett az államigazgatási adatbázisokra is – tette hozzá.

Az államigazgatási adatbázisok összekapcsolásának egyik kritikus pontja az adatvédelem. A létrejött adatbázist a Neumann Nonprofit Kft. segítségével sikerült anonim módon, személyes adatok nélkül összekapcsolni.

Dr. Halász Gábor, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet tudományos tanácsadója „Felsőoktatás-kutatás és szakpolitikai hasznosulás Magyarországon 1990-2010.” címmel tartotta meg előadását. Az oktatáskutató elmondta: a kutatás és szakpolitika kapcsolata több mint két évtizede az oktatáskutatás egyik központi kérdése. Halász Gábor kiemelte a közvetítő szervezetek szerepét, amelyek feladata, hogy összegyűjtsék, hozzáférhetővé tegyék és minősítsék a kutatási eredményeket. A tudományos tanácsadó a tényeken alapuló megközelítésről is beszélt, amely az egészségügyben már szigorú norma lett, az oktatásba azonban csak az elmúlt évtizedben kezdett beépülni. Az új fejlemények között négy alapvető trendet említett, így az egyéneket nyomon követő adatbázisokat, az ezekhez kapcsolódó komplex, sokoldalú felhasználást szolgáló lekérdezési rendszereket, valamint az intelligens személyes adatvédelmi megoldásokat és a kutatás és döntéshozatal közötti határvonalak elmosódását.

Az államigazgatási adatvagyon közcélú hasznosításának lehetőségeit Kodaj Katalin, a Neumann János Digitális könyvtár és Multimédia Központ Nonprofit Kft. projektvezetője ismertette. A szakember felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarországon nem létezik a „nyilvántartások nyilvántartása”, tehát nem kezelik azokat a metaadatokat, amelyek a különböző államigazgatási adatbázisok tartalmaznak. Az adatbázisok összekapcsolását bemutatva elmondta: tekintve, hogy e folyamat során olyan adatokkal dolgoznak, amelyek személyes adatokat is tartalmazó forrásokból származnak, ezeket már összekapcsolás előtt megfosztják személyes jellegüktől. Kodaj Katalin a meglévő statisztikai adatbázisok integrációjának előnyei között említette, hogy ennek révén nagy mennyiségű adatból végezhető elemzés, ezek az adatbázisok valós adatokat tartalmaznak, valamint, hogy az adatfeldolgozási eljárást egyszerűbbé, olcsóbbá, gyorsabbá tehetik. Két nemzetközi – osztrák és svéd – példa ismertetése után a hazai adatintegráció lehetőségeit mérlegelve megjegyezte, hogy mindez Magyarországon jelenleg még igen nehézkes folyamat, tekintve hogy az egyes adattárakban különböző azonosítók alapján tartják nyilván az adatokat.”

Forrás:
Két év eredményeit összegezték a zárókonferencián, Felvi.hu, 2011. február 25. (az előadások prezentációi letölthetőek)