3200 önkormányzat helyett

„Jelenleg valószínűbbnek tűnik a kisebb települések közigazgatásának összevonása. “Lengyelországban négyszer annyian élnek, mint Magyarországon, de csak 2500 önkormányzat van” – mondta az [origo]-nak egy önkormányzati tisztséget nem viselő fideszes képviselő. A kormány egyik magas rangú tisztviselője példaként azt mondta, hogy a vörösiszap-katasztrófától sújtott Kolontár jegyzőjének nyilván semmilyen lehetősége nem volt arra, hogy a tározó gátját ellenőrizze, pedig elvileg hozzá tartozott.

A régebbi francia modell felé mutat az alaptörvény tervezetében az a megfogalmazás is, amely szerint az önkormányzatok “meghatározott mértékű kölcsönfelvételéhez vagy más kötelezettségvállalásához” a kormányhivatal hozzájárulására lehet szükség. A Mitterrand előtti Franciaországban a helyi tanácsoknak minden évben jóvá kellett hagyatniuk a költségvetésüket a kormányt képviselő megyei prefektussal.

“Attól függ, mit jelent majd a kormányhivatal jóváhagyása” – mondta az [origo]-nak egy vidéki kisváros kormánypárti polgármestere, aki szerint “nagyon nem mindegy, hogy mindennap a főispánhoz kell majd szaladgálni, vagy elég évente leadni egy beszámolót”. A polgármester szerint az utóbbi lenne a logikus lépés, hiszen zárszámadást amúgy is kötelező készíteni, abban ki lehetne mutatni, hogy mennyi hitelt vehet még fel egy-egy önkormányzat.

A kormány jelenlegi elképzelései szerint az államigazgatási feladatokat (okmányirodák, gyámhivatal, építéshatóság) az önkormányzatoktól teljes egészében a megyei és a később felálló járási hivatalok vennék át, utóbbiak átlagosan százezer lakost fednének le. Az alkotmánytervezet ugyanakkor nyitva hagyta a lehetőségét annak, hogy a polgármester “kivételesen” államigazgatási feladatokat és hatásköröket is ellásson.”

Forrás:
[origo], 2011. március 17.

A bejegyzés kategóriája: közigazgatás:magyar
Kiemelt szavak: , , , , .
Közvetlen link.