A modern kormányzat fejlődési útja

Az ausztrál közigazgatási szakemberek szakmai szervezete, az Institute of Public Administration Australia (IPAA), összefoglalta álláspontját arról, hogy a közigazgatás fejlődése milyen irányt fog venni az elkövetkezendő években. Ausztrália ugyan messze van, de érdemes rá figyelni, mert az utóbbi harminc év közigazgatási reformtörekvéseinek az egyik „bölcsője”. A dokumentum jól tükrözi a fejlett világban megfogalmazott álláspontokat. Értelmező fordításban (az angolszász közigazgatástani zsargont a művelt közbeszédre lefordítva) közöljük a legfontosabb téziseket. A teljes szöveget tartalmazó pdf letölthető a cikk végén található webcímről.

1. A korunkat jellemző problémák példátlan bonyolultságából, méretéből és kiszámíthatatlanságából származó kockázatok és lehetőségek a közszektor rendszereit és intézményeit jelentős reformokra és megújulásra kényszerítik.
2. Az IPAA egyetért a brit Közszolgáltatások 2020 Bizottsággal, hogy a hosszútávú kereslet, a költségvetési megszorítások és a kudarcos teljesítmény együttes hatására a közszolgáltatások kritikus pillanathoz érkeztek. De, ahogy a társadalom változik, úgy változnak az eszközeink is, amelyekkel a közszolgáltatások ellátják funkcióikat. Ezek közül sok az életünket megváltoztató műszaki fejlődésre támaszkodik.
3. A reformoknak meg kell erősíteniük a nyílt, számonkérhető, méltányos és erkölcsös kormányzat fontos jellemzőit. Különösen a „Web 2.0” néven ismert jelenség keretében kibontakozó interaktív és közösségi technológiákra kell támaszkodniuk, hogy elérjék a jobb politika, jobb szolgáltatások és az állampolgárok bevonásának és részvételének új szintjeit, melyek egy nyitottabb és jobban összekapcsolódó világ nyilvánvaló jellemzői.
4. A változások némelyike az új kormányzati kultúra tekintetében a politikusok és köztisztviselők számára szokatlan következményekkel fog járni , mert a közszolgálat tartós értékeit a hatalom, irányítás és számonkérhetőség új módjaival fogja egyesíteni.
5. A közszektor reformjainak új hulláma elosztott és nem központosított rendszereken fog alapulni. A kormányzatok, de az üzleti szféra szervezetei is, azzal a kihívással kerülnek szembe, hogy nem központilag kirótt egyneműsítéssel és egyszerűsítéssel kell a problémákkal megbirkózniuk, hanem a szervezetek alsóbb szintjeire telepítve a problémamegoldás képességét. Az állampolgár passzív szerepe aktív részvétellé fog változni.
6. A modern kormányzatoknak egyre növekvő mértékben kell alkalmazkodniuk egy olyan világhoz, amelyben a hatalom, az autoritás és az a képesség, hogy hatással legyünk a világra nem más, mint annak a funkciója, ahogy az eszmék, a tudás és elkötelezettség megosztására összefogó emberek ezt az összefogást megvalósítják. A szervezetek és intézmények mindig fontosak lesznek, de csak akkor, ha elfogadják a körülöttük létező hálózatok és közösségek bevonásának fontosságát.
6. Az új napirend lényege kell hogy legyen a részvétel támogatása a szolgáltatások megtervezésében és nyújtásában. A részvétel segítségével kell megtalálni a kulcsot a hatékonyabb, személyre szabottabb megoldásokhoz, amelyek fajlagosan olcsóbbak, mint a felülről irányított hivatásos szolgáltatások.
8. Az IPAA hiszi, hogy a növekvő és indokolt érdeklődés az állampolgári részvétel új modelljei iránt nem hagyhatja figyelmen kívül a kormányzatoknak a piacgazdaságokban játszott tartós szerepét, beleértve a kényszer használatát bizonyos közjavak biztosításában, vagy a piac rossz működésének korrigálásában.
9. A közszolgáltatások javítása a közösségi média használatával egyensúlyt fog teremteni a piaci verseny korábbi modelljével szemben. Az Interneten alapuló és a nyitott és együttműködő kommunikációra építő közösségi média a közszolgáltatások hibás működésének sokkal erőteljesebb visszajelzését fogja adni. Ennek megvan az esélye arra, hogy olyan széleskörű nyilvánosságot kapjon, amely a politikusokat és közigazgatási szakembereket cselekvésre kényszeríti. Tágabb értelemben a közszolgáltatások nyújtásának kizárólagos modelljét, amely inkább a szolgáltatást nyújtókra és nem az ügyfelekre összpontosító kultúrát tükröz, gyors ütemben aláaknázhatják az ügyfelek felhatalmazását lehetővé tévő közösségi média kiváltotta hatások.
10. A köz problémáinak megoldásához a tapasztalat és a szakismeret új módon való felhasználására van szükség. Különösen értékessé válik a hatásos kommunikáció és hatékony problémamegoldás képessége. A nyílt és összekapcsolódó kormányzás feltételezi, hogy képesek vagyunk arra, hogy gyorsan találjunk olyanokat, akik céltudatos kommunikáció révén, hozzáférve a tudás és az eszmék (amelyekhez maguk is gyakran hozzá fognak járulni) megfelelő elegyéhez, produktív módon tevékenykednek bonyolult viszonyok között.
11. A jó politikához és jó minőségű szolgáltatásokhoz szükséges szakismeret (és a szakismerettel rendelkező emberek) nemcsak a hagyományos, vagy nagy szervezetekben fordulhat elő. Gyakran elő fog fordulni, hogy kisebb, internetes, a problémák megoldására szerveződő közösségekből fog származni.
12. Általánosan megfogalmazva azt mondhatjuk, hogy egyre több közigazgatási szolgáltatást kell úgy megtervezni, nyújtani és értékelni, hogy az ezekben való részvételre a szolgáltatást nyújtók és használók is meghívást kapjanak.
13. Bármennyire is bonyolultak és nehezen megoldhatóak a problémáink, továbbra is azt várjuk, hogy a közigazgatás dolgozói legyenek pártatlanok, hatékonyak, rugalmasak és törekedjenek arra, hogy az ausztrál közösség számára a lehető legjobb eredményt érjék el. Továbbra is azt szeretnénk, hogy pártatlanul és a közérdeket szem előtt tartva cselekedjenek, őszinte, becsületes, gyors és tájékozott tanácsot adva.
14. Az a tény, hogy a kormányzati szolgáltatások legtöbbje olyan természetű, hogy csak a kormányzat nyújthatja, alapvető annak megértéséhez, hogy a kormányzati kultúra miért saját magára, a szolgáltatást nyújtókra összpontosít az ügyfelek helyett. A korábbi reformok, beleértve a Közszektor Új Menedzsmentje modellt, ezt problémát úgy próbálták megoldani, hogy a közszolgáltatásokat kiszervezték egymással versenyző szolgáltatóknak.
15. Jelen viszonyaink között a közösségi média megjelenése és gyors terjedésének erőteljes hatása az lesz, hogy az állampolgárok kerülnek a középpontba. A közösségi média hasznos és hatékony eszköz lesz abban, hogy a közigazgatási szervezetek fokozottan arra kényszerüljenek, hogy jobban felmérjék ügyfeleik szükségleteit és megelégedettségét.
16. Más javaslatok között a tanulmány megfogalmazói azt is támogatják, hogy a közösségi média felhasználására már korábban megfogalmazott javaslatokat a kormányzat alkalmazza is. Ezek a javaslatok azt célozzák, hogy a szervezetek folytassanak kísérleteket a közösségi média felhasználásával a köztisztviselők és az ügyfelek tömeges bevonására a szolgáltatások megtervezésébe és a politikai újításokba, valamint a számonkérhetőség új, a nyitottabb és hálózatosabb kormányzatot és politikát jellemző modelljeinek kidolgozásába.

Forrás:
The Future Course of Modern Government : An IPAA Policy Paper, 2011. március 17. (pdf)

A bejegyzés kategóriája: közigazgatás:külföldön
Kiemelt szavak: , , , , , .
Közvetlen link.