„…szakértők öt olyan kulcsterületet azonosítottak, ahol a nyílt forráskód 2011-től a vállalati környezetben elterjedhet. Elsősorban az adatközponti infrastruktúra az, ahol a nyílt forráskódú operációs rendszer és a virtualizáció párosítása alacsony költségeket eredményezhet. Ennek oka, hogy a nyílt rendszerek és a tulajdonosi viszonyban lévő szoftverek közötti feldolgozás valóban nem mindig kompatibilis.
Ez nem az opensource-megoldások hibája, viszont a felhasználók így élik meg. Szentiványi Gábor szerint emiatt nem érdemes a végfelhasználókon kísérletezni, ezért tűnik jó megoldásnak, hogy a nyílt forráskódú alkalmazásokat először ott vessék be, ahol a felhasználók kevésbé találkoznak vele: az adatközpontokban. Kivétel, ha nagyon nagy a felhasználók számossága, mert ott összességében hatalmas megtakarítással lehet számolni, de ilyenkor is a központi megoldásokra (menedzsment, virtualizáció stb.) kell a hangsúlyt helyezni.Második területként az adatbázisokat és az adatintegrációt említik. A szakemberek úgy látják, hogy legalább 60 százaléknyi alkalmazás tehető át nyílt forráskódú adatbázisszerverekre.
Harmadik kulcsterületként a folyamat- és szabálymotorok bevezetését emelték ki. A nyílt szabványok esetében modern üzleti logikához közeli megközelítést alkalmaznak, amely az üzleti szabályok természetes nyelvű leírását teszi lehetővé.
A negyedik terület a portáloké, ahol a „pehelysúlyú” alkalmazások, a csoportmunka lehetősége és a könnyen kezelhető tartalomfelület érhető el.
Végül, az ötödik kulcsterület az asztali pc-ké. A gyakorlatban azonban úgy tűnik, hogy a destopokon futtatott opensource-megoldások lassabban válnak népszerűvé a felhasználók körében.
Új üzleti modell
Az opensource-szoftverek elterjedése a pártfogók előzetes várakozásához képest lassúnak mondható, s inkább a gazdasági válság irányította a figyelmet a költséghatékonyabb megoldások felé. Most azonban úgy tűnik, elérkezett a várva várt paradigmaváltás, hiszen az opensource-megoldások használatával egy vállalkozás vagy szervezet megszabadulhat a platformfüggőségtől, az eddig monopolhelyzetben levő szolgáltatók pedig foghatják a fejüket, mivel egyeduralmuk véget érhet. Az informatika életciklusának következő evolúciós szintje a virtualizáció, a szolgáltatásorientált architektúra és a nyílt forráskódú megoldások lehetnek.
…
Kormányzati fogadókészség
2009 óta, amióta az országgyűlés törvényileg kötelezővé tette a nem hagyományos szoftverek elfogadását, úgy tűnik, a kormányzati szektorban is egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek. Szentiványi Gábor szerint a mostani kormányzati ciklusba még beleférhetne egy nagyobb átállás, hiszen mintegy 300 milliárd forintot lehetne így megtakarítani. A kormányzati rendszerek nyílt szabványokra helyezésével nemcsak az üzemeltetés költségei csökkennének, hanem közelebb kerülnénk az Európai Unió szintjén megfogalmazott stratégia, a tudás alapú társadalom megvalósításához is.
…
Kormányzati oldalról valóban készek nagyobb mértékben átállni az ingyenesen beszerezhető szoftverekre, amennyiben az átállást szakmai közreműködésükkel a hazai it-cégek is segítik, jelentette ki Vályi-Nagy Vilmos, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium kormányzati informatikáért felelős helyettes államtitkára. ”
Forrás:
Nyílt forrásból – Elmosódó határ, Sebők Viktória, IT Business, 2011. április 3.
