Rétvári Bence a járásokról és kistérségekről

– Mit lehet tudni a járásokról? Kisebb területi egységek lesznek ezek, mint mondjuk a mostani kistérségek, vagy azokat váltják majd ki?
– A járások szerepe más lesz, mint a kistérségeké. Úgy ítéltük meg, hogy az állam által alkotott jogszabályok végrehajtása eddig nem volt hatékony, több helyütt nehezen érvényesült. A központi kormányzat akarata nem veszhet el, joguralomnak kell lennie az országban, ezért van szükség a járásokra. A közigazgatás megkezdett átalakításában létrehoztuk már a megyei kormányhivatalokat, melyek több eddig különálló funkciót egyesítenek, tizennégy szervezet munkáját vontuk így össze horizontálisan, ezek alatt működnek majd a járási kormányhivatalok.

A hierarchia tehát úgy néz ki, hogy a kormány alatt működnek a kormányhivatalok, alattuk pedig a járási szintű közigazgatási egységek, a járások. Tulajdonképpen ezek lesznek a központi kormányzat legalacsonyabb szintű képviseletei. Feladatokat tudnak majd átvállalni az önkormányzatoktól, azaz a járások fontosak lesznek abból a szempontból, hogy az állami és helyi hatáskörök, feladatok hogyan oszlanak majd meg a jövőben.

– Lehet tudni, hogy mi alapján jelölik majd ki ezek területét, vagy hogy hány darab járás lesz majd?
– Egyelőre erről nincs sok konkrétum, még nem vagyunk abban a döntési szakaszban. Nyilván a történelmi szempontok mellett figyelembe vesszük majd a gazdasági ésszerűséget és a kulturális tényezőket is, vagy a lehetséges központok elhelyezkedését, mikor ezeket kialakítjuk.

– Több lesz ezekből, mint kistérségekből?
– Még nem tudom pontosan, nem akarok számokkal dobálózni.

– Hogyan lesz így olcsóbb majd az állam?
– Nem a takarékosság csúcsa, ha 100 tisztségviselőből 90-et hagyunk meg, mondjuk, mert ez nem jelenti azt, hogy ezzel spóroltunk is. Alapvetően más filozófiát követünk ebben, mint az elődeink, akik a létszámcsökkentésben látták a megoldást. Bár az elmúlt kormányzatok alatt a leépítések után mindig azt láttuk, hogy a köztisztviselők visszaszivárogtak a különböző háttérintézményekbe – mikor Gyurcsány kirúgott 14 ezer köztisztviselőt, még törvényt is változtattak azért, hogy aztán a kirúgott dolgozók elhelyezkedhessenek a közszférában… Nekünk az a fontos – és ez a “spórolás” -, hogy a lakossági ügyintézés során egy engedély kiadásához ne 30, hanem 7 nap legyen elegendő. A hangsúly tehát a hatékonyságon van, a meglévő állományt jól szervezetten kell foglalkoztatnunk. A különböző közigazgatási egységeknek legyen meg a maga szintjén a döntési kompetenciájuk, vagyis helyi szinten szülessenek a döntések, ne pedig felülről érkezzenek az ukázok.

– Alulról kell szervezni a közigazgatást?
– Igen, pontosan. Fontos, hogy az embereket érintő döntések a közelükben szülessenek meg, ehhez szükség van például a járásokra. De ahogy ez majd kicsiben fog működni, azt látjuk már most nagyban is. A minisztériumok összevonása jól sikerült, hatékonyan működnek. A csúcstárcáknál mindenki a maga kompetenciáján belül dönt a területét érintő ügyekben, így például az Nemzeti Erőforrás Minisztériumon belül megszületnek a szociális vagy az egészségügyet érintő ágazatütközési kérdésekre a válaszok. Nem a kormánynak kell mindenben határoznia, arra ott vannak a megfelelő alegységek, ahol a feladatok koncentrálódnak. ”

Forrás:
Privátbankár.hu, 2011. április 11.

A bejegyzés kategóriája: közigazgatás:magyar
Kiemelt szavak: , , , , , , , , .
Közvetlen link.