Járásnyi Térség? Melyik az igazi járás?

„…A járási tanácsok (testületek) 1972-es megszüntetésére már csak kevesen, a járási hivatalok 1984-es megszüntetésre talán már sokan emlékeznek. Ezek voltak az óriásjárások. (Csak egy jellemző példa: Az egykori „Nagy” Siófoki Járás az utolsó állapotában akkora volt, hogy annak helyén ma 7 HÉT város található, 6 HAT okmányirodával, és részben, vagy egészben 5 ÖT kistérséggel.) Nem csoda, hát, hogy a történelmi emlékezet eléggé eltérő.

Vajon mekkora lesz az új járás? Ez legalább akkora kérdés, mint az, hogy mi lesz a feladata-hatásköre. A régi nagy székhelyek valószínűleg nosztalgiáznak, a jelenlegi kistérségi központok viszont erre a változatra voksolnak. Nyilván sokan szeretnék visszaszerezni akár egy évszázada elveszített dicsőségüket, hiszen járási székhely annyi volt, mint égen a csillag.

A miniszter nyilatkozott
Az önkormányzati választások előtt százszor több volt a találgatás, mint a biztos információ, aztán október harmadika után lassan körvonalazódott a lényeg. Navracsics Miniszter Úr több fórumon is nyilatkozott, miszerint számára elképzelhető, hogy a kistérségek és a járások száma és földrajzi határa ugyanaz lesz. (Csak hogy a járás alatt ő államigazgatást, kistérség alatt pedig önkormányzati társulást ért, ezért is van a megkülönböztetés. Hozzáteszem: a hagyományoknak is jobban megfelel a járás szó.)

Ez már világos beszéd volt, így az irány ki van jelölve. Aki rendelkezett némi közigazgatási ismeretekkel, tudta a nagy különbséget, és így már előre sejthette ezt az irányt, hiszen
– a régi értelemben vett járások elsősorban másodfokú államigazgatási hatáskört láttak el,
– a mostani értelemben kialakuló járások pedig elsőfokú államigazgatási hatáskört fognak ellátni, így tehát valószínű, hogy a hatáskör telepítés az ügyfélhez közelebb kell, hogy kerüljön.

Polgármesterek, jegyzők szerepe
A feladatok-hatáskörök nagy része nyilvánvaló, így csupán az merül fel kérdésként, hogy lesz-e szerepük, és milyen szerepük lesz ebben a városi hivataloknak, jegyzőknek. Vajon mi lesz az elhelyezés szempontja? Közös épületben, vagy külön? Jegyzői közreműködéssel, vagy anélkül?

A városi jegyzők is éppúgy nehezen élnék meg a „visszafejlesztést” mint ahogy a városi polgármesterek is személyes tragédiaként vennék tudomásul, ha elkerülne a házból az építésügy, okmányiroda, stb.,
– függetlenül attól, hogy nincs is hatáskörük,
– függetlenül attól, hogy erősen alulfinanszírozottak.

Bíznak abban, hogy a meglévő infrastruktúra és a költségek szemrevételezése a Minisztériumot is elgondolkoztatja az együttműködés irányába.

Új irány?
Amennyiben a Kormány nem a városokkal való együttműködés, hanem az elkülönített feladat-hatáskör irányába indul, és radikális mértékben „kiüresíti” államigazgatási szempontból a körzetközponti hivatalokat, akkor pedig még inkább megnő az igény a nagyobb méretű körjegyzőségek alakítására, hiszen a szellemi és technikai infrastruktúra egyaránt rendelkezésre áll. Ez egybeeshet a Belügyminisztérium törekvéseivel, mivel egy éven belül új Ötv. is várható.”

Forrás:
Járásnyi Térség? Melyik az igazi járás?, Dr. Kiss Pál, Jegyző és Közigazgatás, Évfolyam: XIII. Lapszám: 1., 2011. április 14.

A bejegyzés kategóriája: közigazgatás:magyar
Kiemelt szavak: , , , , , , , .
Közvetlen link.