Hogyan hasznosulhat a kockázatelemzés a közigazgatásban?

„Mennyiben igényli az előttünk álló nagy szervezetfejlesztési és informatikai projektek sikeressége az ezekhez kapcsolódó kockázatkezelési tevékenységet a döntéshozó szervezetek részéről? – többek között erről beszélgettünk Fekete Istvánnal, a Corvinus Egyetem nemzetközileg is elismert kutatójával és oktatójával.

– A pénzügyi kockázatok problematikája már régóta ismert, és használatos az államigazgatásban is. Ugyanígy a biztonsági kockázatok felmérése és kezelése is általánosan elfogadott, sőt kötelező elemként ismert mind a közigazgatás mind a versenyszféra területén. Hasonlóan a belső ellenőrzések tervei is a nemzetközi sztenderdekben meghatározott kockázatelemzési alapokon készülnek. Meg kell állapítani azonban, hogy – nemzetközi szinten is – a stratégiai és operatív döntés-előkészítés feladatkörében csak az utóbbi évtizedben került ez előtérbe, éppen a gazdasági válság okozta forráshiányos helyzetek kezelése miatt.

Magyarországon az államigazgatás területén is megjelent már ez a tevékenység, egyelőre csak próbálkozások szintjén, pedig a nemzetközi ajánlások erre a területre is használhatók (2009-es ISO 31000).

A kockázat definíciója: azon események, tevékenység vagy annak elmulasztása, amelyek a jövőben következnek be, és a szervezeti célok teljesülését negatív vagy pozitív irányban befolyásolják. Van tehát pozitív kockázat is!

A kockázatmenedzsment a kockázatokkal kapcsolatos három tevékenység integrált megvalósítását jelenti: az első a felmérés (azonosítás, értékelés, kritikus kockázatok kiválasztása); a második a kezelés (akciók megfogalmazása, kockázatkezelési terv készítése, akciók végrehajtása), végül az utólagos monitoring (összevetés: terv-tény elemzés, költség-haszon elemzés).

A fenti három tevékenység összehangolt végrehajtását biztosítja az adott projektre, intézményre vagy kiemelt programra (például Új Széchenyi terv, Széll Kálmán terv) vonatkozó integrált kockázatelemzési rendszer. A kockázatelemzés fogalmat itt nem a felmérés szinonimájaként, hanem inkább mint az egész témakör összefoglaló megnevezéseként javaslom használni.

■ Mondjon néhány területet a közigazgatásban, ahol nemcsak érdeke, hanem egyértelmű üzleti vagy politikai hasznot eredményez a kockázatelemzés.

– Minden olyan terület hasznosan alkalmazhatná ezt a tevékenységet, ahol összetett vagy sokszereplős kérdéskörben kell döntéseket hozni. Talán a haszon megjelenésének gyorsasága és intenzív jellege miatt ki lehet emelni a következő területeket: kormányzati stratégiaalkotás, nagy projektek részletes elemzése (idő/költség, minőség), a költségvetéssel kapcsolatos döntések (például az optimális kockázati alap meghatározása), a kormányzati projekt portfolió közös kockázatelemzése (projektrangsor felállítása hozamkockázat elemzéssel), továbbá a jogalkotás (az előkészítési fázisban).”

Forrás:
Hogyan hasznosulhat a kockázatelemzés a közigazgatásban?, Bojta János, Bitport.hu, 2011. április 19.

A bejegyzés kategóriája: közigazgatás:magyar, közigazgatási informatika
Kiemelt szavak: , , , , .
Közvetlen link.