Villanyhálózati intelligencia

„Európában gyorsabban nő a villamosáram-fogyasztás, mint a világátlag, s mint az energiafogyasztás más formája. Az Európai Bizottság szerint a növekedés üteme 2030-ig eléri a 38 százalékot. A kereslettel egyidejűleg várható a villamosenergia-árak erősödő növekedése azzal összefüggésben is, hogy az áram előállításához szükséges fosszilis nyersanyagok ára is emelkedik, illetve alkalmazkodik az alternatív energiák előállítási költségeihez.

A kontinens áramtermelőinek – a kereslettel összhangban – növelniük kell energia-infrastruktúrájuk kapacitását, s gondoskodni kell a 60-80 éves létesítmények korszerűsítéséről is. Az Európai Uniónak ugyanakkor nem szabad megfeledkeznie az üvegházhatású gázok kibocsátásának 20 százalékos csökkentéséről sem, 20-30 százalékkal növelnie kell az energiahatékonyságot, valamint – az ellátás biztonságának növelése érdekében – csökkenteni kell a kontinens függését a „külföldi” energiaszállítóktól és a fosszilis energiahordozóktól.

Ám hiába az ambiciózus célkitűzések, ha egy lényegi akadály a megvalósítás útjában áll. Ez a lényegi akadály a jelenlegi technikai infrastruktúra jellege, nevezetesen az, hogy a központi áramtermelő létesítmények passzív fogyasztókkal vannak összekötve egy országos, egyirányú átviteli és ellátási hálózaton, amely semmilyen szinten nem képes kommunikálni egy koordinált tevékenység érdekében. Ezért kell intelligenssé tenni ezeket a hálózatokat.

Kulcselemek
Egy intelligens áramhálózat értelemszerűen több elemből áll. Az egyik lényeges összetevő az intelligens mérőeszköz (smart meter), amely a fogyasztás távoli, valós idejű mérését teszi lehetővé, s képes kétirányú kommunikációra a fogyasztó és a közműszolgáltató között, valamint információkkal látja el az intelligens hálózatra kapcsolt szereplőket. Segítségével optimalizálható és ellenőrizhető a fogyasztás a kereslet és kínálat alakulása szerint, továbbá javítja az ügyfélkapcsolat-kezelés minőségét. Mivel a mérőeszközök mobilkommunikációt használnak adattovábbításra, a fogyasztó mobiltelefonjával is kapcsolatba léphet villanyórájával.

Nem szabad megfeledkezni az intelligens gridmenedzsmentről sem. Ennek a változtatható energiatermelésben, továbbításban és a kereslet–kínálat szerinti aktív elosztásban van szerepe. Ugyanakkor lehetővé teszi a visszirányú forgalmat is, tehát például az alternatív áramtermeléssel is foglalkozó fogyasztó a saját feleslegét visszaáramoltathatja a hálózatba. Ezek a funkciók digitális távközlési, adattárolási és feldolgozási eszközöket és technológiát igényelnek – ezek nagy része már ma is rendelkezésre áll.

Előnyök
Az intelligens hálózatból mind a magán-, mind az ipari fogyasztónak előnye származik, ugyanis a technológia jóvoltából valós időben figyelemmel kísérhetik és ellenőrizhetik áramfogyasztásukat, s ezzel a felhasználásért fizetendő díjat. Az Európai Bizottság egyik jelentése szerint az intelligens mérőeszközöket már használó fogyasztók 10 százalékkal csökkentették fogyasztásukat.

Az ellátási lánc tagjai is elégedettek lehetnek. Az áramtermelők az ict-eszközök segítségével akár 40 százalékkal javíthatják hatékonyságukat, valamint lehetővé válik számukra az alternatív forrásokból és a kisebb erőművekből származó áram széles körű integrálása. A továbbításban és az elosztásban a smart gridek növelik az erőművek virtuális menedzsmentjének hatékonyságát, vezérlik az áram folyásának irányát, előre megtervezik a karbantartói kapacitást, illetve kezelik az energiaszolgáltatással kapcsolatos adatokat. A kiskereskedők sem járnak rosszul, ugyanis az intelligens hálózatok jóvoltából jobban megérthetik az egyéni fogyasztók igényeit, s ennek megfelelően kínálhatnak kapcsolt szolgáltatásokat.”

Szerkesztői megjegyzés: A cikkből sajnos kimaradt a hátrányok felsorolása. Ezek közül a legaggasztóbb a magánszféra védelmének sérülése, illetve ezzel összefüggésben komoly adatvédelmi problémák felmerülése. Nem hátrány, hanem a megvalósítás útjában álló akadály a versengő szabványok és kiforratlan műszaki eljárások miatti bizonytalanság.

Forrás:
Villanyhálózati intelligencia, Mártonffy Attila, IT Business, 2011. május 8.

A bejegyzés kategóriája: energia, informatika
Kiemelt szavak: , , .
Közvetlen link.