Milliók spórolhatók?

„Miért költenek súlyos milliókat az önkormányzatok a fizetős szoftverek licencdíjára, ha informatikai rendszerüket nyílt forráskódú, ingyenes programokkal is üzemeltethetnék? Egyszerű válaszok nincsenek, csak pró és kontra érvek, de azokból jó néhány.

Probléma
A megyei közgyűlésben Péntek László képviselő (Jobbik) vetette fel a problémát nemrég: indítványozta, hogy az önkormányzat vizsgálja felül 2004-ben alkotott informatikai stratégiáját, és a költségek csökkentése érdekében térjen át a nyílt forráskódú, szabadon hozzáférhető programok alkalmazására. Érvként idézte a kormány Digitális Megújulás Cselekvési Tervét. Eszerint a nyílt forráskód ugyan nem jelent önmagában csodafegyvert, de több európai ország példája azt mutatja, hogy a szabad szoftverek használatával jelentős állami megtakarítást lehet elérni.

E programok arányának növelésére (az EU ajánlásával összhangban) akciót is indított a magyar kormány. Péntek László szerint az önkormányzati intézményeknél a számítógépek többségét okos írógépként használják, ezért az irodai programokat ingyenes OpenOffice-ra, az operációs rendszert pedig Linuxra lehetne cserélni. Jelenleg a szoftverbeszerzés (mint azt egy tavalyi példa jelzi) és a számítógépek megvásárlása közel azonos nagyságrendű kiadás. Az előterjesztő úgy látja, e tekintetben felelőtlen gazdálkodás zajlik.
E programok arányának növelésére (az EU ajánlásával összhangban) akciót is indított a magyar kormány. Péntek László szerint az önkormányzati intézményeknél a számítógépek többségét „okos írógépként” használják, ezért az irodai programokat ingyenes OpenOffice-ra, az operációs rendszert pedig Linuxra lehetne cserélni. Jelenleg a szoftverbeszerzés (mint azt egy tavalyi példa jelzi) és a számítógépek megvásárlása közel azonos nagyságrendű kiadás. Az előterjesztő úgy látja, e tekintetben felelőtlen gazdálkodás zajlik.

Olcsóbban?
A közgyűlési vita apropóján utánanéztünk, Zalában milyen a nyílt forráskódú szoftverek „fogadtatása”. A megyei önkormányzat álláspontját Manninger Jenő közgyűlési elnök foglalta össze Péntek Lászlónak adott írásos válaszában. Eszerint a költségvetésben a közgyűlés hivatalánál szereplő 11,8 millió forint (amely két évre szól, és a piaci árnál lényegesen kedvezőbb) a hivatal és a közgyűlés biztonságos működéséhez szükséges szoftverlicenceket tartalmazza. A mai, ritkaságnak számító, magas szintű homogén infrastruktúra megváltoztatása a rendszer teljes cseréjét jelentené, ami ebben a kategóriában nem ingyenes. És ami a másik nagy probléma: a nyílt forráskódú rendszerek mögött nincs hivatalos technikai támogatás.

– A nyílt forráskód használata akkor lehet gazdaságos a közigazgatásban, ha egységes országos rendszereket fejlesztenek – fogalmazott. A válasz az egyik uniós mintaprojekt bukását is felidézi: a német külügyminisztérium az évek óta használt nyílt forráskódú megoldásokról idén visszaváltott a Microsoft termékeire. Ez is mutatja, hogy a nyílt rendszerek sok kompatibilitási problémát okoznak.

– Az önkormányzat nem folytat felelőtlen gazdálkodást, a fenntartott intézmények önálló költségvetési szervek, önálló informatikai beszerzési jogokkal. A 2011- es költségvetésben szereplő 92,7 millió forint Tiop-pályázaton nyert összeg, aminek kedvezményezettjei az önkormányzati iskolák. Ezt 100 százalékban a pályázat kiírója finanszírozza – így reagált Manninger Jenő a felvetésre, hogy miből áll az a 100 milliós nagyságrendű informatikai fejlesztés, amit az idei büdzsé tartalmaz. Péntek László előterjesztését végül nem vették napirendre.

Városháza
A zalaegerszegi polgármesteri hivatalban ugyanakkor használnak nyílt forráskódú szoftvereket, például a routeren, a levelezőszerveren és irodai alkalmazásban, tudtuk meg dr. Kovács Gábor jegyzőtől.

– A nyílt forráskódú alapszoftverek terjedését az gátolja, hogy sok le nem cserélhető szakrendszer létezik, ami Windows jelenlétét igényli. Az a célunk, hogy a gépekhez a lehető legtöbb helyen csak OEM Windowst vásároljunk (ez egyszeri beruházás), és ne kelljen licence-díjas irodai programcsomagot használni.

Lecserélhetők

– A munkaállomások operációs rendszerén és az irodai csomagon kívül a szerver oldalon is majdnem mindent le lehetne cserélni nyílt forráskódúra. Nem igazán értem, miért kell mindenáron homogénnek lennie a rendszernek; ezek a programok általában tudnak kommunikálni egymással akkor is, ha az egyik oldalon Microsoft-termék van, a másikon nem.

Üzleti és szabad, vegyesen
A Zala Megyei Kormányhivatalban és intézményeiben összesen 42 szerver és mintegy 1000 számítógép működik, ennek ellenére a fejlesztési költség alacsony. Englert Tamás informatikai főosztályvezető kifejtette: a szabad szoftverek közigazgatási bevezetésével kapcsolatban több érvrendszer harcol egymással.
– A szoftver ingyenességéből származó költségmegtakarítást ellensúlyozza a képzésre és a jelenleg futó rendszerek átdolgozására felhasználandó pénzösszeg. Több ilyen próbálkozást kellett visszavonni, gondoljunk a német külügyminisztérium vagy az angol Birmingham város esetére. Érdekes, hogy majdnem mindig a vegyes környezet (nyílt és zárt forrás- kódú szoftverek együttes használata) hozott csak valós költségcsökkentést. A fő érvek: nem kell figyelnünk, hogy hány példányban telepítjük, szabadon másolhatjuk e a szoftvereket. Nem leszünk gyártófüggők, nem eshetünk áldozatul egyetlen szoftveríró zsarolásának, kikényszerített áremelésének. Nem egy szűk csoport fejleszt, ezért könnyen követhető az igények változása. A fő ellenérv pedig az oktatás hiánya és a szoftverszabadalmak körüli bizonytalanság.

– Látható tehát, hogy az átállás komplex feladat, s az a helyes út, ha megfelelő arányban alkalmazzuk az üzleti és a szabad szoftvereket: a felhasználó körül lévő (tipikusan microsoftos) környezetet nem változtatjuk, de a szervereket és egyes alkalmazásokat átállítjuk nyílt forráskódúra. Ennek első jelei már mutatkoznak, ilyen például a linuxos Anyakönyvi Szolgáltató Alrendszer, vagy a kormányzati portál (magyarorszag.hu) új változata, ami szinte kizárólag nyílt forráskódú programokat használ. Az ilyen szoftverek alkalmazása mellett elkötelezte magát a kormány.”

Forrás:
Milliók spórolhatók?, Horváth A. Attila, Zalai Hírlap, 2011. május 17.

A bejegyzés kategóriája: közigazgatási informatika
Kiemelt szavak: , , .
Közvetlen link.