Navracsics: csak bizonyított bizalomvesztés miatt lehet elbocsátani

Egy elvi kérdés: mennyire demokratikus, mennyire a frakciónak tetsző megoldás, hogy egy választott képviselőtestület döntését (például egy hitelfelvételt) egy közigazgatási, kinevezett funkcionárius hajt végre, vagy hagy jóvá?
Ez csak lehetőségként szerepel az alaptörvényben. Egyébként terveink szerint pontosan azt a célt szolgálná, hogy a helyhatóságok elkerüljék a csődhelyzetet, azaz ne fordulhasson elő, hogy az önkormányzati szféra eladósodik, például működési hitelek miatt. Úgyhogy egy pénzügyi ellenőrzés fenntartásában én nem látok semmi rosszat, ha konkrétan meghatározzuk, hogy mely esetekre vonatkozik és garantálja a gazdálkodás ésszerűségét.

Ez még a jövő, viszont a jelen törvényei közül a köztisztviselők jogállásáról szólót alkotmányellenesnek találta az alkotmánybíróság, az indoklás nélküli kirúgás lehetősége miatt. A kormány átírta a jogszabályt, immár van indoklista, és az egyik tétel a bizalomvesztés. Azt akarják üzenni, hogy „vagy végrehajtod, amit mondok, vagy repülsz”?
Szó nincs erről. A közigazgatásban és az államigazgatásban – például szakmai kétségek esetén – egy beosztott kérheti azt, hogy írásban rögzítsenek egy főnöki utasítást, és ezzel védi is magát. A bizalomvesztés azokra az esetekre vonatkozik, amikor valaki valamilyen konkrét esetben lojalitásbeli vagy etikai hibát, vagy szakmai hibát vét, amikor megrendül a főnök bizalma. És mivel ezeknek az eseteknek konkrétaknak és bizonyíthatóaknak kell lenniük, ez az elbocsátási indok nem okoz elbizonytalanodást a köztisztviselők körében, pusztán lehetőséget teremt arra, hogyha a bizalmi viszony megbomlik, akkor elváljon a beosztott és a főnök útja. Ha pedig a beosztott igazságtalannak érzi a főnöki döntést, akkor bírósághoz fordulhat.

Közigazgatási és igazságügyi miniszterként hogyan definiálná a lojalitás fogalmát?
Lehet szó szakmai lojalitásról és személyi lojalitásról – attól függően, hogy milyen pozícióról beszélünk a közigazgatáson belül. Nyilván egy kabinetfőnök, egy személyi titkár vagy egy sajtós esetében személyi lojalitásról is szó van. Ám az is nyilvánvaló, hogyha valaki egy jogalkotási osztályon dolgozik, akkor alapvetően szakmai lojalitásról van szó, azaz elvárható, hogy ne egy cég érdekeit írja bele a jogszabályba.”

Forrás:
Navracsics: csak bizonyított bizalomvesztés miatt lehet elbocsátani, Nagy B. György, ATV.hu, 2011. május 19.

A bejegyzés kategóriája: közigazgatás:magyar
Kiemelt szavak: , , , , .
Közvetlen link.