„Módszertan a közszférában
A hazai közigazgatási intézményeknek beruházási döntéseik során kettős kihívással kell szembenézniük. Egyrészt a szűkös erőforrások miatt kiemelt szemponttá válik a hatékonyság, a megtakarítás és megtérülés számítása. Másrészt az EU-támogatások hatásos, a felzárkózási folyamatot felgyorsító felelősségteljes felhasználása, azok társadalmi és gazdasági eredményeinek szétterítése érdekében minden eddiginél hangsúlyosabban jelenik meg az alternatívák vizsgálata, a programok és projektek versenyeztetése.
Az elektronikus kormányzás területén már bevált eszköz a public roi számítási módszertan. A módszertant az SAP támogatásával dolgozta ki a New York-i Egyetemen működő Center for Technology in Government. A cél az volt, hogy a kormányzati szektor képes legyen a pénzügyi mérőszámokon túlmutatva vizsgálni az it-beruházások megtérülését. „A módszer segítségével átláthatóvá tehetők az államilag végrehajtott intézkedések, valamint kimutathatók azok az előnyök és értékek, amelyek pozitív hatását a választópolgárok és a politikusok egyaránt élvezhetik. A metódus alapja egy olyan értékelemzési keretrendszer, amely két fő területen mutat igazán hatékony megtérülést: egyrészt magának a közigazgatási intézményrendszernek, másrészt egy előre meghatározott állampolgári célcsoportnak – mondja Varga Zsigmond, az SAP Hungary Kft. államigazgatási szakértője. Az elemzés új és komplex megközelítéssel vizsgálja, hogy a kormányzati informatikai fejlesztések milyen típusú hatást gyakorolnak a kijelölt célcsoportokra. A hatásokat a pénzügyi, politikai, társadalmi, stratégiai, ideológiai és bizalmi kategóriákba soroltuk.”
„A kormányzatnál nem olyan egyértelmű a megtérülés, mint egy kis- vagy középvállalat esetében, hiszen például ebben az esetben a megtérülést a szavazatszám növekedése és az elfogadottság jelenti. Illetve kiegészül egy harmadik szociológiai elemmel is. Erre viszont nincs elfogadott módszertan” – állítja Muka László. Szerinte a kormányzati környezetben a választási ciklushoz igazítják a roi-számítást, így 4 év áll rendelkezésre, hogy megtérüljenek az állami beruházások.
…
Köz-megelégedettség
Egy informatikai projekt általában akkor éri meg, ha 3-5 év közötti megtérülést produkál. „Ha viszont a számításokból azonnal látszik, hogy viszonylag rövid idő alatt, mondjuk 1-2 év alatt megtérülhet, akkor azt a projektet azonnal meg kell valósítani. A közszférában ez máshogyan működik, hiszen itt nem lehet minden esetben pénzügyi megtérülésről beszélni. Amit a versenyszférában roi-val lehet számolni, azt a közszférában kizárólag public roi-val szabad. Ebben az esetben belép ugyanis egy újabb elem: a közmegelégedettség – ez az, amiért a választópolgárok valamelyik politikai erőre szavaznak. Egy demokráciában a kormányok nem profitot, hanem elégedettséget termelnek. Az általános jólétet egy jól átgondolt it-s beruházás is fokozhatja, csökkentve például az adminisztratív terheket, amelytől a lakosság elégedettebb lesz” – vélekedik Varga Zsigmond.
Az állami beruházásoknál rengeteg olyan probléma merül fel, hogy az elképzelések és az igények nem algoritmizálhatóak, azaz a költségek alul- vagy felültervezettek. Varga Zsigmond szerint ahhoz, hogy egy projekt megtérüljön, vagyis a public roi-ja pozitív legyen, a célokat előzetesen, körültekintően és mérhető formába kellene meghatározni, majd a megfelelő erőforrásokat tanácsos mellérendelni, és a költségkereteket a feladatokhoz mérten szükséges megállapítani.Előre nem látható tényezők
„A megtérülési mutatók viszonylag jól vannak kiszámítva, de a hosszú távú projekteknek az a problémája, hogy bizonyos prognózisok nem állnak rendelkezésre, ezért nehezebb a kockázatelemzést elvégezni. Különösen a public roi-nál kellene erre figyelni” – fejti ki Muka László. Szerinte az iparágaknál és a vállalatoknál jól kidolgozott technikák és módszertani útmutatók léteznek, de például a nyugdíjrendszer esetében bizonyos demográfiai hatásokat, a közegészségügy változását és a gazdasági válság kockázatát nem vették figyelembe. „Valójában nagyon nehéz 30-50 éves előrejelzéseket adni.””
Forrás:
Miként térülnek meg az it‑projektek?, Sebők Viktória, IT Business, 2011. május 28.
