Skip to main content
informatikaszakirodalomtársadalom

„Smart cities” tanulmány

Szerző: 2011. június 4.No Comments

„ Az „élhető” városnak a következő feltételekre van szüksége ahhoz, hogy képes legyen reagálni az új kihívásokra:

  • Olyan városi vezetés, amely a városlakókat helyezi a középpontba, nem pedig a szolgáltatásokat (kisebb bürokrácia, több elektronikus adat és információ, jobb kommunikáció más intézményekkel, nagyobb átláthatóság).
  • „Zöldebb” és hatékonyabb közműmenedzsment. (A technológia lehetővé teszi a folyamat minden pontjának monitorozását. Különösen hasznos a vízgazdálkodás – pl. intelligens vízmérő órák segítenek a lakosságnak a pazarlási pontok feltárásában –, a hulladékgazdálkodás, illetve a középületek hatékonyabb működtetése terén stb.)
  • Környezetbarát és biztonságosabb közlekedés (intelligens közlekedési rendszerek).
  • Jobb közbiztonság (korábbi adatok feldolgozásán keresztül előrejelző modellek kidolgozása és felhasználása; speciális kamerák használata, melyekkel az esetleges incidensek előre jelezhetők).
  • Minőségi oktatás (egyetemi számítógépes kapacitás felhőalapú megosztása más oktatási intézményekkel, dinamikusan igazodva a változó igényekhez; távoktatás és e-learning a felsőfokú és felnőttképzésben; intelligens táblák).
  • Költséghatékony szociális és egészségügyi ellátórendszer (az adatok integrálása, az egy paciensre vonatkozó információk könnyebb hozzáférhetősége).
  • Kényelmesebb és vonzóbb turisztikai szolgáltatások (pl. megfelelő információs és navigációs rendszerek online foglalási lehetőségekkel kombinálva).

Az okos vagy élhetőbb városon olyan települést értünk, amely a rendelkezésre álló technológiai lehetőségeket (elsősorban az információs és kommunikációs technológiát) innovatív módon használja fel, elősegítve ezzel egy jobb, diverzifikáltabb és fenntarthatóbb városi környezet kialakítását.

A városok működése hét, hálózatokból, infrastruktúrából és környezetből álló alaprendszerre épül, melyek a kulcs funkcióihoz kötődnek (IBM Instiute for Business Value, Dirks-Keeling 2009):

  • Az „emberek” alrendszer, mely magába foglalja a köz- biztonságot, az egészségügyet és az oktatást.
  • Üzleti alrendszer, mely tartalmazza a város üzleti életet befolyásoló politikáját és szabályozási környezetét is.
  • Városi szolgáltatások alrendszer.
  • Közlekedési alrendszer.
  • Kommunikációs alrendszer.
  • Vízgazdálkodási alrendszer.
  • Energiagazdálkodási alrendszer.

Elemzésünk célja 9 magyar város (Debrecen, Győr, Kőszeg, Miskolc, Pécs, Szeged, Székesfehérvár, Tatabánya és Veszprém) „élhetőségének” több, kiválasztott dimenzióban való teljesítményének bemutatása volt. ”

Forrás:
„Smart cities” tanulmány, Horváthné Dr. Barsi Boglárka, Dr. Lados Mihály, MTA Regionális Kutatások Központja Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet/IBM, 2011. április (pdf, 31 MB)
Korábbi cikkünk:
Okos magyar városok