„Büszkék lehetünk arra, hogy adatott nekünk egy olyan tudós, mint Magyary Zoltán, aki máig irányt tud mutatni – fogalmazott Gál András Levente Tatán, Magyary Zoltán szobrának koszorúzásakor, csütörtökön.
Gál András Levente emlékeztetett: sok vita van annak kapcsán, hogy a két világháború közti magyar közigazgatás mennyire volt hatékony. Mai szemmel nézve, látva napjaink kihívásait elmondhatjuk, hogy az az időszak, jó példa lehet.
Kellő kritikával – folytatta- , azt gondolom, büszkék lehetünk arra, hogy adatott nekünk egy Magyary Zoltánunk, aki ma is irányt mutat nekünk, és a magyar közigazgatást tudományos igényességgel, hazaszeretettel tudta jó irányba terelni. Magyary rájött arra, hogy a közigazgatás egy személyzet intenzív műfaj, tehát utánpótlás képzése nélkül nem tudunk előre haladni – mondta az államtitkár.
Magyary Zoltán úgy tudott hazafi lenni, hogy közben három nyelven hirdette a magyar nemzet, a közigazgatás, az állam céljait. Nemzetközi kitekintést tudott adni, ezáltal volt a legkorszerűbb értelemben hazafi – fogalmazott az államtitkár.
Egyetemi tanár és kormánybiztos is volt, de nem menekült az érthetetlenség elefántcsont tornyába – idézte fel Gál András Levente, majd hozzátette: az 1932-es racionalizálódási terve a központi és a területi közigazgatás reformjairól, illetve az 1941-42-es jegyzeteiről is elmondható, hogy igényes nyelvezettel, közérthetően megfogalmazott munkákról van szó.
Az államtitkár kiemelte: erőssége volt, hogy munkáit az egyetemisták meg tudták érteni, ezáltal is szerethetővé tette a közigazgatást, és ahogy ő fogalmazott, ezáltal az államot is. Ez egyfajta fundamentuma a demokráciának – hangsúlyozta Gál András Levente.
Beszédének végén az államtitkár úgy fogalmazott: jelen kell lennie a szívünkben az örömnek, hogy van egy ilyen előképünk, mint Magyary Zoltán. Adjunk magunknak időt, hogy elgondolkozzunk, mivel tartozunk emlékművének.”
Forrás:
Magyary Zoltán szerethetővé tette a közigazgatást, Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, 2011. június 9.
