Nemzetközi Adatvédelmi Konferencia

„A hivatalos elnökségi események sorában, 2011. június 16-17. napján került sor a Nemzetközi Adatvédelmi Konferencia megrendezésére. Az Európai Bizottság társfinanszírozásával, és számos együttműködő partner közreműködésével tartott eseményen a résztvevők átfogó képet kaphattak a jelenlegi európai adatvédelmi gyakorlatról, és a jövőben várható változásokról.

A konferencia a soros magyar elnökség alatt az igazságügyi területen elért eredmények bemutatásával kezdődött, melyeket dr. Répássy Róbert – igazságügyért felelős államtitkár – foglalt össze a személyes adatok védelmének kérdéskörét is érintve. Kiemelte az Európai Uniónak az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez való csatlakozása felé tett lépéseit. A Tanács által elfogadott – az áldozatvédelemmel foglalkozó – Budapesti Ütemtervet, az egységes EU-s öröklési szabályok megteremtését célzó rendelettervezet alapelveit. Részleges előzetes tárgyalási álláspontot fogadtak el az európai nyomozási határozatról.

Peter Hustinx, európai adatvédelmi biztos beszéde a jelenlegi szabályozás megreformálásának szükségességét emelte ki. Fő kérdése az volt, hogy miért is kell átvizsgálni a jogi kereteket és, hogy mi legyen a szabályozás új iránya. A stratégiai vonalak felvázolását a jelenlegi adatvédelmi irányelv bemutatásával kezdte. Kiemelte a magyar szerepvállalást az – 95/46/EK – irányelv megalkotásában. Mára ezt a direktívát felül kell vizsgálni, mivel a mai társadalmi és elsősorban a technikai fejlődés miatt, már nem nyújt megfelelő keretet az adatvédelmi jogok garantálásához. Hangsúlyozta a Lisszaboni Szerződés hatását, melyet a hatáskörök újragondolásában lát. A Lisszaboni Szerződés dinamizmusával az adatvédelmi politikára és más társadalmi, gazdasági területekre is hat. Kiemelte a Stockholmi programot, melynek célja, hogy a polgárok jogainak védelme mellett biztonságosabbá tegye Európát. Mivel az adatvédelem a bizalom, a legitimitás és a hatékonyság alapja, nagyban befolyásolhatja egy ilyen célkitűzés megvalósulását. Emellett megemlítette az Európai Digitális menetrendet, melynek egyik célja a bizalom és a biztonság fokozása. A fejlődés irányait egyrészt a horizontális megközelítésben látja, cél az EU minden politikai területének adatvédelmi lefedése. Fontos a hatékonyság növelése, ehhez újragondolandó az adatvédelem gyakorlati életben való alkalmazhatósága. Fontos az adatvédelemmel kapcsolatos szabályozás harmonizálása és a gazdasági működés, valamint a magánélet védelmének egyensúlya is. Az adatvédelem megerősítése a mi felelősségünk. Az adatvédelmi hatóságoknak megfelelő erőt kell biztosítani ahhoz, hogy az új adatvédelmi stratégiát meg tudják valósítani. Ehhez minden tagállamban szükség van az adatvédelmi hatóságok függetlenségére. Példaként említette az Európai Bíróság 2010. március 9-én hozott ítéletét az Európai Bizottság kontra Németországi Szövetségi Köztársaság ügyben, (C-518/07. sz. ügy), melyben Németországot elmarasztaló döntés született.

Első panel – személyes adatok védelme és a belső piac

A vitaindító – bevezető – előadásokat egy esetjogi kitekintéssel fűszerezett panel követte, melyben a személyes adatok szabad áramlását a belső piaci szempontok érvényesítésének figyelembevételével tekinthettük át. Marie-Hélène Boulanger, az Európai Bizottság Igazságügyi Igazgatósága, Adatvédelmi Főosztályának vezetője az adatvédelem és a belső piac szabadságának összhangját hangsúlyozta. A különböző szintű adatvédelem és adatátvitel piaci torzulásokhoz vezetett. Cél ezért az adatáramlás szabadságának és az azonos szintű adatvédelemnek a megteremtése. Az adatvédelem megreformálását a globalizáció generálta megvalósulásával a jogbiztonságot költséghatékonyan kéne elérni. A jogbiztonságot hasonló tagállami megoldásokkal lehetne biztosítani. A hasonló helyzet mindenhol hasonló megoldáshoz vezessen. Ehhez az adatvédelmi hatóságok együttműködése és a Bizottság szerepe nélkülözhetetlen. Hangsúlyozta az egyszerűsítés és az adminisztratív terhek csökkentésének fontosságát, valamint a jogok és kötelezettségek tisztább meghatározásának jelentőségét.
Maarten Truyens, DLA Piper UK LLP ügyvédje, előadását a gyakorlati tapasztalataival illusztrálta. Elsőként azt vetette fel, hogy személyes adatnak tekinthetők -e az IP címek. Praxisából vett példákat, melyekből kitűnt, hogy nincs egységes megközelítés…A kamerás megfigyelésekés munkavállalói kitűzők kapcsán egy nemzetközi nagyvállalat kereste meg az előadó cégét. Szerettek volna törvényesen eljárni, így az európai gyakorlat áttekintésére kérték fel az irodát. Ebben a vonatkozásban is kiderült, hogy egységes álláspont nincs.

Második panel – „Cloud computing”
Az un. „cloud computing” (számítási felhő, vagy „informatikai felhő”) viszonylag új jelenségéről szólt a nap második panelje. Az előadók az új jogi szabályozás során kialakítandó szempontokra is kitekintettek. Sławomir Górniak, ENISA (Európai Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökség) technikai osztályának vezetője informatikai, technikai szempontoktól sem mentes előadást tartott. Meghatározta a „cloud computing” fogalmát, áttekintette, mint üzleti modellt, mint technológiát és kitért az elérendő célokra is. Bemutatta a „cloud computing” gazdasági előnyeit és a belőle fakadó kockázatokat is. Ez utóbbiak közül most a jogi és a szerződési kockázatokból említenék néhányat. Kockázatot jelent, hogy egy „felhőben” sokszoros joghatóság alatt állnak az adatok. Hiányzik az Európai Adatvédelmi Irányelvnek való megfelelés. A fogyasztó igen nehezen tudja a szolgáltató adatkezelési gyakorlatát ellenőrizni. Az adatátvitel megtöbbszörözött a „felhőben”. Előadását a következő következtetésekkel zárta: A „számítási felhő” fejlődést eredményezhet a nem kritikus alkalmazások és adatok biztonságának esetében. Az átláthatóság döntő fontosságú: a fogyasztóknak eszközt kell biztosítani, hogy felmérhessék és összehasonlíthassák a szolgáltatók biztonsági gyakorlatát. A technika jelen állapotában a kritikus alkalmazások és adatok „felhőbe” szállítása még mindig nagyon kockázatos. Sokkal több erőfeszítés szükségeltetik a „felhőben” szükséges biztonsági szint eléréséhez.

Harmadik panel – polgárok tájékoztatása személyes jogaikról
A nap záró panelje a magánélethez való jog tudatos védelméről szólt. Arról, hogy az egyes szervezetek hogyan próbálják a polgárokat felvilágosítani adatvédelmi jogaikról. Szóltak a felnőttek felelősségéről a gyermekek jogainak védelmében. Ismertették a különböző figyelemfelkeltő módszereket a videoklipektől a képregényeken át a videojátékokig. A panel a különböző megoldási javaslatok tapasztalatairól számolt be. Az első előadó Sophie Kwasny, az Európa Tanács Adatvédelmi Osztályának vezetője az Európa Tanács szerepéről beszélt, az adatvédelemmel kapcsolatos ismeretek elmélyítésében. Ismeretek alatt a közvélemény figyelmének meghatározott kérdésekre – jogokra – irányítását, e jogok gyakorlását érti. A polgárok oktatását a polgárokhoz való közelkerüléssel együtt hangsúlyozta. A kommunikációt, mint háromlépéses folyamatot ismertette: az információ átadása az információ célba érése és, hogy az információban lévő üzenet értelemmel bírjon.”

Forrás:
Nemzetközi Adatvédelmi Konferencia, dr. Horváth Eszter, Jogi Fórum, 2011. június 29.

A bejegyzés kategóriája: jog
Kiemelt szavak: , , , , , , .
Közvetlen link.