Interjú Navracsics Tiborral

„- Az új államnak mik a legfontosabb alapjai?
– Már a 2006-os választásokkor konszenzus volt a pártok között abban, hogy az állam súlyos válságban van, hiszen fékezőjévé vált a gazdasági növekedésnek, az állami gépezetben elharapódzó korrupció, a fegyelmezetlenség, pontatlan szabályozás már a hétköznapi életnek vetett gátat. Történtek is kísérletek a változásra, de ezek nem jól sültek el. Ezért 2010-ben mindennél sürgetőbbé vált a közigazgatási reform. A minisztériumi szerkezet változásával kezdtük, majd idén január elsejével a megyei kormányhivatalok felállításával folytattuk a reformot. 2013. január elsejével létrejönnek a járások mint államigazgatási egységek. Ez nem az önkormányzatok járásba tömörítését, hanem az államigazgatási feladatok ellátását jelenti. A három lépéssel az volt a célunk, hogy hatékonyabb, fegyelmezettebb, pontosabb államigazgatást hozzunk létre, ami a magasabb színvonalú szolgáltatása miatt a polgárok elégedettségét is kivívja. Ezt szolgálják a kormányablakok, amelyek bővülése reményeink szerint mindenki számára közelebb hozza az államigazgatást.

– A kormányhivatalok működésének mi a tapasztalata?
– Nagyon jók a tapasztalataink az eddigi, féléves működés után. Több mint egy tucat, sok esetben egymástól függetlenül működő intézményt kellett koordinálás alá vonni, ez óriási munka költségvetési, személyzeti, munkaszervezési szempontból is. Hogy mindez botrányok és támadások, sőt, ellenzéki kritika nélkül zajlott, azt bizonyítja, hogy magas színvonalon tudtuk megoldani ezt a feladatot.

– Az önkormányzatok jövőjét hogy látja? Mi lesz a helyhatóságok, a megyei önkormányzatok sorsa?
– Most folyik az önkormányzati törvény vitája, a szabályozás tervének részleteit tegnap jelentettük be. Kulcsfontosságú kérdés a feladatmegosztás: melyek maradjanak az önkormányzatoknál, melyek kerüljenek át az államhoz. A mostani koncepció szerint az alapfokú oktatás állami feladattá válik, az óvodai marad a helyi önkormányzatoknál. Szociális területen is megoszlanak majd a teendők. A célunk, hogy megszűnjön az az elmúlt húsz évben kialakult gyakorlat, amely szerint az állam az önkormányzatoknak feladatokat ad, de nem ad hozzá elegendő pénzt. Emiatt minden szereplő haragszik egymásra, az állampolgár pedig azt látja, hogy az állami szervek egymásra mutogatnak és nem szolgáltatnak megfelelően. A településszerkezetben is szeretnénk egyértelmű helyzetet teremteni, ezért látjuk szükségesnek például a megyei státusú városok szerepének újrafogalmazását. A megyei önkormányzatok településfejlesztési feladatokat látnak el, így a megyei státusú városok e fajta különállása megszűnne, s távlatosan a megyeszékhelyek s a városok a megyei közgyűlés részeivé válnának.

– Mindez talán gyógyír is lehet az önkormányzatok eladósodására.
– Bízunk benne. Biztos, hogy a törvényjavaslat nagy vitákat generál majd. Lesznek polgármesterek, akik örülnek, hogy olyan feladattól szabadulhatnak meg, amikhez nem kaptak pénzt, és lesznek mások, akik úgy értelmezik, hogy kisebb lesz az önkormányzatok mozgástere. Ez utóbbi nem igaz: más karaktert kapnak az önkormányzatok: feladataik között sokkal inkább a közösségfejlesztés, üzemeltetés, településfejlesztés, a közművelődési kérdések kerülnek előtérbe.

– Mindebben hogyan jelenik meg a helyi akarat, miként működik az önkormányzatiság?
– A helyhatósági választások által, amelyeket nem érint majd az önkormányzati törvény. Emellett az elképzelés szerint széleskörűen lehet majd alkalmazni a helyi adót, ami szintén egyfajta gazdasági autonómiát jelent.

– Miként teszik láthatóbbá az önkormányzatok működését, nyilvánossá a működésre vonatkozó adatokat?
– Erősítjük az önkormányzatok gazdálkodásának átláthatóságát és ellenőrizhetőségét. A kormányhivatalok és a Belügyminisztérium kapnak ebben nagyobb lehetőséget, valamint közérdekű adatnak minősítenénk az önkormányzatok költségvetését, fejlesztési forrásait – a saját gazdasági fejlődés adatait nyilvánossá kellene tenni.

– Mindez mikortól?
– Az önkormányzati törvény egyes rendelkezései 2012. január elsejével lépnek hatályba, a főbb részek a járások létrejöttével egy időben, 2013 elején, a politikai testületekre vonatkozó rész pedig várhatóan 2014 őszétől lesz hatályos.

– Óriási munka az állam újjászervezése, hatalmas felelősség. Ha “elbizonytalanodik”, tanácsot vár, kihez fordul?
– A minisztériumban kiváló apparátus van, számítok rájuk, a munkakultúra nem főnök-beosztott, hanem munkatársi viszonyokra épül. Veszprémből is sok segítséget kapok: a járási rendszer kialakításában nagy szerepe van Oláh Miklósnak, és rendszeresen eszmét cserélek Porga Gyula polgármesterrel, akinek mint megyei jogú város vezetőjének a tapasztalataira számítok. Sokszor beszélek Lasztovicza Jenővel, a megyei közgyűlés elnökével is. Döntenem persze végül nekem kell, de erre felkészültem, amikor elvállaltam a miniszteri feladatot.”

Forrás:
A szívünk a nemzethez köt – Beszélgetés Navracsics Tiborral az újkori államalapításról, Németh F. Bernadett, naplo-online.hu, 2011. augusztus 20.

A bejegyzés kategóriája: közigazgatás:magyar
Kiemelt szavak: , , , , .
Közvetlen link.