„Jövőre maradéktalanul be kell szolgálni az összes beszedett bírságot az államkasszába, a behajtásukról gondoskodó hivatalok nem használhatnak fel a működésükre egy fillért sem.
…
A rendőrségnél nem lesz változás, mert már idén is a központi kalapba kerülnek a bírságok, s a szervezet azokkal arányos költségvetési támogatást kap. A bíróságok viszont ma még megtarthatnak bizonyos bevételeket, de jövőre már nem.– Valószínűleg a pénzbüntetést, a pénz mellékbüntetést, a pénzbírságot, a vagyonelkobzást és a rendbírságot érinti a változás, az ezekből befolyó bevétel kerül jövőre a központi költségvetésbe. Ezenkívül is vannak olyan bevételek, amelyekkel számolhattunk jelenleg a működési kiadások megtervezésénél, például a bűnügyi költség, amely várhatóan 2012-ben is helyben marad – mondta dr. Beznicza Árpád, a Zala Megyei Bíróság szóvivője. – A Zala Megyei Bíróság másfél milliárd forintos éves költségvetéséből körülbelül 170 millió forintot tesz ki a bírságbevétel. Ebből hozzávetőlegesen 95 millió forintot kell jövőre átutalni az államkasszába – említette a szóvivő, érdeklődésünkre hozzátéve, hogy a gazdálkodás jelenleg is eléggé feszes, hiszen bizonyos összegeket már idén is zároltak központilag. A hírek szerint az elvonásokat kompenzálni fogja az állam, de még nem tudják, pontosan hogyan.
A Zala Megyei Kormányhivatal különböző szakigazgatási szervei is többféle bírságot vetnek ki. Hatóságonként változó, 0-100 százalékos közötti összeg marad ezekből helyben, jövőre viszont az egységes kormányzati gyakorlatnak megfelelően valamennyit be kell fizetni a központi költségvetésbe.
– A helyben maradó rész eddig is csak elenyésző mértékben volt szükséges a működéshez – nyilatkozta Rigó Csaba kormánymegbízott. – Költségvetésünk főösszegének egy százalékát sem éri el a befolyt bírság, a helyben maradó rész pedig 0,45 százalékát teszi ki. A Zala Megyei Kormányhivatal szervei az országos átlaghoz képest nem sok bírságot róttak ki. Az első félévben 18,3 millió forint folyt be, közel 90 százalékban élelmiszer-ellenőrzési, földhasználati és növényvédelmi bírságokból – tette hozzá Rigó Csaba, hangsúlyozva, hogy minden esetben az az elsődleges cél, hogy jogkövető magatartást tanúsítsanak az állampolgárok.
A megyei munkavédelmi és munkaügyi szakigazgatási szerv igazgatója, dr. Babati Szabolcs elmondta: a beszedett bírságok személyi juttatásokra jelenleg sem fordíthatók, de jövőre már működési költségekre sem, az államháztartási törvény változása alapján. A főfelügyelőségnek 2006-ig a munkaügyi bírság 60 százalékát kellett befizetnie a munkaerő-piaci alapba, 40 százaléka pedig az országos szervezetnél maradt, de akkor sem szolgálhatott személyi kiadásokat.
– Sokszor hallottunk mi is olyan kritikát, hogy túl intenzíven büntetünk, és olyan felvetések is szárnyra keltek, hogy a pénzből jutalékot kapnak a kollégák. A jogszabályokból kiderül, hogy ez eddig sem volt igaz, 2006-tól pedig már dologi kiadásokat sem lehetett munkaügyi bírságokból finanszírozni. A munkavédelmi bírságokból jelenleg pályázati úton támogatják a biztonságos munkavégzés feltételeinek megteremtését, valamint központi szinten munkavédelmi információs rendszert, többek között tanácsadó szolgálatot működtetnek. A bevételek közül egyetlen pici tétel kerül vissza hozzánk, pontosabban a megyei kormányhivatalhoz: az eljárási bírság, ami az első félévben mindössze tízezer forint volt.
Dr. Babati Szabolcs érdeklődésünkre jelezte, semmiféle nyomást nem érzékelnek a bírságbevételek növelésére, sőt a jogszabályok változása az ellenkező irányba hat: sokszor már nem kötelező a bírságkiszabás.
– Augusztus elsejétől a szabálytalanságon ért természetes személyek, illetve a kis- és középvállalkozások a más cégformában működő vállalkozásokhoz képest enyhébb következményekre számíthatnak, ami lehet figyelmeztetést vagy kötelezés is.
Arról egyelőre nincs információ, hogy az önkormányzati szférában lesz-e valamilyen változás a bírságok sorsát illetően. Mindenesetre a helyhatóságok is többféle jogcímen szednek be bírságokat, és ezek egy része is az állami költségvetésbe kerül. A zalaegerszegi polgármesteri hivatal közgazdasági osztályvezetője, Cziborné Vincze Amália közölte, az építésügyi, gyámügyi, okmányirodai, adóigazgatási, birtokvédelmi, közterület-felügyeleti és egyéb bírságokból idén az első félévben közel 20,4 millió forintot tarthatott meg a város.
– Ez nem olyan jelentős, hogy érdemben befolyásolná a költségvetés főösszegét, ugyanakkor minden fillérre szükség van – alkotott véleményt az osztályvezető.
Változó, hogy melyik bírságból mennyit használhatnak fel helyben, a közigazgatási bírságoknak például a 30 százaléka illeti meg az önkormányzatot, a közterület-felügyelet által kiszabottaknak pedig a 100 százaléka. A beszedett és az államnak továbbutalt építésügyi bírságokból 30 százalékot kap vissza az önkormányzat, ha egyáltalán megérkezik a pénz: tavaly és tavalyelőtt akadozott a visszafizetés, idén viszont érkezett egy nagyobb tétel Zalaegerszeg számlájára.
Nagykanizsán tavaly körülbelül 11 millió forint volt az az összeg, ami a különféle bírságok beszedése után az önkormányzatnál maradt. Bár ez nem túl magas, ismerve a települések anyagi helyzetét, ez is sokat számít a költségvetésben. Hogy jövőre is kalkulálhatnak-e ilyen pénzekkel, arról ma még a dél-zalai városban sem tudnak sokat.”
Forrás:
Bírságok: az államot illeti jövőre a bevétel száz százaléka, Pásztor András, Szabó Judit, Zalai Hírlap, 2011. augusztus 23.
