Skip to main content
közigazgatás: magyar

Állami iskola, állami kórház

Szerző: 2011. augusztus 29.No Comments

„Állami kézbe kerülnek az általános iskolák és a kórházak, a részletek kidolgozása azonban még hátra van. A kormányhivatalok mindenesetre erősödnek, a helyhatóságok szerepe csökken.

Tállai András belügyi államtitkár jelentette be a minap, hogy a kormányzat szándéka állami kézbe venni az általános iskolákat és a kórházakat, ugyanakkor önkormányzati feladat marad az óvodák fenntartása, az egészségügyi alapellátás, valamint a járóbeteg-ellátás, ha az nem kórházhoz kapcsolódik. A radikális változás előkészítés alatt áll, a részletek még tisztázatlanok, ezért egyelőre várakozó állásponton van az intézmények és önkormányzatok vezetőinek többsége. Ma még több a kérdés, mint a válasz, derült ki körképünk elkészítése során.

A megyeházán szerdán bejelentették: megkezdődtek a tárgyalások a megyei önkormányzat és a kormányhivatal között a megyei intézmények állami kézbe adásáról. Sajtóhírekből tudható, hogy hasonló a szándék a települési önkormányzatok fenntartásában működő általános iskolákkal és a városi kórházakkal, de a részletekről még a parlamenti Fidesz-frakcióban sem fejeződtek be az egyeztetések. Vita tárgya például, hogy az összes általános iskola állami kézbe kerüljön-e.
– A frakciótagok többsége egyetért azzal, hogy a kistelepüléseknek előnyös lesz ez, mert szakmai és pénzügyi okokból nem tudják a legjobb színvonalon ellátni közoktatási feladataikat – mondta Manninger Jenő országgyűlési képviselő, a megyei önkormányzat elnöke. – A vita arról folyik, hogy a nagyobb városok, amelyek finanszírozni tudják az intézményrendszerüket, megtartsák-e azt, vagy az egységes rendszer kialakításának elvét szem előtt tartva ezeket az iskolákat is átvegye az állam – vázolta, megerősítve, hogy a városi polgármesterek erősen lobbiznak, hogy iskolafenntartók maradhassanak.

Bagodban 120 fős, nyolcosztályos iskola működik. A fenntartás költségeinek 43 százalékát fizeti az állam, a többit az önkormányzat.
– Ha az iskolát nem vennék át mindenestől, hanem csak a béreket fizetnék, nekünk az is nagy megkönnyebbülés lenne, nem tudjuk viszont, mit vonnak el tőlünk ennek fejében – mondta Mogyorósi József polgármester, hozzátéve: nem hiszi, hogy az állam a jelenlegi oktatási struktúrát fogja finanszírozni, hanem eldönti, hogy hol mennyi gyermek oktatására, s mennyi pedagógus foglalkoztatására ad pénzt.
– Pozitívum ugyanakkor, hogy bevezetik újra az oktatói munka szakmai ellenőrzését – tette hozzá a polgármester.
Péterné Fatér Edit bagodi iskolaigazgató azt reméli, hogy a kisebb, vidéki nyolcosztályos iskolák megmaradhatnak, mert sokkal fontosabb szerepet töltenek be, mint fentről látszik.
– A hátrányos helyzetű diákok sokkal inkább tanulásra foghatók a saját kistelepülésükön, ahol ismerik őket, mint a városi mamutintézményekben – világított rá a kisiskolák egyik előnyére.
Kalamár Gábor közoktatási szakértő azt hangsúlyozta: nagyon összetett problémahalmazt kell kezelnie a kormányzatnak, amikor hozzányúl az oktatási rendszerhez. A finanszírozási gondok orvoslásán túl a szakmai kontroll megteremtése is fontos, főleg a kistelepüléseken, ahol a képviselő-testületek tagjai sok esetben úgy fogadták el az igazgatói pályázatokat, hogy fogalmuk sem volt, milyen programot vállalnak, s az mennyibe kerül, s úgy gyakorolták a munkáltatói jogokat, hogy az igazgató munkájának értékeléséhez senkinek nem volt meg a szakértelme. Ezen a helyzeten javíthat a nagyobb állami szerepvállalás, és az igazgatók tervbe vett minisztériumi kinevezése, Kalamár Gábor viszont érdekesnek találja, hogy az óvodákat az önkormányzatoknál hagynák, mert úgy látja, a nevelésnek és oktatásnak azonos alapelvekre épülő rendszernek kell lennie. Rámutatott: tisztázni kell azt is, mi lesz az iskolák által nyújtott többletszolgáltatásokkal (két tannyelvű, művészeti képzés), ezeket ki finanszírozza.

Egyelőre a kórházak vezetői is keveset tudnak a tervezett változásokról. A Zala Megyei Kórház jövőre a kormányhivatalhoz kerül, de később, a nagytérségi egészségügyi rendszerek kialakulásakor egy másik állami szerv lehet a fenntartó, közölte Manninger Jenő. Hozzátette: pillanatnyilag úgy fest, hogy a Nyugat-Dunántúlon Zala, Vas, Győr-Moson-Sopron és Veszprém alkot majd egy nagytérséget. Az még nem dőlt el, hogy a megyei kórház térségközponti vagy csak kiemelt helyzetű kórház lesz, de minden eddigi koncepció szerint megőrzi hangsúlyos szerepét, sőt a fejlesztése folyik, mutatott rá.
Még nem világos, hogyan illeszkednek az új rendszerbe a városi kórházak és mi lesz a 74 százalékban most is állami tulajdonú hévízi gyógyfürdőkórházzal, megmaradhat-e benne az önkormányzati tulajdonrész. Dr. Kvarda Attila, a Hévízfürdő és Szent András Reumakórház Nonprofit Kft. ügyvezetője, aki a keszthelyi városi kórház főigazgatói teendőit is ellátja, elmondta: a fekvőbeteg-ellátás állami működtetése jó döntés lehet, ha a betegek és az egészségügyi dolgozók érdekeit egyaránt szolgáló, racionális struktúra alakul ki. Forrásbevonás nélkül azonban nem oldja meg az ágazat problémáit az állami fenntartás, az intézmények ugyanis kimerítették tartalékaikat. A hévízi kórház kivétel, a betegellátás mellett nyújtott szolgáltatások rentábilissá teszik, Keszthelyen azonban rövid időn belül elfogy a pénz.”

Forrás:
Állami iskola, állami kórház, Pásztor András, Szabó Judit, Zalai Hírlap, 2011. augusztus. 26.