Számlafrászban a közintézmények is

„Növekedett tavalyhoz képest az önkormányzati intézmények villany- és gázszámlatartozása, ráadásul az adósságok időtartama is egyre nyúlik. Elsősorban a kistelepülések vannak bajban, de most már akad olyan megyei önkormányzat is, amelyik hátralékot halmozott fel.

Nemcsak a lakossági fogyasztóknál, hanem az önkormányzatoknál is megnövekedett a villany-, illetve gázszámlatartozás mértéke. – Az év elejétől azt tapasztaljuk, hogy egyre növekvő tendenciát mutat az állami fenntartástól függő intézmények kintlévősége. Ennek legfőbb oka az, hogy egyre több intézmény csak állami támogatásból és pályázati pénzből tudja finanszírozni fenntartási költségeit – közölte megkeresésünkre Egyházi Nikoletta, az E.ON szóvivője.

Hozzátette, idén a társaság ellátási területén az önkormányzati lejárt tartozások mértéke áprilisban volt a legmagasabb, 1,5 milliárd forint. Mivel azonban az érintett intézmények júniusban állami támogatáshoz jutottak az elmaradt díjak kifizetéséhez, némiképp csökkent a hátralék. – Júliusban viszont ismét növekedést láttunk, az intézmények várják az újabb támogatás folyósítását. Sokuk képtelen saját erőből kigazdálkodni a fenntartási költségeit, így folyamatos szállítói tartozásokkal küzdenek – emelte ki az E.ON szóvivője. A szolgáltató tapasztalatai szerint a kisebb települések, nem megyei jogú városok nehezebb helyzetben vannak, kintlévőségeik ugyan összegszerűségében nem magasak, viszont hátralékaikat hosszabb ideje halmozzák.

Az önkormányzati intézmények ugyanakkor csak kis részét adják az E.ON-nál összességében felhalmozódott több tíz milliárd forintos áram- és gázszámlaadósságnak. A cégnél a harminc napon túli lakossági hátralékok mértéke 2008-hoz képest több mint húsz százalékkal nőtt 2010-ben, a védendő fogyasztók száma pedig 2008 után hússzorosára, 80 ezerre emelkedett. Összességében tavaly a teljes ellátási területen 55 ezer ügyfelet kapcsoltak ki a szolgáltatásból.

A Főgáznál szintén az önkormányzati adósságok növekedéséről számoltak be. Kérdésünkre azt közölték, az idei kintlevőség-állomány júliusban megközelítette a tavaly év végi szintet. Kifejtették, jellemző erre a szegmensre, hogy a késedelmes időszakok megnőttek, a korábbi hátralékok pedig korosodtak. A legjelentősebb növekedést a 180 napon túli adósságállománynál tapasztalták. A budapesti gázszolgáltató adatai alapján az önkormányzati finanszírozásban lévő fogyasztók tartozása július végén meghaladta a 400 millió forintot, ami a társaság hátralékos állományának körülbelül 5 százalékát teszi ki.

A Tigáz nemrég azt közölte a Napi Gazdasággal, hogy összesen 821,5 millió forint lejárt esedékességű, önkormányzatokkal szembeni követelést tart számon, ami az előző év azonos időszakához képest 111 százalékos növekedést jelent. Legnagyobb mértékben az éven túli hátralékok emelkedtek, ezek már elérték a 2010. augusztusi szint több mint két és félszeresét is. A szolgáltató tapasztalatai szerint sem régió, sem nagyság szerint nem tapasztalható különbség az önkormányzatok között, azonban a települések mellett egyre gyakrabban szembesülnek fizetési nehézségekkel a megyei önkormányzatok is.

Boross Norbert szerint az jellemző még a közintézményekre, hogy tartozásaikat lökésszerűen, legtöbbször év végén – ahogy állami forráshoz jutnak – fizetik be. Leszögezte, az önkormányzati intézmények eddig is hasonlóképpen rendezték a tartozásaikat, az egyetlen különbség, hogy most már az év elején is tapasztaltak késve fizetést. A szóvivő rámutatott, a hátralékok keletkezése sokszor arra is visszavezethető, hogy a kisebb települések nem alkalmaznak energetikus szakembereket, így egyes helyeken – mint mondta – „megdöbbentő pazarlást látni”.

Az elmúlt egy évben az EDF Démász szerint azok az önkormányzatok is késve fizetnek, amelyek korábban határidőre teljesítették kötelezettségeiket. Idén jellemzően a 90 és 180 nap közötti hátralék aránya növekedett. A társaság szolgáltatási területén az önkormányzatok és költségvetési intézmények kintlévőségeinek összege meghaladja az egymilliárd forintot, ami az elmúlt év azonos időszakához képest 38 százalékos emelkedést jelent.”

Forrás:
Számlafrászban a közintézmények is, Erdősi Csaba, Magyar Nemzet, 2011. augusztus 30.

A bejegyzés kategóriája: közigazgatás:magyar
Kiemelt szavak: , .
Közvetlen link.