„…A trollkodás általános jelenség: az utóbbi években világszerte végigsöpört a weboldalakon. Fórumok, Facebook-oldalak, internetes újságok hozzászólásait árasztják el sértésekkel, fenyegetésekkel, provokációkkal. Aki mellettük érvel, azt mondja, vicc az egész, vitatkozni egyébként is élvezetes – és a szólásszabadság nevében joguk van hozzá. De a többség számára ez gyűlöletbeszéd, visszaélés az ember törékenységével.
…Az anonimitás megszüntetése nem megoldás
Az egyik nehézség az, hogy a trollkodás meglehetősen tág fogalom, a szemtelenkedéstől kezdve a provokáción át az erőszakos fenyegetésekig széles a skála. És a motiváció is nagyon különböző, leginkább éppen a „miért csinál ilyet valaki” kérdés ejti zavarba a szakértőket.Az interneten emberek úgy érzik, névtelenül gátlástalanabbak lehetnek – magyarázza Mark Griffiths professzor, a Nottingham Trent Egyetem Nemzetközi Játékkutató Intézetének igazgatója. Csekélyebb az érzelmi önkontroll, a pillanat hevében a troll reaktív és proaktív is lehet. Általában fiatal felnőtt férfiak szórakoztatják így magukat, unalom ellen és bosszúvágyból.
Arthur Cassidy közösségi média pszichológus szerint minden internetező, aki online profilt készít magáról, a trollok potenciális áldozata lehet. Kevesen rejtőzködnek már, mert túlságosan csábító a Facebook kínálta önreklám, ami viszont megnyitja az utat ahhoz, hogy nevetségessé tegyék az illetőt, hogy féltékenység vagy árulás miatt áldozattá váljék.
Mindez történik ráadásul egy olyan világban, ahol a hírességek egyre többször céltáblává válnak virtuálisan is. Ennek eredményeképpen a trollkodás gyakorlatilag ellenőrizhetetlen, hacsak hivatalosan nem kötelezik a közösségi oldalt, hogy lekapcsolja a trollt.”
Forrás:
Trollok támadása – ki heccelődik a neten és miért?, HVG.hu, 2011. szeptember 19.
