Népszámlás: még mindig nem tudni, ki és hogyan összesíti adatainkat

„Továbbra sem lehet tudni arról, hogy milyen cég, milyen módon fogja összesíteni a szombaton kezdődő népszámlálás adatait, pedig – ha az eredeti adatközlési határidőt tartani akarják – már ki kellett volna, vagy napokon belül ki kellene írni.

Úgy indul el a népszámlálás szombaton, hogy egyelőre senki nem tudja, ki és milyen módszerrel végzi majd a negyvenezer kérdezőbiztos által összegyűjtött adatok feldolgozását. A Központi Statisztikai Hivatal ugyanis máig nem írta ki az erről szóló közbeszerzést. Az ügyben nem a KSH a „hunyó”: mint azt korábban megírtuk, a népszámlálás 19 milliárdos költségéből egy kormányrendelet különített el 2,5 milliárd forintot kifejezetten az adatfeldolgozás költségeire, ez volt a jogi alapja a közbeszerzés kiírásának. Orbán Viktor azonban június 18-án visszavonta a rendeletet.

Azóta „csend” van az ügyben, augusztus elején azt írtuk, egyelőre a KSH-ban sem tudják, mi lesz az adatfeldolgozással. Akkor úgy számoltunk, hogy legkésőbb szeptemberben ki kellene írni a tendert, különben nem lehet tartani a határidőket. Ezek szerint az október 31-ig tartó adatgyűjtés után a KSH 2012 márciusában közöl néhány előzetes eredményt, például a népesség és a lakások számát. Ezt követően 2012 decemberében kezdik meg a részletes adatközlést. (Mivel egy 2008-as uniós rendelet alapján mind a 27 tagállamban kötelező idén népszámlálást végezni, a KSH-nak később az Eurostat felé is részletes adatközlési kötelezettsége lesz.)

Egyre valószínűbb, hogy e határidők csúszni fognak. A közbeszerzési eljárás szabályai szerint ugyanis az ajánlattételi idő 45 nap a kiírástól számítva, 30 nap van az eredményhirdetéshez, míg a szerződéskötésre a nyertes kihirdetésétől számított 10-30 nap áll rendelkezésre. Ez azonban ebben az esetben csak a folyamat egyszerűbb és rövidebb szakasza – feltéve, hogy a vesztes fél nem támadja meg az eredményt –, a nyertes cég részéről ugyanis nagyon komoly felkészülést igényel a feladat.

Szakmabeli információink szerint maga az elektronikus adatbevitel is legalább 4-5 hónapot vesz majd igénybe, és a rendszer felállítása és beüzemelése, a nagyon szigorú biztonsági előírások miatt szintén nagyjából két hónapba telik majd. Ehhez még hozzá kell számolni az adatbevitelt végzők kiképzését is.

Hogy még bonyolultabb legyen a helyzet, ez csak az egyik lehetséges szcenárió. Információink szerint könnyen előfordulhat, hogy a KSH-t felügyelő Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumban úgy döntenek: legyen inkább manuális az adatbevitel. Ezzel ugyanis hónapokra munkahelyeket lehetne teremteni. (Információink szerint az is felmerült korábban, hogy közmunkásokkal végeztessék az adatbevitelt, de ezt a KSH nem tartotta valószínűnek.) A folyamat viszont ezzel sem lenne gyorsabb.

A KSH a határidőre vonatkozó kérdéseinkre azt válaszolta: a szeptemberi határidő a közbeszerzési eljárás optimális időszükségletére vonatkozott, amelyben „voltak minimum és maximum időintervallumok is. Minél később születik meg a döntés, annál inkább kénytelenek leszünk a minimális időigényeket alkalmazni, de a mai napig még így is tarthatónak látszanak a vállalt publikálási határidők”. Minél nagyobb a késés ugyanakkor, annál nagyobb apparátust kell majd a nyertesnek beállítania, ha tartani akarja a határidőket (ebből a szempontból mindegy, hogy elektronikus vagy manuális adatbevitel történik), ami értelemszerűen csökkenti majd a folyamat költséghatékonyságát.

A kézi adatbevitellel kapcsolatban egyébként azt írta lapunknak a KSH: „az optikai adatbeolvasás mellett a kézi adatrögzítés is elképzelhető, amelynek lebonyolításához szintén pályázat kiírására lesz szükség, hiszen ekkora munkaerő-kapacitással nem rendelkezik a hivatal. A munkaerőt a pályázó cégnek kellene biztosítania. Az adatrögzítéshez olyan munkaerőre van szükség, amely számítógépes alapismeretekkel rendelkezik, és rövid idő alatt el tudja sajátítani a népszámlálási adatbevitel technikáját. A kérdezőbiztosok adatbeviteli tevékenységével mi nem kalkulálunk, hiszen az adatbevitel más jellegű munka, és az adatgyűjtésnek is egyfajta kontrollját biztosítja”.

A két eljárás közül egyébként egyértelműen a digitális az olcsóbb, ezt a KSH is megerősítette. Mint írták, előbbi „alkalmazása valamivel kevesebb költséggel jár, mint a kézi adatrögzítés, mivel ez utóbbi esetében szükség van a kérdőívek kettős rögzítésére a minőség ellenőrzése céljából”.”

Forrás:
Népszámlás: még mindig nem tudni, ki és hogyan összesíti adatainkat, Kósa András, HVG.hu/MTI, 2011. szeptember 29.

A bejegyzés kategóriája: közigazgatás:magyar, közigazgatási informatika
Kiemelt szavak: , , , , .
Közvetlen link.