Skip to main content
informatika

Fénysebesség a sztrádán: informatika milliárdokért

Szerző: 2011. október 1.No Comments

„Múzeumi tárgy a segélykérő telefon a magyar autópályákon: a korábban a modern sztráda elmaradhatatlan tartozékának tartott berendezéseket a mobiltelefonok korában egyre ritkábban használják. Az Állami Autópálya Kezelő (ÁAK) Zrt. informatikai rendszereiben kamerák százai kísérik figyelemmel a forgalmat. Az elhaladó gépkocsik számáról, a burkolat hőmérsékletéről, a szél irányáról érzékelők tucatjai „jelentenek”. A diszpécserek nem maguknak gyűjtögetik a közlekedést befolyásoló információkat – amit tudnak, cégük Forgalomirányító Rendszerén (FIR) megosztanak az utazókkal is. Mindez azonban gyakran nem elég.

Torlódás, stau, queue – olvashatják nap mint nap az autósok az autópályák fővárosi bevezető szakaszai felett elhelyezett világító mátrixtáblákon. Az M1-M7 közös szakaszán azonban a háromnyelvű figyelmeztetés elkésett, a közlekedő itt már, ha próbálja sem tudja elkerülni az idegőrlő reggeli, vagy délutáni araszolást. Azt, hogy merre menekülhetne, a változó jelzésképű táblák, rövid nevükön VJT-k nem „mondják meg” – egyetlen néhány ezer forintért kapható GPS alapú fedélzeti navigáció nagyobb segítség. Az ÁAK-nál úgy tartják: változást idővel a sztrádák informatikai rendszereinek teljessé válása hozhatja majd el. Ehhez azonban még fejlesztésék sorára lesz szükség.

A magyarországi gyorsforgalmi utak informatikai rendszereire az elmúlt években forint milliárdokat költöttek. Zömében az autópályák nyomvonalával párhuzamosan kiépült az ÁAK adatátviteli gerinchálózata, amelyen másodpercenként 1,5 gigabites sebességgel száguldanak a különféle információk. Köztük azok is, amelyeket a diszpécser központok a FIR segítségével küldenek az autópálya társaság 160 helyszínen felszerelt VJT tábláira. De ezen a rendszeren állítják be a szakemberek azt is, milyen jelzések jelenjenek meg az útpadkán, vagy az elválasztó sáv oldalán elhelyezett mátrix táblákon, a Kőröshegyi Völgyhíd közelében az útirányt jelző táblákba integrált prizmás kijelzőkön, illetve az M0-s déli szektorának eljutási időt jelző optikáin.

A fejlesztések a jövőben sem állnak le: a terv az, hogy a Közlekedési Operatív Program (KözOp) támogatásával az ÁAK 2013 végéig mintegy 780 millió forintot költene elektronikai beruházásaira. Az EasyWay2 néven jegyzett program forrásainak nagyobb hányadát a gyorsforgalmi úthálózat monitoring rendszereinek fejlesztésére fordítanák. Az állami sztrádákat üzemeltető társaság azonban évről-évre bővíti a közlekedők tájékoztatását szolgáló rendszereket is.

Uniós támogatással megvalósítható fejlesztési terveiben az ÁAK negyven új VJT portál kialakításával számol. A társaság azonban az elmúlt két évben nyolc új VJT-t már felszerelt az M31-esen, a következő hónapokban pedig az M0-s déli szektorának bővítése kapcsán újabb nyolc helyen kapcsolják be a mátrixtáblákat. Öt új portál áll szolgálatba az M0-on, három pedig az M7-es autópályán. De 2012 végéig két új VJT-t kap az M2-es, és kettőt az M4-es is az EasyWay projekt keretében.”

Forrás:
Fénysebesség a sztrádán: informatika milliárdokért, Népszabadság, 2011. szeptember 29.