Az NHH Tudásmenedzsment stratégiája, megvalósításának tapasztalata

„Kalmár Béla, az NHH Tudásmenedzsment programjának vezetője „Az NHH Tudásmenedzsment stratégiája, megvalósításának tapasztalatai” címmel tartott előadást…
Az NHH esetében több kivételes körülmény segített abban, hogy egy sikeres tudásmenedzsment program útjára indulhasson. Ezek közül kiemelkedő fontosságú, hogy kiszámítható volt az intézmény finanszírozása, ez nyilvánvalóan nagyban megkönnyítette a hosszú távú tervezést. Továbbá nem elhanyagolható az a tény, hogy egy csúcstechnológiás környezetben szabályozó szerepet betöltő szervezetben egy-egy szakterületnek átlagosan egy specialistája van, így az nehezen helyettesíthető. Ez még inkább felértékeli az egyébként is a legjelentősebb erőforrásának számító tudást, ezáltal még inkább fontossá válik a tudás megosztása, átadása és megőrzése. Kalmár Béla vezetésről alkotott elmélete szerint a vezetés olyan, mint a játékvezetés. A vezető nem a beosztottai felett álló hatalom, hanem inkább a beosztottak munkájában a szabályozó, iránymutató szerepe a lényeges elem. Ráadásul ez egy nagyban intuícióra támaszkodó munka, és ezt várja el a munkatársaitól is. Az intuíció szerinte szorosan összefügg a fiatalsággal, és itt a szellem fiatalságát, rugalmasságát érti, nem pedig az évek számát.

A tudásmenedzsment stratégiájában első körben definiálták a szervezet küldetését, melyből felvázolták a jövőképet, amiből pedig levezették a kiemelt stratégiai célokat. A SWOT analízist követően világossá váltak a pontos teendők. Ezek között kiemelt szerepet kapott a TM stratégia összehangolása a HR stratégiával, az informatikai stratégiával, a kommunikációs stratégiával és a minőségügyi folyamatokkal!

A következő fókuszterületeket jelölték meg:

1. Kiegyensúlyozott, minőségi tartalom
2. Élenjáró technológia
3. Kompetens, együttműködő emberek
4. Nyitott szervezeti kultúra
5. Hatékony, átlátható folyamtok

A megvalósítás lépéseit projekt-szerűen képzelték el. Megalakult a Tudásmenedzsment Bizottság, melyben helyet kapott többek között a belső ellenőrzés és minőségügy, a hatósági információszolgáltatás és a HR képviselője egyaránt. Team szerveződött a projekt köré, melyben mind fiatalos, innovatív gondolkodású munkatárs kapott helyet. Megkezdődött az egységes rendszerek kiépítése. Fontos szerepet kapott az oktatás is: felfejlesztették a belső portált, melyen minden információ megtalálható volt, akár a szervezetbe új belépők számára is. Egységesítették a belső információs oldalakat. Fórumot indítottak a portálon, feltöltötték a kiemelt feladatokat, fényképes telefonkönyvet hoztak létre, publikációs portálnak adtak helyet, és beindították fogyasztói tudatosság programjukat. A teljesség igénye nélkül az előbb említett intézkedések nagyban hozzájárultak a tudásmenedzsment program sikerességéhez.

Az előadás után hamar parázs szakmai vita alakult ki. Ennek egyik fő előmozdítója, Z. Karvalics László professzor szerint – elismerését jelezve – olyan ez a program, mint „egy dohos pincében a friss limonádé, üdítő illata”. A több órásra nyúlt vitában összecsapott a tudomány és a mindennapi gyakorlat, pontosan láthatóvá téve a kettő közötti, sokszor óriási különbséget.”

Forrás:
Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola Vezetés – Szervezéstudományi és Üzletviteli Tanácsadási Tudásközpont (VSZÜT TK), Tudásmenedzsment Műhely, 2011. április 13.
az előadás bemutatója

A bejegyzés kategóriája: közigazgatás:magyar, szakirodalom
Kiemelt szavak: , , .
Közvetlen link.