Benzinkútmodellre építik az új Postát

„A szeptemberben kinevezett új vezérigazgató irányításával kell a Magyar Postának az Európai Unió által 2013-tól előírt postai szolgáltatások piacnyitására felkészülnie. Geszti Lászlót, az ország legnagyobb foglalkoztatóját erről, a sárga csekkekről és a kispostákról is kérdeztük.

hvg.hu: A versenyre és a piacnyitásra felkészített Magyar Posta 2013. január 1-én kezelni tudja majd a fővárosban a Nyugati pályaudvar melletti nagyposta tradicionális zsúfoltságát éppúgy, mint a Heves megyei Ivád községben bezárt falusi posta kérdését?
G. L.: Az, hogy ki, hol, milyen szolgáltatásunkban érzékel pillanatnyilag dugót, azt helyben kell kezelnünk. Mi úgy fogjuk ezt föl, hogy a piacnyitásra való felkészülésben a jogalkotás a jogalkotó feladata. A miénk az, hogy egyrészt olyan nyitvatartást és olyan kézbesítési rendet alakítsunk ki, ami lehetővé teszi a Postával való, a korábbiaknál jobb együttműködést a vevőknek és partnereknek, másrészt pedig a kreativitást is behozzuk a működésbe. Ez a menedzsment feladata, erre építjük ki a tevékenységünket, és ezért akarjuk sokkal inkább felhasználóbaráttá tenni a Postát. Legyen szó elektronikus ügyfélszolgálatról, nyitvatartásról vagy postaüzemeltetésről. Ebbe beletartozik, hogy a nagy postákon, ahol ez építészetileg megvalósítható, olyan koncepció megvalósulását is el tudom képzelni, ami az eddigi passzív ügyféltereket tartalommal tölti meg. Vagyis: amíg az ügyfelek várakoznak, hozzáférhessenek például internetes terminálokhoz, különböző termékekhez és szolgáltatásokhoz. Ezt mi komoly lehetőségként fogjuk föl annak érdekében is, hogy a Magyar Posta paradigmaváltása mindenki számára érzékelhető legyen.

hvg.hu: A vállalat mai működésében három gyenge pontot biztosan látni, amivel valamit kezdeniük kell. Az egyik a kisposták kérdése: a korábban bezárt mintegy 500-ból alig fél tucatot nyitottak újra. Van erre megoldásuk?
G. L.: A kisposták kérdésében egy új üzemelési formát próbálunk megtalálni annak érdekében, hogy ezek a helyben igen sokat jelentő intézmények tovább éljenek. Ebbe elsősorban a postai dolgozókat akarjuk bevonni úgy, hogy ne csak egyszerű dolgozóként, hanem az üzemeltetésre vállalkozó szereplőként lépjenek velünk kapcsolatba.

hvg.hu: Egy másik ügy a telekommunikációs piacon való megjelenés. Ebben az is benne van, hogy a kiírásra kerülő szabad mobilfrekvencia-pályázaton részt vesz – ami komoly súlyponteltolódás lenne a klasszikus postai tevékenységekhez képest.
G. L.: A részvételünk itt kizárólag úgy jöhet szóba, hogyha a Posta az adottságait meg nem haladó módon, partner vagy partnerek oldalán vesz részt a telekommunikációs piacon bármiféle tevékenységben. Mi arra vagyunk képesek, hogy rendelkezésre bocsássuk a vevőkapcsolati tudásunkat, a kiterjedt hálózatunkat. Azt, hogy 2700 helyen ma is jelen vagyunk az országban. Ezen kívül pedig vannak olyan ipari jellegű létesítményeink, ahol akár a technikai fejlesztéseket is végrehajthatja az a vállalkozó, aki partnerként ebben részt venne. De egyelőre itt még nem tartunk, és bár ez fontos kérdés, nem ezen múlik a Posta jövője.

hvg.hu: A harmadik pedig „az örök ügy”, a sárga csekkek jövője.
G. L.: Ez mindig előjön, mintha ez valami ósdi dolog lenne, pedig a sárga csekk voltaképpen nagyon jó fizetési mód. Olyan, amit az emberek szeretnek. Természetesen a korszerűsödés ezt a területet is eléri. Lehetővé kell tenni a számlajellegű, elektronikus módokat is és a sárga csekkes rendszer fejlesztését is. De tudomásul kell venni, ahogyan a nagyvárosi tömegközlekedésben is, hogy vannak olyan helyek, ahol nem közlekedhet más, csak a régi villamos. A piac majd eldönti, hogy mi legyen a sárga csekkel. De mi fel vagyunk készülve arra, hogy a piaccal menjünk.

hvg.hu: Korábban a Shellnél és a Molnál is dolgozott. Mi az, ami az olajiparból konvertálható a jelenlegi megbízásához?
G. L.: Az üzemgazdasági fegyelmezettség, a munkaerővel való hatékony gazdálkodás és a társadalmi szerepvállalás biztosan ilyen értékek, hiszen ezek az olajiparban rég kidolgozott és kiérlelt tételek. Plusz abból a kereskedelmi érából azt is meg lehetett tanulni, hogy a vállalkozási formákat bátran kell alkalmazni. Ha úgy tetszik, a töltőállomás üzemeltetéshez hasonló modellt, azok „postásított változatát” szeretném bevezetni a Magyar Postánál. Az üzemeltetés, nem pedig a privatizálás ennek a veleje; az, hogy biztosan tovább kell végezni ezt a munkát…”

Forrás:
Benzinkútmodellre építik az új Postát, Szabó M. István, HVG.hu, 2011. október 11.

A bejegyzés kategóriája: gazdaság
Kiemelt szavak: , , .
Közvetlen link.