Fideszes elnök a megyék államosításáról

„A megyei közgyűlési elnökök szándéknyilatkozatban állapodtak meg Orbán Viktor miniszterelnökkel arról, hogy jövőre az állam átveszi minden megyei intézmény működtetését – az adóssággal és a vagyonnal együtt. Bányai Gábor, a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat fideszes elnöke egyelőre nem tudja, hogy mindez együtt jár-e majd intézménybezárásokkal és elbocsátásokkal. Azt viszont szeretné, ha a választott képviselők nem csak a járdaseprésről dönthetnének az új rendszerben, hanem lenne beleszólásuk a kormányhivatalok döntéseibe.

Amikor aláírták a megyékkel kapcsolatos megállapodást a miniszterelnökkel, nem érezték úgy, hogy saját ítéletüket írják alá?
Ez egy szándéknyilatkozat volt. Az aláírással vállaltuk, hogy ebben a munkában részt veszünk, és végrehajtjuk, amit a parlament a jövőben elkészülő törvényekben ránk hárít. Mit tudnánk tenni, ha törvény születik arról, hogy a megyei feladatok átkerülnek az államhoz?

Természetesen az ember aggódik az eddig általa működtetett intézményrendszerért, az ott dolgozókért, akikért felelt – és egy ideig hiányozni fog, amit most elveszítünk.

Ugyanakkor látni kell, hogy az utóbbi 8-9 évben radikálisan csökkent az önkormányzatok finanszírozása, az állami források nem voltak elegendőek a kötelező feladatok finanszírozására. így a rendszer eladósodott. A gazdasági helyzet nagyságrendileg jövőre sem változik, és nyilván az állam úgy látja, hogy veszélybe kerülhetnek az alapellátó rendszerek – még a nagyvárosokban is, amelyek közel 800 milliárd forintnyi adóssággal küszködnek. Szerintem az jó, hogy az állam felismeri, hogy neki voltak, és mai napig vannak kötelező közfeladatai, amelyek egy részét az önkormányzatokra hárították a múltban. Az már egy másik vitakérdés lehet, hogy az a legjobb megoldás-e, hogy ezeket – a kórház-üzemeltetéstől az iskolafenntartásig – magához vonja a megyéknél és a települési önkormányzatoknál egyaránt. Igaz, ezzel a felelősséget és a forrásteremtés javát is magára vállalja.

Ez nagyon szépen hangzik, de ennél azért nagyobb a megyék érdeksérelme, hiszen 180 milliárd forintnyi adósság mellett 1000 milliárdos az a vagyon, ami szintén állami kézbe kerül, és itt olyan dolgokról van szó, amit a megye, mint önálló entitás hozott létre, fejlesztett…
Magyarországon az önkormányzatok az állam részét képezik, közvagyont üzemeltettek, tartottak fent. Hogy közfeladatokat láttak el az elmúlt 20 évben, az nem volt független az államtól, a központi költségvetéstől, hisz a működési forrásokat is az állam biztosította nagyobbrészt.

Ugyanakkor a megyei önkormányzat választott testület, a feladatokat átvevő megyei kormányhivatal pedig kinevezéssel állt fel. Nem sérül az önkormányzatiság, illetve az az elv, hogy a helyi kérdésekről a helyiek hozzanak döntéseket?
Hogy a településeknek mennyi lesz a megmaradó döntési jogköre, arról még szerintem komoly viták lesznek. Remélem a kormánynak fontos lesz, hogy a választott képviselők ne csak a járdaépítésről dönthessenek. Persze fenntartóként az állam igénye jogos, hogy maga nevezze ki mondjuk az iskola igazgatóját, ugyanakkor óriási hiba lenne, ha a kormány és a kormányhivatalok nem vonnák be a települési vezetőket az őket érintő döntésekbe.

Attól, hogy állami kézbe kerülnek az intézmények, még nem lesz több pénz a működtetésre. Számít intézménybezárásokra?
Ez nehéz kérdés, nem tudom. Az biztos, hogy ennél kevesebb pénzből és a jelenlegi jogszabályi környezet szabta feltételek szerint kevesebb munkaerővel a jelenlegi, a megyéknél fenntartott intézményrendszert nem nagyon lehet működtetni. Közben számos épületet, intézményt újítottunk fel az elmúlt években, ezekre működtetési kötelezettséget vállaltunk, minimum 5 évre az Európai Uniónak.

A szabályozás átalakításával még hatékonyabbá lehet tenni a rendszert. Csak egy példa: ha a szociális intézmények esetében az ellátottanként 6 négyzetméternyi lakókörnyezetet csökkentenék, jobb lenne az intézmények kihasználtsága. Azonban alapjaiban ez sem oldaná meg a forráshiányt, miközben a bentlakók életét nehezítené.

Ön szerint miért adósodtak el az önkormányzatok? Egy magyarázat szerint az előző kormány az önkormányzatokon spórolt, miközben megemelték a hitelfelvételi keretet, ezzel adósságspirálba taszítva a megyéket és a településeket. Másfelől viszont sok helyen felesleges, politikai célokat szolgáló presztízsberuházásokat finanszíroztak hitelből…
A hitelfelvételi korlát tudtommal nem nőtt, ha jól emlékszem. Viszont az uniós források kihasználásához hitelekre volt szükség, hiszen mindenki fejleszteni akart. Egy polgármester számára lehet, hogy fontos cél volt a települési központok és bizonyos intézmények felújítása, ami ugyan hasznos, de a gazdaságot nem élénkíti. Azonban az nem a polgármesterek felelőssége, hogy az uniós projektek nem a magyar gazdaság fejlesztéséről szóltak. Mi például Bács-Kiskunban „tele vagyunk” digitális táblákkal, minden oktatási intézménybe tucatszám jut belőle, munkahelyek teremtésére viszont nem, vagy csak minimális mértékben használhatja az ország az uniós pénzeket 2006-tól.

Az önkormányzatok látták, hogy a hitelek felvétele is egyre nehezebbé válik, így kötvényeket bocsátottak ki. A pénzek pedig már nem csak fejlesztésre, hanem a fenntartási feladatokra mentek, miközben a devizahitelek terheli jelentősen nőnek. Ezt a helyzetet kezelni kell. Egy korlát lesz beépítve az önkormányzati törvénybe, hogy ha nem elég az állami forrás egy feladatra, azt akkor sem lehet hitelből finanszírozni, ha hitelképes lenne egy önkormányzat.

Hogy fognak működni, egyáltalán mire szolgálnak majd az önkormányzatok?
Az állam által átvenni tervezett intézményrendszer miatt a települések jelentős része kisebb mozgástérrel fog rendelkezni, hasonlóak lesznek, mint a mostani, intézménnyel alig rendelkező kistelepülések. Általános és középiskolákat nem kell fenntartaniuk, marad a bölcsődei és óvodai ellátás, illetve a szociális ügyek egy része, valamint olyan hatósági feladatok, amelyeket a járások majd nem látnak el. Abban szerencsés egyezség született, hogy minden településnek kell polgármester, és főállású. Fontos, hogy a legkisebb falunak is legyen vezetője, aki segíteni tudja az ott élők mindenfajta tevékenységét. Egy pár ezer fős település polgármesterének nincs kevesebb dolga, mint egy nagyváros elöljárójának.

Mi lesz a megyékkel?
A megyei önkormányzatiság megmarad, és a közgyűlések területfejlesztési feladatokat fognak ellátni. 2012 elején már indulnia kell a teljes országot felölelő tervező munkának, amit a megyék végeznek majd el. Ha ehhez még hozzátesszük, hogy várhatóan az agrár- és vidékfejlesztés is a területfejlesztéshez lesz kapcsolva, akkor hatalmas felelősség szakad jó értelemben a megyei önkormányzatokra.

Pénz, paripa, fegyver nélkül…
Nem, mert az Európai Unió kohéziós, strukturális, mezőgazdasági, vidékfejlesztési és regionális fejlesztési alapjaiból lesznek az új feladatunk forrásai biztosítva.

Bizonytalan a jövő, nem?
A jövőnk Európa jövőjéhez kötődik. Bármi is lesz az Unió sorsa, a magyar államnak fejlesztenie kell a saját infrastruktúráját, a saját intézményeit, segítenie kell a hazai vállalkozásokat olyan forrásokhoz jutni, ami révén új technológiát tudnak beszerezni, új munkahelyeket tudnak teremteni, és tudnia kell csökkenteni a leszakadás mértékét az elmaradt és a leggazdagabb térségeink között. Máskülönben, ez az ország, a hazánk végletesen szétszakad koldus-, illetve „luxus” országrészekre. Létkérdés, hogy a mindenkori kormánynak ennek megakadályozására legyenek forrásai.”

Forrás:
„Hiányozni fog”: Fideszes elnök a megyék államosításáról, ATV.hu, 2011. október 13.

A bejegyzés kategóriája: közigazgatás:magyar
Kiemelt szavak: , , , .
Közvetlen link.