Skip to main content
közigazgatás: magyar

Államosított levéltár: kutatóműhelyből hivatal?

Szerző: 2011. október 19.No Comments

„ Két év alatt kétszer is változhat a megyei levéltárak tulajdonosa. Az már biztos, hogy januártól a megyétől a kormányhivatalhoz kerülnek. A maga nemében egyedülálló Csongrád Megyei Levéltárban nagy a bizonytalanság: szakmai önállóságukat féltik.

A kormányhivatalok alá rendelik az eddig a megyei önkormányzatokhoz tartozó intézményeket, köztük a levéltárakat is. A tegnap az Országgyűlés elé került önkormányzati törvény módosítása miatt veszélyben érzi magát a szakma: attól tartanak, hogy a levéltárak fokozatosan elveszthetik közművelődési, kulturális szerepüket, egyszerű segédhivatallá, közigazgatási egységgé redukálódhatnak.

– Nagy a bizonytalanság szakmai körökben, ugyanis az önkormányzatitörvény-tervezet szövegéből nem olvasható ki a változás mértéke. Számunkra még nyitott kérdés, hogy mennyire tudjuk megtartani szakmai önállóságunkat – mondja Berta Tibor.

A Csongrád Megyei Levéltár főlevéltárosa, általános igazgatóhelyettes elárulta: a Magyar Levéltáros Egyesület és az Önkormányzati Levéltárosok Egyesülete 3 alternatívát fogalmazott meg, kifejtette az azokhoz tartozó pozitívumokat és negatívumokat. Ám a szakma álláspontját nem vették figyelembe a törvényhozók. A levéltárosok által preferált gazdasorrend: a Magyar Országos Levéltár, de nem fióklevéltárként; a Nemzeti Erőforrás Minisztériumon belül megerősített levéltári igazgatóság, de szakmai és gazdasági önállósággal; kormányhivatal, de jelenlegi szakmai sokszínűséggel.

Visszatér 2012. januártól a levéltári rendszer az 1968 előtti struktúrához: a területi intézmények ismét állami fenntartásban működnek. A tulajdonosváltás azonban nem zárul le. Úgy hírlik, hogy a szakmai műhelyeket 2013-tól bekebelezi az országos levéltár, miközben – egy kormányzati elképzelés szerint – a megyei levéltárak közvetlenül a Nemzeti Erőforrás Minisztérium kulturális államtitkárságának fenntartásába kerülhetnének át. De közben a közigazgatási tárcának is rálátása és hatása lesz a levéltárakra, mert jelentős az igazgatási, ügyfélszolgálati jellegű tevékenységük: például iratkezelést, iratszolgáltatást, iratrendezést végeznek.

– A közigazgatási bürokráciába való betagozódási kényszertől tartunk a legjobban. A levéltár hivatali, közigazgatási funkciója ugyanis munkánknak legfeljebb a negyede – hangsúlyozza Berta Tibor. – Emellett mintegy 20 százaléknyi a közművelődési tevékenység, és jóval erősebb, 55 százaléknyi a tudományos munka. Ez utóbbi feladatkörbe sorolódik nem csupán a levéltárunkat jellemző kimagasló publikációs tevékenység, hanem a dokumentumok rendezése és kutatásra való előkészítése, továbbá a jelen maradandó iratainak gyűjtése, vagyis felkészülés a jövő történetírására.

Legek az iratok között
Legekkel is jellemezhető a Csongrád Megyei Levéltár. Különlegessége a felépítése, mert egyedülálló – hódmezővásárhelyi, makói, szentesi és csongrádi egységgel – fiókhálózata. Az itteni 38 munkatárs 45 százaléka minősített tudományos fokozattal rendelkezik, rendre publikál, és olyan saját sorozatokat gondoz, mint például a 38. köteténél tartó Csongrád megyei tanulmányok vagy a 30. résznél járó Dél-alföldi évszázadok, nem beszélve a szakmai repertóriumnak számító Segédlet-sorozatról. Az eddig összegyűjtött anyagmennyisége is lenyűgöző: mintegy 17 ezer 800 folyóméter iratanyagot tárolnak. Legrégibb eredeti iratuk a csanádi káptalan 1359-ből származó tanúsító oklevele. Csanád és Csongrád vármegye iratai 1711-től, Hódmezővásárhelyé 1724-től, Szentesé 1740-től, Makóé 1784-től kezdődnek.”

Forrás:
Államosított levéltár: kutatóműhelyből hivatal?, Újszászi Ilona, delmagyar.hu, 2011. október