Skip to main content
közigazgatás: magyar

Balaton parti önkormányzatok – A vidék halála

Szerző: 2011. november 4.No Comments

„Az önkormányzati rendszer átszervezése elsősorban a kistelepülések hivatalait, önkormányzatait fogja drasztikusan érinteni. A Balaton parti kis önkormányzatok polgármesterei tartanak az átszervezéstől. Szeretném hangsúlyozni, nem a pozíciónkat féltjük, számunkra a településünk fejlődése, jövőképe a fontos, és a törvényhozóknak is meg kell érteni, veszélyes lépés egy-egy ilyen fontos láncszemet (önkormányzatot) kivenni a rendszerből. Akár elfogadjuk, akár nem, a Balaton parti önkormányzatok jelentik a balatoni turizmus alappilléreit, és itt nem csak a városokról beszélünk, mivel a térséget elsősorban kistelepülések alkotják.

Most szeretném a helyi viszonyok, vagyis egy kiemelt üdülőkörzetbe tartozó kistelepülés vezetőjének szemével megközelíteni a kérdést. Sokféle számítási módot lehet hallani, de mindegyiknél az alapkérdés a lakosságszám. Ez a számítási mód valóban jó és valós állapotot tükröz egy háttértelepülésen, egy olyan településen, ahol nem beszélhetünk turizmusról és nyaralóingatlanokról. Nem tudom elfogadni azt a politikusi hozzáállást, hogy a nyaralóingatlanokkal és a tulajdonosokkal kapcsolatban az önkormányzatoknak nincs dolga, nincs feladata. Saját példánkból tudom, hogy az önkormányzatok feladatai hatványozottan nőnek márciustól egészen novemberig, amikor is a nyaralóingatlanok ügyes-bajos dolgaival is foglalkoznunk kell. Ilyenkor néha a lecsökkentett apparátusunk kevésnek bizonyul. Nem beszélve a vendégforgalomról és az ezzel járó feladatokról, gondokról. Szigliget esetében, pedig mi egy kistelepülés vagyunk, ez a szám kb. 200.000 turistát jelent egy évben. Véleményem szerint a Balaton turisztikai jövője szempontjából elfogadhatatlan, hogy drasztikusan átalakítsák az önkormányzati rendszert a „Régióban”.

Szerintem a leginkább elfogadható az lenne, ha a kiemelt nyaralóövezetben lévő településeken, ahol éves viszonylatban jelentő számú turista fordul meg és jelentős a nyaralóingatlanok száma, külön szabályozást alkalmazzanak a törvényalkotók.

Ahogy már említettem, a legszerencsésebb az lenne, ha a Balatonnál megtartanák a közigazgatás és az önkormányzatok jelenlegi felépítését. Amennyiben ez nem működik, akkor az én személyes elképzelésem szerint vagy az állandó lakosok száma a számításnál növekedjen meg a nyaralóingatlanok számával, vagyis minden nyaralóingatlan legalább két plusz személyt jelentene, ezzel is helyzetbe hozva a kisebb önkormányzatokat. Vagy pedig a másik elképzelés, hogy ingatlanszámban, vagy a településen található lakó-illetve nyaralóingatlanok számában határoznák meg.

Ez a mostani tervezet a vidéki falvak nagy részének elsorvadását fogja eredményezni. A törvényjavaslat az önkormányzatok durván 75-80%-át kitevő 3.000 főnél kevesebb lélekszámú településeket sújtja. Ez a törvény nem hátrányos a városoknak és a megyei önkormányzatoknak. Azokat az önkormányzatokat sújtja, melyek az önkormányzatok adóság állományának csak kb. 5%-át képezték. Nagy részben azokon a településeken kell a hivatalokat megszüntetni, ahol felelősségteljesen gazdálkodtak.

Látni szeretnénk azokat a számításokat, melyek alátámasztják, hogy a hivatalok megszüntetésével több megtakarítás keletkezik, mint amilyen költségigénye lesz. Itt gondolok például arra, hogy az ügyintézés bizonyos napokon megtörténjen azokban a falvakban is, ahol eddig a helyi hivatalban ez megtörtént.

Vagyis nem vagyok meggyőződve, hogy jelentős költségcsökkenésről beszélhetünk.
Nem tartom szerencsésnek, hogy német, vagy angol önkormányzati rendszereket próbálunk megvalósítani, mi magyarok vagyunk, más szokások, más társadalom. Majd, ha magyar ember létbiztonsága, anyagi helyzete az előbb említett országok lakóiéhoz fog hasonlítani, akkor lehet a szabályozásokat is azokról az országokról mintázni.
Kilenc éve irányítom a települést, évről évre fejlesztettünk, újabb és újabb ötleteket valósítottunk meg a település minél stabilabb anyagi helyzetének megvalósítása érdekében, nem vettünk fel hitelt, nem adósodtunk el, a nehezebb feladatot vállaltuk és most lehet, hogy azt kell mondanunk, kár volt.
Véleményem szerint a „Kiemelt Üdülőkörzetbe” tartozó településeken ingatlanszám lenne a leginkább valós számítási alap. Ez alapján kellene súlyozni a településeket! ”

Forrás:
Balaton parti önkormányzatok – A vidék halála (1) és (2), Balassa Balázs, Szigliget település polgármestere, MTI Önkormányzati sajtószolgálat, 2011. október 24.