Skip to main content
közigazgatás: magyar

Amelyik megyének kórháza van, az mind bajba került

Szerző: 2011. november 17.No Comments

„Békés kivételével az összes megye és a megyei jogú városok fele működési hiánnyal küzd. 2007 és 2010 között két és félszeresére nőtt a középszintű önkormányzatok adóssága. Ilyen felmérés még nem volt – az önkormányzatok napi szintű, aktuális pénzügyi állapotáról eddig még nem született egységes kép. Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) most elkészítette.

Az eddigi jelentések szétaprózottak voltak, a napi pénzügyi helyzet elemzése most jelenik meg a vizsgálatunkban először – mondta a sajtótájékoztató nyitányaként Domokos László számvevőszéki elnök.

Az ellenőrzés négy pillérre épült: pénzügyi helyzet értékelése, a vagyonnal kapcsolatos kérdések, a belső kontrollok szabályossága, illetve utóellenőrzés (vagyis a korábbi ellenőrzések tapasztalatainak felülvizsgálata). A vizsgálat egy időben zajlott a 19 megyénél és a 23 megyei jogú városnál, valamint Budapesten – ilyen sem volt még korábban.

Domokos szerint a középszint méreténél fogva olyan gazdálkodási volument képvisel, amellyel ha gond van, akkor az egész gazdaságra kihat. Az ÁSZ azt tapasztalta, hogy a vizsgált időszak alatt az állami támogatás, a saját bevétel és az adóbevételek összessége is folyamatosan mínuszba csúszott, tehát nem volt elégséges a feladatok ellátására. Az időszak alatt az állami támogatás mind nominális, mind reális értékben folyamatosan csökkent.

Csak egy megye nincs a víz alatt
A számvevőszék azt találta, hogy Békés megye kivételével valamennyi megye, illetve a megyei jogú városoknak a fele működési egyenleghiánnyal küzd. A probléma 2007-ben kezdődött: az Új Magyarország Tervbe foglalt beruházási projektek önrészéhez sem önkormányzati, sem állami oldalról nem volt elegendő forrás. A projekteket csak hitelfelvétellel, kötvénykibocsátással tudták elindítani. A korszak jellegzetessége, hogy „csak az nem vett fel hitelt, aki nem akart” – vélekedett Domokos.

A forrásokat az önkormányzatok 2007-ben szerezték ugyan be a hitelezőktől, de csak 2008-2009-ben kezdtek kiáramlani a szférából, amit ugyanebben az időszakban a gazdasági válság miatt többszöri kiigazítás sújtott. Ezt követően a középszintű helyhatóságok nemigen vettek fel új hiteleket, viszont a tartalékokat számos önkormányzat felélte. Ezek hiánya idén és jövőre fog hiányozni a rendszerből.

Elértek a falig
Az egyik neuralgikus pont Domokos szerint a kórházfenntartás: ahol nincs kórház, ott önmagában nincs akkora feszültség. Miközben ugyanis a fekvőbeteg-ellátásból pénzeket vontak ki, a feladatok nem csökkentek. „Jó pár önkormányzat elért a határáig, leginkább Heves megye, és a helyzetüket ezek egyedül már nem tudják stabilizálni” – mondta az ÁSZ-elnök.

Domokos szerint megérett a helyzet az önkormányzati törvény módosítására. Még ha egy-egy szegmensben stabilizálni is lehet a helyzetet, az ÁSZ szerint egyszerre kellene lépni az oktatással, kultúrával, fogyatékos-ellátással, egészségügyi ellátással a közfeladatok újrafogalmazásában – mondta a számvevőszéki elnök.

A középszint viszi a prímet
Dankó Géza, a vizsgálat vezetője elmondta: az önkormányzati alrendszer adósságának 40 százaléka a megyéknél és megyei jogú városoknál, harmincegy százaléka a városoknál és hét százaléka a községeknél van.

A megyék, illetve a megyei jogú városok adóssága akkora, hogy minden lakosra elosztva 165 ezer forint jutna. Miközben nem jönnek ki a pénzükből, az összes kórházi ágyak ötvenöt százalékáról, a szociális, gyermekvédelmi intézményekben ellátottak több mint feléről gondoskodnak. A középiskolákban tanulók harminc százaléka is az ő intézményeikben tanul.

Ezzel szemben áll a csökkentett állami normatíva: 2010-ben például 110 milliárdot adott az állam a megyei jogú városok közoktatási, szociális és gyermekjóléti intézményeinek működésére, ami 20 milliárddal kevesebb volt, mint 2007-ben.

Az ÁSZ megfontolásra ajánlja a kormánynak a feladatfinanszírozás erősítését, az állami és önkormányzatai feladatok, valamint a finanszírozási felelősség egyértelmű elhatárolását. Újraszabályoztatná továbbá a számviteli és információs rendszert, valamint a hitelfelvétel feltételeit. Emellett az ÁSZ szerint mihamarabb gondoskodni kellene a pénzügyi egyensúly megteremtéséről, a központi támogatások követelményeinek szigorításáról és a teljesítés szigorúbb számonkéréséről.”

Forrás:
Amelyik megyének kórháza van, az mind bajba került, HVG.hu, 2011. november 16.