Skip to main content
közigazgatás: magyar

Legjobb gyakorlatok a közpénzek felhasználásánál

Szerző: 2011. november 17.No Comments

„2011. november 16-án harmadik alkalommal került megrendezésre „A jó példa legyen ragadós! Legjobb gyakorlatok a közpénzek felhasználásánál” című szemináriumsorozat, amelynek témája az „Önkormányzatok jó gyakorlata a takarékos gazdálkodásért” volt.

„Az ÁSZ ellenőrzéseket folytat, feltárja a szabálytalanságokat és törvénytelenségeket, de szerencsére olyan módszerekkel és tapasztalatokkal és technikákkal is találkozunk, amelyek követésre méltóak. Ezek elterjesztése érdekében indította a Számvevőszék azt a szemináriumsorozatot, amelynek harmadik rendezvénye a mai” – mondta megnyitójában Warvasovszky Tihamér, az Állami Számvevőszék alelnöke, a szeminárium levezető elnöke.

Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke nyitó előadásában kifejtette: a pénzügyi válság miatt félő, hogy az állam szempontjából megtakarítási területként jelennek meg az önkormányzatok. „A hitelből élés ellehetetlenült, alacsonyabb közpénz-felhasználás mellett kell megteremteni a pénzügyi egyensúlyt” – mondta Domokos László, aki szerint a 2010-es államháztartási deficitcél túllépése hívta fel legutóbb a figyelmet a szektorra. „Az ellenőrzések rávilágítottak arra, hogy nem önmagában az önkormányzati hitelfelvételből adódott ez a feszültség, hanem abból, hogy 2007-2008-ban viszonylag könnyen tudtak az önkormányzatok hosszú hitelt felvenni, a fejlesztések 2010-es beindulása pedig a tartalékok felhasználását hozta. Mivel Magyarországon pénzforgalmi szemléletű elszámolás van, így a tartalék-felhasználás megdobta a deficitet” – mondta.

Domokos László kifejtette: a pénzügyi szorítás miatt Magyarországon nagyon komoly és szigorú pénzügyi rendszert kell bevezetni. Ebből adódik, hogy új önkormányzati programjában a pénzügyi kockázatokat első számú kockázatnak minősítette a Számvevőszék. „Nincs mese, lépni kell. Le lehet írni, hogy ki mi mindent tett meg, de pénz ettől nem lesz. Mivel nem szeretném, ha az ÁSZ csak fekete pontokat osztogatna, így elindítottunk ezt a szemináriumsorozatot” – mondta az ÁSZ elnöke, aki hozzátette: a jó példák azért is hasznosak, mert a megyei feladatok állami átvételével nem szűnnek meg a problémák, és látszik, hogy a feladatok kiszervezése pedig nem feltétlenül reform és megtakarítás. „Ma egyetlen esély van. Ha szinergiákat használnak, ha figyelembe veszik a méretgazdaságosságot, ha hosszú távon előre terveznek” – tette hozzá.

Varga Sándor, az ÁSZ igazgatóhelyettese elmondta: 2010-re a külső források bevonása áttételesen azt eredményezte, hogy az önkormányzatok is hozzájárultak az államháztartási deficit elszállásához. „Erre lehetett számítani, a kormányzati szférában azonban a jelek szerint nem számoltak ezzel” – mondta…

Györgyi Zoltán, Hajdú-Bihar Megye főjegyzője a 2007 és 2011 között hozott intézkedéséket mutatta be. Kifejtette: tendenciózus volt ebben az időszakban a forráskivonás, ez Hajdú-Bihar esetében évi 1,1- 1,2 milliárd forintot jelentett. „Négy lehetőség állt a megye előtt, a bevételek növelése, a racionalizálás és kiadáscsökkentés, a folyószámlahitel, illetve a hosszú hitel és a kötvény. Hajdú-Bihar mind a négy lehetőséget értékelte” – mondta.

Györgyi Zoltán kifejtette: a megyének most nincs lejért tartozása, nincs folyószámlahitele, kötvényadóssága van, ami azonban az állami szerepvállalással konszolidálódni fog. „A megye a négy pillért megfelelő időben és hatékonysággal vette igénybe” – mondta. A főjegyző kiemelte, hogy a bevételek növelése és a saját vagyon értékesítése ingatag területnek bizonyult. A kiadáscsökkentés részeként az önkormányzat foglalkoztatottjainak száma a 2007-es több mint 4000-ről 2011 végére 860-ra csökkent. „Három olyan terület volt, ahol be kellett avatkozni: az egészségügy, a szociális ellátás és a gyermekvédelem. Ezek közül a prioritási sorrend első helyére az egészségügy került” – mondta György Zoltán, kifejtve, hogy a Kenézy Gyula Kórházat gazdasági társaságba szervezte ki a megye, és így enyhítette a költségvetésére nehezedő nyomást. „A gyermekvédelem területén a megye együttműködést kötött a görög katolikus egyházzal, egyik középiskoláját pedig visszaadta az egyik kisvárosi önkormányzatnak” – mondta.

Puskás Imre, a Tolna Megyei Önkormányzat elnöke előadásának elmondta: megtiszteltetésnek érzi a meghívást a szemináriumra, de rögzíteni szeretné, hogy nem jó gazdasági helyzetből indul a megye. „A megye egyféle ősbűne, hogy 1994-ben műtő- és diagnosztikai blokk építésébe kezdett. Akkor 2 milliárd forintos költséggel számoltunk, ma ez már 7 milliárd forint, és folyamatosak az ezzel kapcsolatos perek is, amelyek szintén kiadást jelentenek. Ezen felül jelentősen csökkent a normatív támogatás, az szja-bevétel, illetve az illetékbevétel, ez összesen 5 milliárd forintot jelent” – fejtette ki.

Puskás Imre kifejtette, hogy Tolna megye helyzete rossz, de próbáltak ez ellen tenni. „Az intézmény összevonások révén 40 intézmény helyett ma már csak 12 van, a nettó kiadáscsökkenés 791 millió forintot, a feladatmegszüntetés és létszámcsökkentés 643 millió forintot hozott” – mondta. A megye a szakképzés területén speciális megközelítést alkalmazott, ezeket az intézményeket ugyanis átvette a megye, ami évente 488 millió forintos kiadást, de egy jól működő rendszert jelent…

Czégény Gyula, a Békés Megyei Önkormányzat osztályvezetője az intézményi rendszer átalakításáról beszélt. Kifejtette, hogy a megyét és érintette természetesen a forráselvonás. „Sok volt az intézmény, sok volt a párhuzamosság, így változtatni kellett, de nem fűnyíróelvet követve, ez ugyanis csak rövidtávon hozott volna megtakarítást” -mondta. A megye így intézményi integrációról döntött, amely érintette a kultúra, a szociális ellátás, a gyermekvédelem, az egészségügy és a közoktatás területét is.

„A rendszerszerű működéshez szükséges volt az alapfeladat ellátását támogató funkciók fejlesztése. Az volt a kérdés, hogy hogyan lehet mindezt hatékonyabban működtetni? Kinek mi a legnagyobb tehertétel a működésében? Ki miben a legjobb? Milyen feladatok kapcsolódnak egymáshoz és hogyan lehet elmélyíteni az együttműködést?” – mondta előadásában Czégény Gyula. Békés megyében ennek megfelelően történtek meg az átalakítások: közösek lettek a beszerzések (konyhai alapanyagok, tisztítószerek, karbantartási anyagok, szervízszolgáltatás, üzemanyag), 32 intézményből 13 lett, a dolgozói létszám 1133 fővel, azaz 21 százalékkal csökkent. „A megye amortizációt képez a használatban levő ingatlanokra és eszközökre, ami 2010-ben 700 millió forintot tett ki” – mondta…”

Forrás:
Önkormányzatok jó gyakorlatai, Állami Számvevőszék, 2011. november 16.