Skip to main content
művelődés

Irodalmunk digitalizálása – e-könyvkiadás és online szövegek

Szerző: 2011. december 5.No Comments

Az átalakuló hagyomány

A hagyomány átalakulóban van. Amikor elektronikus könyvkiadásról, online olvasható szövegekről vagy tágabb nézőpontból szemlélve digitálisan rögzített szövegekről beszélünk, feltétlenül ki kell térnünk arra, hogy ezen jelenségek kontextusa még képlékeny. Csak az utóbbi évtizedben is jelentős változások zajlottak le. A kilencvenes évekhez képest ma már nem lemezbe zárt, hanem online, a világhálón létező és széles közönség által elérhető digitális tudás áll a felhasználók rendelkezésére és ezzel egy időben a vizsgálatok középpontjában is.

Tézisem, hogy a digitális írásbeliség szabályainak birtokában, megfelelő koncepcióval, illetve a kor jelenségeit figyelembe vevő médiaszabályozással a digitálisan rögzített tartalmak nem csupán a kultúránk megőrzését, hanem fejlődését is jelenti. Ezen a ponton egy pillanatra fel kell idéznünk a közönséges olvasó – mindennapi felhasználó lehetséges percepcióját, aki nem bizonyos, hogy tisztában van a kultúrtörténeti háttérrel. Az ilyen olvasó egyik lehetséges válasza a védekezés, elzárkózás és félelem az eddigi, számára már ismerős kánont felváltó új médiumtól.1 Az új jelenségek kapcsán azonban nem szabad megijednünk: a mozi megjelenésével a színház sem tűnt el, csupán szerepe változott meg. Az új médiumok tehát nem oltják ki a régiek szerepét, hanem egymással párhuzamos befogadói dimenziókban élnek tovább.

A digitalizálás kérdése
A már meglévő művek kategóriáját egyrészt a már létező, általában a nemzeti örökség (cultural heritage) szempontjából jelentős szövegek alkotják. Ebben az esetben fontos szerepet kap a koncepció (mit digitalizáljanak), valamint a finanszírozás kérdése. Másrészt idetartozik a profitorientált vállalkozások által történő digitalizálás és közzététel online vagy e-book formájában. Mindkét esetben megjelenik az olvasási szokások változásának kérdésköre is.

Képernyőről való olvasás
Amikor a számítógép kijelzője is helyet kapott a televíziókészülék mellett a házi oltáron, vita alakult ki a képernyőről való olvasásról. Valamennyien ismerjük az ezen vita korai szakaszában felsorakoztatott érveket: a képernyőről való olvasás sohasem lesz azonos a papírról való olvasással, a könyv teste pedig metaforikus jelentőséggel is bír; egy dologban azonban, azt hiszem, megegyezhetünk: a képernyőről való olvasás az eddigiektől eltérő stratégiát kíván, és egyben paradigmaváltó hatással bír.

A digitális objektumok súlytalansága
A világhálón napjainkban is megfigyelhető a kommunikációs tartalom viszonylagos alulszabályozottsága, ez az eddig legdemokratikusabb felület, mert könnyű és egyenrangú megnyilvánulási lehetőséget biztosít a felhasználóknak, megkerüli a hagyományos mechanizmusokat, a kapuőröket, a szerkesztőket, a kiadókat és államhatárokat. Világosan kirajzolódik, hogy természetéből fakadóan lehetőségeket és tévutakat is rejt ez a bárki által írható-olvasható felület.

A hitelesség és finanszírozás kérdése
A hagyományos kiadókat kizáró közösségi tartalom-létrehozás egyik legfontosabb problémája a hitelesség kérdése. A webkettes szolgáltatások a legnagyobb nyilvánosságot vonják be, ezért a hitelesség, a kompetencia megteremtése a participatív média és közösségi tartalom-létrehozás legnehezebb feladata. Nincs biztosíték, hogy amit olvasunk, annak van igazságtartalma is, és aki írja, az valójában az, akinek mondja magát…”

Forrás:
Irodalmunk digitalizálása – e-könyvkiadás és online szövegek, Szűts Zoltán, Kortárs Online, 2011. november