Az új járásokról – térképekkel

„Kedden tette közzé a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) a járások határát megvonó tervezetét. Országosan 168 járás, Budapesten pedig hét úgynevezett körzet létrehozását tervezik. A hvg.hu utánanézett, mindez mennyiben hasonlít a szocializmus időszakának járási beosztására.

Néhány általános tendenciára előzetesen fel kell hívnunk a figyelmet: a legfontosabb változások Budapesten lesznek, ahol hét – időnként furcsa elnevezésű – körzetet alakítanak ki. Így például Káposztásmegyer északabbra helyezkedik majd el az „Észak-pesti” körzettől (vagy járástól), és a Nyugat-pestihez fog tartozni, méghozzá Újlipótvárossal együtt.

A megyeszékhelyek korábbi járásait szinte mindenütt megcsonkítják, elsősorban Szeged, Pécs, Veszprém és Győr sorolható így a vesztesek közé, ha a hatvanas évekbeli határokhoz hasonlítjuk az új járások alakját. A mostani, a megyeszékhelyeket hátrányba hozó beosztás ugyanis inkább a rendszerváltás utáni kistérségi hálóra hasonlít.

Magyarország Nemzeti Atlasza szerint 1966-ban nemcsak járások, hanem úgynevezett járási jogú városok is voltak. Így például Hajdú-Biharban, Borsod-Abaúj-Zemplénben számos város „kilógott” az akkori közigazgatásból. Elsősorban a nagy alföldi mezővárosok számítottak „önálló járásnak”, ezek olyan történelmi képződmények voltak, amelyek elsősorban a török hódoltság idejéből maradtak vissza: a könnyebben védhető, biztonságosabb városközpontban volt a „központi lakóhelye” az embereknek. A széles tanyavilág pedig a mezővárosok hatalmas határában, tulajdonképpen „járásnyi” körzetekben húzódott a nagyra nőtt belső településmag körül.

A most elkészült KIM-javaslat már nem tartalmaz járási jogú városokat, ezért eleve nehéz az összehasonlítása a két rendszernek. Ugyanakkor vannak olyan megyék (pl. Vasban és Hevesben), ahol a járáshatárok szinte változatlanok maradnának a hatvanas évekbeli körzetekhez képest.

Igazsághoz tartozik, hogy az úgynevezett kistérségek már ma is létező entitások, és némi jelentőségük is van bizonyos közös települési ügyek, beruházások megoldásában, lebonyolításában. Ezeknek a kistérségeknek részben a korábbi járások alapján vonták meg a határait.

…Vác járása kisebb lesz, ha lesz, mint a hatvanas években. A felduzzadt Budapest környéki elővárosok jelentősége ugyanis időközben megnőtt – ezt mutatja a rendszerváltás utáni kistérségi beosztás is -, így a Dunakeszi járás létrejöttével nemcsak a hatvanas évekbeli váci, hanem az akkori gödöllői közigazgatási egység területénél is kisebbek lennének az újraalakított váci és gödöllői járások.

A Dunántúlon – ellentétben az Alfölddel – a török hódoltság nem okozott akkora pusztulást, itt nem jöttek létre nagy mezővárosok, szétszórtabb a településhálózat, ritkábbak voltak hát a járási jogú városok is. Itt inkább a megyehatárok változása és néhány szocialista iparváros – Ajka, Várpalota, Dunaújváros, Komló – szerepének átalakulása indokolhat bizonyos változásokat.

Győr-Moson-Sopron megyében majdhogynem visszaállna a régi rend a járásokat illetően, ha nem változott volna a rendszerváltás óta a megyehatár. Ám minthogy Veszprémből több település is csatlakozott a gazdagabb határmenti megyéhez a rendszerváltozás óta, talán ez is szerepet játszott a mostani változtatásokban.

Somogyban kissé változnak a járások újrakijelölésekor az erőviszonyok: a befolyásosabbnak tűnő Siófok némi területet nyer az egykori tabi járásból, és a csurgóiak is szereznek területet az egykori barcsi járásból. A járásszékhelyek azonban változatlanok maradnak a hatvanas évekhez képest: Kaposvár, Marcali, Siófok, Tab, Csurgó, Nagyatád, Barcs, Fonyód. (A hetvenes évekhez képest ez azonban változást jelentene, hiszen a fonyódi járás 1975-ben megszűnt.)

Veszprém megyében is több új járás lesz: a régebbi járási jogú városok – egykori szocialista iparvárosok egyben – kisebb járások székhelyei lesznek (Várpalota vagy Ajka), illetve még Balatonfüred is járást kap, méghozzá a dúsgazdag Balaton-parton, így itt is a korábbi veszprémi járás szűkül majd össze, és gyengül majd a megyeszékhely befolyása a hatvanas évekhez képest.

Komárom-Esztergom megyében is több új járás lesz. Az új székhelyek: a kisbéri és az oroszlányi. Tatabánya, a megyeszékhely itt is veszít így jelentőségéből, azzal a különbséggel, hogy a korábbi komáromi járás is megfeleződik. (Ez a járásszerkezet amúgy a kistérségek beosztását követi majd.)

Vasban egy új járás lesz a hatvanas évekhez képest: a kőszegi, amely a szombathelyiről válik le, itt tehát megint a megyeszékhely szerep gyengül majd.

Tolnában szintén a megyeszékhely veszti a legnagyobbat: az egykori szekszárdi járás helyén alakul a tolnai és a szekszárdi. Tamási kisebb területeket nyer a távoli Bonyhád közelében. E változtatás értelmét nehéz lenne kitalálni, hiszen Bonyhád is újra járásközpont lenne.

Baranyában a korábbi hat helyett kilenc járás lenne, a kistérségi beosztást követve. Így a pécsiből a szentlőrinci, a mohácsiból a bólyi, a siklósiból a sellyei járás válna le – a hatvanas évekhez képest.

Békésben jelentéktelen változások lesznek, változatlan székhelyekkel: az amúgy is kicsi szarvasi járás veszít valamit Békéscsabával szemben, és a sarkadiak is panaszkodhatnak majd egy kicsit a szeghalmiakra, Okány elvesztése miatt. Az alföldi nagy mezővárosok közül a járási jogú városok itt is megszűnnének viszont, úgy tűnik. Ugyanakkor önálló járások központjaivá alakulnak majd át: Békéscsaba, Békés, Gyula és Orosháza sorolható ide.

Csongrádban komolyabb változást az okoz majd, hogy az egykori szegedi járásról leválasztják a kisteleki és mórahalmi központú közigazgatási egységeket. A járási jogú városok pedig itt is járásszékhelyek lesznek: Csongrád, Szentes, Hódmezővásárhely, Makó, Szeged – az érintettek…”

Forrás:
Magyar transzformer: új járásrendszer több őssel – térképek, Szegő Iván Miklós, HVG.hu, 2012. január 13.
Lásd még:
A tervezett járási felosztás térképei (tömörítve)

A bejegyzés kategóriája: közigazgatás:magyar
Kiemelt szavak: , .
Közvetlen link.