A kormányzati informatika 2012-ben – áttekintés

Az IT Business januári klubrendezvényén Vályi-Nagy Vilmos, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) kormányzati informatikáért felelős helyettes államtitkára és Vetési Iván, a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (KEK KH) elnöke, miniszteri biztos ismertette, hogy hogyan látják ezt az évet.

Mennyi az annyi?
Az NFM 2012-re szóló, 340 milliárd forintot kitevő költségvetése alapvetően nem az informatikáról szól. Az erre a célra elkülönített 14,5 milliárd forint eléggé szűk keretnek minősül az informatikai feladatok finanszírozására. Tudni kell ugyanakkor, hogy ez az összeg csak az NFM néhány it-projektje (az egységes digitális rádiórendszer, a Nemzeti Infrastruktúra Szolgáltató Zrt. központi rendszere, az Ügyfélkapu, az elektronikus kormányzati gerinchálózat stb.) költségeinek fedezésére, azaz a központi informatikai szolgáltatások működtetésére való. A teljes informatikára azért ennél több áll rendelkezésre.

A hazaiak mellé csatlakoznak például az uniós források, s 2012 ezek felhasználásának az éve lesz. Valamennyi operatív program keretében jelentős, projektenként több tízmilliárdos nagyságrendű pénzek áramlanak majd a piacra, s külön források támogatják a nem a kormányzati it-hez kötődő, kis- és közepes vállalkozások informatikai tevékenységét is.

Összességében mintegy 100 milliárd forint beáramlása várható idén. Ezek a pénzek új rendszerek létrehozására és a meglévők megújítására szolgálnak. A rendszerek fenntartása viszont már nemzeti költségvetési forrásból történik; a KEK KH 2011-ben például 15 milliárd forintot fizetett ki informatikai vállalkozásoknak ilyen címen, s a működtetés továbbra is biztosított – a korábbiakhoz képest jóval költséghatékonyabb módon.

Nagyon sok múlik azonban azon, hogy a kedvezményezettek mennyire profik a források felhasználásában, illetve ennek tervezésében, elszámolásában. Ezen a téren nem állunk valami nagyon jól, ugyanis a tapasztalatok azt mutatják, hogy a felhasználói oldalon eléggé hiányzik a szakértelem a projekttervezésben és -végrehajtásban. Ezért az elmúlt fél évben a kormányzat igyekezett olyan biztonsági elemeket beépíteni a támogatási szerződésekbe, amelyek kötelezővé teszik a kedvezményezettek számára projektszabályzat készítését, valamint projektszervezet és megfelelő döntéshozatali rendszer kialakítását. Számos változás, racionalizálás történt, történik a véleményezési, jóváhagyási folyamatokban is: ezek jelentősen rövidülnek.

Tény azonban, hogy egyes projektek más miatt is elhúzódtak. Ezekben a rosszul specifikált kiírás, a nem teljesen egzakt mérőszámok stb. voltak a felelősek, s így az eredmény több ponton is megtámadható volt (például e-levéltár).

Csak takarékosan!
Jelentős költségcsökkentési folyamat zajlott le a kormányzati informatikában az elmúlt másfél évben is, ami, a feladatok újraszervezését, tervezését is belevéve, mintegy harmadával mérsékelte a kiadásokat. Számos kormányhivatalnak arra ment el a tavalyi éve, hogy pénzügyi konszolidációt hajtson végre. Közéjük tartozik a KEK KH is, amely idén januárra több mint 9 milliárd forintos hiányt küzdött le mélyen félmilliárd alá úgy, hogy közben 2,1 milliárdot elvontak a szervezettől.

2012 mindazonáltal a nyugodt fejlesztés, építkezés éve lehet. Januárban indult például az egységes kormányzati elektronikus iratkezelő rendszer, egyelőre három helyszínen: a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumnál, a Vidékfejlesztési Minisztériumnál és a KEK KH-nál. Ezzel a kormányzat jelentős megtakarítást ért el, amelyet további fejlesztésre lehet fordítani. A KEK KH január 1-jétől formálisan is átvette a cégnyilvántartás adatfeldolgozását, aminek keretében hamarosan itt is elindul a konszolidáció; a cél, hogy az (egyéni és a társas) vállalkozások közös adatbázisban legyenek nyilvántartva. Folyamatban van az egységes, nemzeti kártyarendszer kialakítása és az oktatási kártyacsalád megújítása is. A diákigazolványt, mint személyazonosításra alkalmas hatósági okmányt ezentúl az okmányirodákban adják majd ki, helyszíni fényképkészítéssel és aláírással, s jóval gyorsabban, mint eddig.

Idén nagy valószínűséggel két nagy projekt fog zárulni. Az egyik keretében a minisztériumok és háttérintézményeik kicserélik informatikai eszközeiket, illetve konszolidálják alkalmazásaikat. Ez a folyamat jelentős költségcsökkentést eredményez, ugyanakkor növeli az intézményi körnek nyújtandó szolgáltatások színvonalát. További projektek a támogatási szerződés megkötése előtt állnak, ilyen például a 112-es segélyhívó rendszer fejlesztésének elindítása.

Középpontban a Posta
Megújul az okmányirodai rendszer is. Itt főként azt kell figyelembe venni, hogy a későbbiekben illeszkedjen a kormányablakok hálózatához. Luxus ugyanis, hogy két, hasonló funkciójú rendszer fusson ugyanazon a helyszínen. Fontos feladat lesz még idén elindítani az ügyfélszolgálati és a szakigazgatási rendszerek teljes összekapcsolását. A Magyar Postának is jut szerep e téren: kiterjedt infrastruktúrája révén amolyan pót- vagy kiegészítő kormányablakként funkcionálhat.

Más tervekben is szerepel a Posta. Nem ismeretlen az az állami törekvés, hogy a kormányzat erős infrastruktúrát szeretne létrehozni, illetve az ilyen típusú, meglévő vagyonát összevonva, állami vállalatokon keresztül szolgáltatóként jelenjen meg a piacon. Például negyedik mobilszolgáltatóként, a Magyar Posta, a Magyar Villamos Művek és az MFB Invest konzorciuma képében. Vagy ami már tény, hogy az elektronikus kormányzati gerinchálózat „államosításával” a Nemzeti Infrastruktúra Szolgáltató Zrt. (leánykori nevén Kopint-Datorg Zrt.) távközlési szolgáltatóként fogja üzemeltetni a rendszert. Ez utóbbi egyúttal jelentős költségcsökkentő lépés is volt. A nemzeti távközlési gerinchálózat fejlesztésével ugyanis az állam mint beruházó azon van, hogy a harmadik negyedévre egybekovácsolja a különböző kormányzati hálózatokat mind üzemeltetői, mind felhasználói oldalon – közel 25 százalékkal csökkentve a korábbi, éves szinten 8,3 milliárd forintra rúgó fenntartási és üzemeltetési kiadást.

Elkél a jó tanács (?)
Ami a szabályozást illeti, a közigazgatási eljárásról szóló törvény alapvetően meghatározza az elektronikus ügyintézés mikéntjét. A jogalkotásba az összes illetékes tárcát bevonták, de szavuk lesz a piaci szereplők érdekképviseleteinek is. Az első jogszabályoknak márciusra-áprilisra kell elkészülniük. Problémát jelentett viszont az elmúlt időszakban, hogy nem volt tökéletes az együttműködés a kormányzati informatika szereplői között – ez a diszharmónia már a múlté. Annál is inkább szükség volt az összhang megteremtésére, az egyeztetett döntések meghozatalára, mert csak így érvényesíthetők kiegyensúlyozottan mind az it-szektor, mind a kormányzat érdekei.

A társadalmi egyeztetések során a kormányzat összességében mintegy 20 nagy iparági szervezetet keresett meg. Napi együttműködés alakult ki például az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetségével (az IVSZ-szel) az elmúlt nyolc hónapban, s így lesz ez a következő időszakban is…

A 2010-es kormányváltáskor neuralgikus kérdés volt a kormányzat és a külső tanácsadók kapcsolata a sok visszaélés miatt. Mára javult a viszony, s a tanácsadó cégek jó része már látja, melyek azok a projektek, ahol van keresnivalójuk…

Ugyanakkor a külső tanácsadók igénybevétele nem fog a korábbihoz hasonló mértéket ölteni, mivel csak akkor jöhet szóba közreműködésük, amikor ténylegesen szükség van rájuk konkrét munkákban, kormányzati szakértelem vagy kapacitáshiány esetén. Meg fogják vizsgálni és számon kérik a projekt sikerességét is.”

Javítás:
A cikkben emlegetett Nemzeti Infrastruktúra Szolgáltató Zrt. helyett mindenütt Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. olvasandó. (2012. január 27.)

Forrás:
Kérdések és kérdőjelek, Mártonffy Attila, IT Business, 2012. január 17.

A bejegyzés kategóriája: közigazgatási informatika, távközlés
Kiemelt szavak: , , , , .
Közvetlen link.