Skip to main content
közigazgatás: magyar

Nincs még döntés a járások száma ügyében

Szerző: 2012. február 29.No Comments

„…„Politikailag vállalhatatlan, ha 19 kerületi polgármesterünk mellé még kineveznénk 23 hivatalvezetőt, és mindezt csak Budapesten” – mondta a hvg.hu-nak az egyik neve elhallgatását kérő kormányzati forrás arról, milyen politikai szempontok merültek fel a kabinet és a fővárosi kerületi vezetők között a 2013-ra tervezett járási rendszer kialakításáról. A név nélkül nyilatkozó szakpolitikus arra utalt, hogy a budapesti fideszes politikusok korábban bírálták a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) tervezetét, amely a fővárost 7 közigazgatási körzetre osztaná fel, és azt kérték, hogy a járások határai igazodjanak a kerületi beosztáshoz – a 23 kerületből 19-et fideszes polgármester irányít.

A KIM január elején bocsátotta társadalmi egyeztetésre a kormany.hu-n a járások határait tartalmazó térképeket, és törvényalkotási programjában februárra ígérte a körzetek feladatairól, jogköreiről és anyagi hátteréről szóló törvénytervezetet, de a kormányon, a Fidesz-frakción belüli éles viták és az önkormányzati szövetségek kritikái miatt csúszik a javaslat parlamenti beterjesztése. A kormánypártok szezonindító február 8-10-i egri frakcióülésén több vidéki képviselő élesen bírálta a járásokról szóló terveket, a határok számát és meghúzását, a központok kijelölését. Az Origo információi szerint nemcsak vidéken, hanem Budapesten is feszültségeket okozott a határok meghúzása: a XII. kerületet vezető Pokorni Zoltán a fővárosi kormánymegbízottat, Pesti Imrét bírálta, amiért nem kérte ki előzetesen a polgármesterek véleményét.

„Ha a 23 kerületi polgármester ‘befeszít’, és azt mondják, hogy ‘márpedig 23 kerületi hivatalnak kell lenni’, akkor nem tudok mit csinálni, a frakcióban engem leszavaznak” – vázolta a KIM vezetője, Navracsics Tibor a köztévé kedd reggeli műsorában, milyen ellentétek feszülnek a kormány és a polgármesterek közül. A miniszter azt mondta, racionalitási szempontból nem ért egyet azzal, hogy 23 kerületi hivatal legyen. Lázár János frakcióvezető a kormánypárti képviselőcsoportok múlt hétfői ülését követő sajtótájékoztatón azt mondta, a vita az egri tanácskozást után is folytatódott, végül a budapesti polgármesterek elérték, hogy a KIM újratervezze a fővárosi beosztást, így 7 helyett 23 járás lesz Budapesten.

A hvg.hu több kormányzati és kormánypárti forrásból is úgy értesült, a vita még tart, a KIM továbbra is igyekszik meggyőzni a polgármestereket, hogy legyen kevesebb járás. Kormányzati forrásunk szerint az utóbbi egy hét alatt több kerületi vezető belátta, hogy értelmetlen és pazarló lenne ennyi járást kialakítani, így nem kizárt, hogy végül a KIM álláspontja győz. Információink szerint jelenleg 8 járás létrehozását tervezik, a kabinet és a helyi erők között közvetítő Pesti Imre kormánymegbízott a kerületi vezetők több mint felét, 13 polgármestert már az ügy mellé állított.

Újjáéledt vita
„A polgármesterek most úgy érzik, újból meg kell vívniuk azt a harcot, amit az önkormányzati rendszer átalakítását kidolgozó Belügyminisztériummal és a főpolgármesterrel tavaly már megvívtak” – mondta az egyik fővárosi kerület fideszes képviselője, aki szerint a járások miatti konfliktus inkább a kormánypárton belüli politikai erőpróba, mintsem közigazgatásról folyó szakmai vita.

A Belügyminisztérium 2011 júniusában három javaslatot mutatott be. Mindegyik felvetés a kerületek jogköreinek csökkentését szorgalmazta. Az első verzió központosítással, azaz a kerületek megszüntetésével és a fővárosi önkormányzat jelentős megerősítésével számolt. Egy másik forgatókönyv szerint megmaradna a mostani, a főváros és a kerületek alkotta kétszintű rendszer, de több, ma még a kerületeknél lévő hatáskört megkapna a főváros. A harmadik lehetőség az úgynevezett city-koncepció: eszerint a belső kerületek egyetlen, nagy kerületet alkotnának, a külső kerületeket pedig 5-6 kerületté gyúrnák össze. A főpolgármester a tervezet nyilvánosságra kerülése után több interjújában jelezte: nem akarja megszüntetni ugyan a kerületeket, de számára a második, a hatáskörök átcsoportosításával, a főpolgármesteri hivatal megerősítésével járó terv fogadható el, a „23 kiskirályság” fenntartása ésszerűtlen, lebénítja a városüzemeltetést.

Ezen tervek ellensúlyozására jött létre a 23 kerületi vezetőt összefogó – tehát a három MSZP-s és a független polgármestert is magába foglaló – Budapesti Önkormányzati Szövetség (BÖSZ), amely egy negyedik variációt dobott be. Ez a kerületek megerősítésével és a fővárosi önkormányzat gyengítésével számolt. Ősszel a BÖSZ azt is felvetette, hogy a főpolgármestert 2014-ben ne a szavazók, hanem a kerületi polgármesterekből álló fővárosi közgyűlés válassza meg. A vita végül eredménytelenül zárult, az önkormányzati törvénybe már egyik koncepció sem került be. Ugyanakkor a főpolgármester-választás mikéntjének ügyét elnapolták, az ügy a választási eljárásról szóló, idén a parlament elé kerülő – várhatóan a képviselői mandátum és a polgármesteri állás összeférhetetlenségét kimondó – törvény parlamenti szavazásakor fog ismét előkerülni.

Míg a BÖSZ tavaly nyári megalakulásakor Tarlós István „súlytalan gittegyletnek” nevezte a szervezetet, ami szerinte a politikai ellenlábasának nevezett Pesti Imre kormányhivatalnok bábáskodásával alakult meg, a mostani vitában a polgármesterek a fővárosi kormánymegbízottat hibáztatják a központosító tervek miatt. „Semmi másról nem szól ez az egész, minthogy Imre könnyebben tud majd 7 sameszt a kezében tartani, mint 23-at” – bírálta ingerülten a kormánymegbízottat az egyik kerület fideszes polgármestere, aki szerint a 200 ezer feletti lélekszámú fővárosi járások „kezelhetetlenül nagyok” lennének.

Harc a túlélésért
Több fideszes forrásunk szerint még csak nem is a körzetek számáról, hanem a járásvezetői posztok párton belüli szétosztásáról szól a vita. Míg a KIM elsősorban közigazgatási szakembereket szeretne kinevezni a hivatalok élére, a Fideszen belüli önkormányzati lobbi – melynek több tagja az összeférhetetlenség kimondása után kiesik a parlamentből – viszont saját embereit helyezné így el. Információink szerint azzal érvelnek, hogy a 19 megyei kormányhivatal közül 13 élére tavaly szintén fideszes vagy KDNP-s parlamenti képviselő került.

A kormánypártokban jelenleg is folyik a választókerületi elnökök kinevezése, ugyanis a választási rendszer átalakítása és a parlament létszámának 386-ról 199-re csökkentése miatt az egyéni választókerületek száma 70-nel csökken, így a párttisztségeket is ehhez kell igazítani.

Mivel a Fideszben bevett szokás, hogy a választókerületi elnökök lesznek a képviselőjelöltek, ezért nagy harc folyik a parlamentből 2014-ben kiesők elhelyezésért – a két frakcióban ezért is lobbiznak sokan azért, hogy a KIM a tervezett 175-nél több kerületet alakítson ki országosan és a fővárosban.

Fejnehéz reform
Információink szerint jövő hét hétfőn újabb egyeztetés kezdődik a KIM, a polgármesterek és a kormánymegbízott részvételével. Kormányzati forrásból úgy értesültünk, a minisztérium több vitás kérdésben azzal nyugtatta meg a polgármestereket, hogy az államigazgatási feladatok áttelepítése az önkormányzatoktól a kormányhivatalokhoz nem jelenti a kerületekben működő okmányirodák bezárását.

A múlt héten az egyik polgármester azért panaszkodott a hvg.hu-nak, hogy az irodák átvétele nemcsak létszámleépítést jelent majd a kerületekben, hanem azt is, hogy a lakosságnak egy másik kerületbe kell majd átutaznia az ügyintézésért, ráadásul a kormány bérelhet vagy építhet új irodaépületeket a kormányablakok kialakításához. Mint korábban megírtuk, a fideszes polgármesterek azért is tartanak az átalakítástól, mert attól félnek, hogy az iskolák államosítása után a hivatalaikból a maradék feladatokat (így az anyakönyvi ügyintézést, építési engedélyezést) is elvonja a kormány. Ráadásul néhány évvel ezelőtt az akkor még ellenzékben lévő Fidesz „falurombolásnak” nevezte az MSZP-SZDSZ-kormány közigazgatási reformját, amely egyébként nem tartalmazta a járások feltámasztását.

„Csak olyan irodákat vonunk össze, amelyekben az ügyintézés során nem kell, vagy csak ritkán szükséges az állampolgárokkal találkozni. Ilyen például az ÁNTSZ vagy a gyámügyek kezelése. Az a célunk, hogy közelebb vigyük az ügyintézést a polgárokhoz, nem az, hogy mindenáron pénzt spóroljunk meg” – mondta a KIM egyik vezető munkatársa a hvg.hu-nak; szerinte a közel 1500 jegyzői hatáskört a polgármesterekkel egyeztetve vizsgálják át és nézik meg, mit lehet összevonni és mit szükséges helyben továbbműködtetni. „Ha a polgármesterek ragaszkodnak ahhoz, hogy ők adják össze a fiatal párokat, akkor maradjon náluk az anyakönyvi ügyintézés, meg fogunk egyezni a feladatmegosztásról” – mondta KIM-es forrásunk. A tárcánál egyébként arra számítanak, hogy a reform „fejnehéz” lesz, azaz az elbocsátások, végkielégítések, vagy ellenkezőleg, új kormányablakok kialakítása miatt eleinte sokba kerül, később viszont a racionalizálás megtérülhet.

Információink szerint a központosítástól leginkább a sűrű irodai hálózatot kialakító II. kerület vezetője tartott. Úgy tudjuk, Láng Zsolt azon polgármesterek közé tartozik, akiket Pesti meggyőzött és megnyert az ügynek. Láng meghatározó tagja a BÖSZ-nek, hatással van a többi polgármesterre is, így álláspontja meghatározó lehet a parlamenti frakcióban is.”

Forrás:
HVG.hu, M. László Ferenc, 2012. február 28.