„Megtámasztja a Magyar Postát a kormány: a társaság piaca jövő januári megnyitása után is kizárólagos letéteményese lesz a hivatalos iratok postázásának. Az egyetemes szolgáltatónak kijelölt cég kötelező feladatai veszteségére kompenzációt kaphat.
Mindenki mást vár a postai szolgáltatásokról szóló törvény talán nyáron parlament elé kerülő tervezetétől. A magyar piacra betörni készülő Osztrák Posta néhány hete egy „fair” törvény megszületését szorgalmazta, a nyílt sisakos versenyt félve váró 35 ezer magyar postás a túlélés feltételeinek megteremtését reméli. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) tervezete alapján úgy tűnik: mindenki megkaphatja, ami jár.
A legfontosabb, hogy a postai szolgáltatásokról szóló új törvény eleget tesz az Európai Parlament elvárásainak. A 2008-ban hatályba lépett „3. postai irányelvnek” megfelelően 2012. december 31-én megszűnnek a Magyar Posta fenntartott szolgáltatásai, az ötven gramm alatti küldemények piacán megindulhat a verseny. A törvény szerint aki eleget tesz a követelményeknek, engedélyt kaphat saját postai szolgáltatásaira.
A legfeljebb öt évre szóló engedélyt a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) adja majd ki, és gondoskodik a törvény betartatásáról is. Így a többi között arról, hogy a belföldi forgalomban feladott levelek 97 százaléka legkésőbb a feladást követő ötödik munkanapon eljusson a címzetthez, vagy a postai szolgáltató ekkorra legalább megkísérelje a kézbesítést.
A Magyar Posta Zrt. berkein belül némi megnyugvást hozhat, hogy a kormány nem csak a postakürt ábrájának használatát, illetve a bélyegkibocsátást teszi a társaság privilégiumává. Fontosabb, hogy az ország minden pontján jelen lévő „egyetemes szolgáltató” szerepére is a Magyar Postát jelölik ki. Az ezzel járó feladatokat meghatározó egyetemes postai közszolgáltatási szerződés 2013. március 31-től 2020. december 31-ig biztosítja majd a „mindennapi kenyeret” az állami vállalat számára. Például a társaság gondjaira bízza azoknak a szolgáltatásoknak az ellátását is, amelyek piaci alapon nem működhetnének, mert szinte garantáltan veszteséget termelnek.
Az olyan nehezen megtérülő feladatokon, mint a néhány lelket számláló kistelepülések, tanyák kötelező kiszolgálása, a Magyar Posta mégsem veszthet rajta. A törvénytervezet fogalmazói által „méltánytalan többletteher” névre keresztelt veszteség megtérítésére pénzalapot hoznak létre. Az egyetemes postai szolgáltatást támogató számla a többi postai vállalkozás befizetéseiből hízik majd. Az egyetemes szolgáltató versenytársainak árbevételük arányában kell fizetniük évről évre.
Ha ez nem elég, a kormány saját és az állami szervezetek, hatóságok levelezését is a nemzeti postának adja. Az NFM tervezete szerint legalábbis az egyetemes szolgáltató az „ország teljes területén köteles és kizárólagosan jogosult a hivatalos iratokkal kapcsolatos postai szolgáltatás” ellátására. Vagyis az adóhatóság értesítőitől a börtönbehívóig mindent a Magyar Posta vesz fel és kézbesít.
A szakértők biztosra veszik, hogy a postai liberalizáció terén élenjáró országokhoz hasonlóan hazánkban is egymást érik majd a piacnyitás hátrányait felemlegető panaszok. A felvetések jogosságát azonban néhány évig nehéz lesz megítélni. A törvénytervezet szerint ugyanis az NMHH-nak először 2016. június 30-án kell jelentést tennie a felszabadított postai piac helyzetéről.”
Forrás:
Egyetemes lesz a Magyar Posta, Kapitány Szabó Attila, Népszabadság, 2012. március 23.
