Skip to main content
közigazgatás: magyarszakirodalom

Régi-új ötlet az önkormányzatok hosszú lejáratú finanszírozására

Szerző: 2012. április 2.No Comments

„Amennyiben a szabályozók amúgy is hozzányúlnak a jelzáloghitelezés intézményi és jogszabályi szerkezetéhez, ezt az alkalmat célszerű lenne kihasználni arra, hogy újra megteremtsék az önkormányzati szektor hosszú lejáratú finanszírozását szolgáló régi-új intézményt, a községi kötvényt is.

Mi is az a községi kötvény?
A községi kötvény egy finanszírozási forma, mely a XIX. század végétől a XX. század közepéig sikeresen biztosította Magyarországon a bankrendszer számára a hosszú lejáratú forrásokat az önkormányzati és egyéb közületi hitelezéshez.

Alapja a francia Crédit Foncier de France pénzintézet pénzügyi innovációja volt. Ez a bank az 1860-as években újfajta kötvényekkel jelent meg, a záloglevelek mintájára kibocsátott törlesztéses kölcsönkötvények (magyar elnevezése községi kötvény lett), melyek elsősorban nem ingatlanokra, vagy földterületre nyújtott jelzáloghitelek refinanszírozására szolgáltak, hanem városoknak és községeknek nyújtott kölcsönök alapján kerültek kibocsátásra. Az új pénzügyi innovációnak köszönhetően lehetővé vált, hogy a városok és községek kisebb hitelösszegeit összefogva megjelenjenek a tőkepiacon. A községi kölcsönök célköre tágabb a településeknél, a közterhek kivetésére jogosult törvényhatóságok és testületek, illetve társulatok is beletartoztak.

A javaslat
Az 1990-es évek második felében kialakult hazai jelzáloglevél-piac és refinanszírozási modell gazdasági működése és jogi szabályozása gyakorlatilag a közel 130 évvel korábbi rendszer korszerűsített változatának tekinthető. A korabeli jelzáloglevél modellhez szorosan kapcsolódott a községi kötvények intézménye, melynek a mai megfelelőjét nem alakították eddig ki, pedig gazdasági szükségszerűsége jól látható.

A Magyar Nemzeti Bank – 2012. februári közleménye alapján – a hosszú lejáratú banki finanszírozási rendszer fejlesztése érdekében egy univerzális jelzáloglevél-kibocsátói struktúra felé történő elmozdulást szorgalmaz, mely véleménye szerint hozzájárulhat egy hatékonyabb jelzáloglevél-piac kialakulásához. Az univerzális jelzáloglevél-kibocsátói struktúra azt jelenti, hogy nemcsak a specializált jelzálogbankok, hanem meghatározott jogi és minőségi követelmények teljesülése esetén a kereskedelmi bankok is kibocsáthatnak jelzálogleveleket.

Az MNB kezdeményezése jó alkalmat teremt a változtatásokra. Amennyiben a szabályozók amúgy is hozzányúlnak a jelzáloghitelezés intézményi és jogszabályi szerkezetéhez ezt az alkalmat célszerű lenne kihasználni arra, hogy újra megteremtsék az önkormányzati szektor hosszú lejáratú finanszírozását szolgáló régi-új intézményt, a községi kötvényeket is…”

Forrás:
Régi-új ötlet az önkormányzatok hosszú lejáratú finanszírozására, Bethlendi András, Pénzügyi Szemle online, 2012. március 26.