Skip to main content
közigazgatás: magyar

Tárgyalás a városok nélkül

Szerző: 2012. április 12.No Comments

„Kihagyja a kormány az önkormányzatokat a tárgyalásokról, amelyeket a bankokkal folytatnak a települési devizahitelek rendezésének helyzetéről. Lapunk értesülését megerősítette Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke is, aki elmondta: sem a kormány, sem a bankok nem tárgyaltak eddig az önkormányzati szövetségekkel a devizahitelekről.

Pedig a kormány és több bank közt zajlik a tárgyalás a települések problémáiról, és a kiszivárgó információk szerint jók az esélyek arra, hogy hamarosan legalább részmegoldás szülessen. Herbert Stepic, a Raiffeisen vezérigazgatója egy nyilatkozatában arról beszélt, hogy Orbán Viktor miniszterelnök és a magyar kormány hozzáállása sokkal konszenzuskeresőbb, mint egy éve volt, „pozitív, építő jellegű” megbeszélések folynak. A részletekbe azonban a polgármesterek közül információink szerint csak azok látnak be, akik erős emberek a kormánypárton belül.
A TÖOSZ-elnök mindettől függetlenül úgy véli: idén tartható marad a települések helyzete, most nem várhatóak tömeges önkormányzati csődök. Igaz, sokaknál vannak súlyos problémák – tette hozzá. Véleménye szerint 2013-ra és 2014-re kell felkészülnie a kormánynak és a bankoknak már most, ekkor kell ugyanis a legtöbbet visszafizetni a devizahitelekből. A devizaadósság a 400 milliárd forintot is meghaladja, Schmidt Jenő azonban hozzátette: emellett van egy 500 milliárd körüli összértékű, rövid lejáratú hitelekből álló tartozás.

Ezeket már régen elköltötték, most pedig néhány havonta meghosszabbítják a lejártukat. Az eldöntött, hogy nem lesznek sokkal könnyebbek a törlesztés feltételei, mint az eredeti szerződésekben. Orbán Viktor korábban azt nyilatkozta, hogy a végtörlesztéshez hasonló megoldási lehetőség nem lesz. Csendben elhalt Lázár János kezdeményezése is, a hódmezővásárhelyi polgármester pedig néhány hónapja még kemény hangvétellel követelte a várost hitelező Erste Banktól, hogy vállalják magukra az árfolyamkockázat egy részét. Azt pedig Schmidt Jenő mondta el, hogy a települési szövetségek helytelenítenék, ha az állam teljesen átvállalná néhány város adósságát. „Ne a jókkal szúrjunk ki” – fogalmazott a TÖOSZ-elnök.

Az önkormányzati problémák többségének kiinduló időpontját 2005–2007 környékén kell keresni: ekkor terjedt el az a szokás, hogy kötvénykibocsátással, vagyis gyakorlatilag hitelfelvétellel próbálnak pénzhez jutni. A válság előszele még nem látszott, és fontos a politika is, hiszen ekkor előbb kampányidőszak volt, ami nem segített a spórolásban, majd sok helyen új városvezetés jött, akik nem akarták, hogy ne legyenek fejlesztések, akár hitelből.

Az árfolyamkockázattal kevesen számoltak, e szempontból pedig a legrosszabbkor, 2011-ben járt le a legtöbb helyen az a moratórium, amíg kamatokat nem kellett törleszteni. Nem segítettek a kormányzati lépések sem: 2006 óta mindhárom kormány jelentősen csökkentette a települések támogatását, a feladatkör viszont nőtt.”

Forrás:
Tárgyalás a városok nélkül, Sztojcsev Iván, Világgazdaság, 2012. április 6.