„…Az amerikai közigazgatás kialakításában az új tudományterület megalkotói az európaitól eltérő fogalmi regiszterben gondolkodtak. Elutasították a hierarchia csúcsán álló állam irányító szerepét, és az állam domináns szerepével szemben egy alulról építkező rendszert hoztak létre. Az amerikai közszolgálat személyi állományának egy menedzserszemléletű rendszer kihívásainak kell megfelelnie. (Stillman, 1994, 9.) Következésképpen a közszolgálati feladatellátásban az amerikai és a magyar szakemberek tradicionálisan más megközelítésben találkoznak a problémákkal, és a problémákra adandó válaszok is eltérő szakmai struktúrában jelentkeznek.
Feltételezem, hogy részben ezen a területen kell keresni azokat a válaszokat, amelyek magyarázatul szolgálhatnak az amerikai és a magyar közszolgálati képzési- továbbképzési rendszerekben hagyományosan jelen lévő tartalmi és szemléletbeli különbségekre, illetve a preferált módszerekben tapasztalható eltérésekre. Másképpen kell képezni azt, akitől elsősorban a jogszabályok ismeretét és alkalmazási képességét várjuk el, és másképpen azt, akinek kompetenciái az ismeretek mellett az operatív megvalósításhoz, a problémamegoldáshoz, változáskezeléshez stb. szükséges gyakorlati készségekre is kiterjednek. Vizsgálati eredmények utalnak arra, hogy az amerikai közszférában a vezetők számára meghatározott kompetenciaelvárások nagyfokú átfedést mutatnak a magánszektorban kiemelkedően teljesítő, így a jó gyakorlatot képviselő szervezetek által definiált vezetői kompetenciakövetelményekkel…Az amerikai igényeknek a hazaitól sok tekintetben eltérő szemléletű felnőttképzési, humánerőforrás-fejlesztési megközelítés és gyakorlat felel meg, sajátos intézményi, szervezeti és módszertani keretet biztosítva a közszolgálati továbbképzésekhez.
A magyar közigazgatásban is végbemenő modernizációs folyamatok kapcsán azonban az utóbbi évtizedben egyre nyilvánvalóbban, napjainkban pedig különösen artikulált módon új elvárások fogalmazódnak meg a közigazgatás működésével, a közszféra szervezeteivel és szolgáltatásaival, így a közigazgatási szakemberállomány felkészültségével kapcsolatban…E szemléletváltás során a hatékonyabb és eredményesebb munkavégzéshez szükséges kompetenciák előtérbe kerülése egyben elmozdulást is jelez: a jogszabályi ismeretek mellett felértékelődik a korszerű közszolgálat elvárásainak megfelelő szemlélet- és attitűdváltás, valamint a funkcionális irányultságú kompetenciafejlesztés. Az új kihívások hátterében az amerikaihoz hasonló funkcionális célrendszer elemei körvonalazódnak, ennek alapján feltételezem, hogy a nyilvánvaló történelmi-társadalmi és kulturális különbségek ellenére, a hazai közszolgálati továbbképzési gyakorlat közelíthető a szervezeti és egyéni igényekre fókuszáló, gyakorlat-centrikus amerikai képzési stratégiához…”
Forrás:
Felnőttképzési módszerek és technikák az amerikai közszolgálatban − adaptációs esélyek; Dobos Ágota; Doktori (PhD) Disszertáció; Eötvös Loránd Tudományegyetem, Neveléstudományi Doktori Iskola; 2012. június (pdf)
