Skip to main content
gazdaság

Rosszul járhatnak régióink

Szerző: 2012. július 16.No Comments

„Magyarország szempontjából kedvezőtlenül alakítaná át az uniós régiók besorolását, támogatási rendszerét a következő hétéves EU-büdzsére vonatkozó brüsszeli javaslat. A változtatás eredményeként ugyanis kevesebb forráshoz juthat hozzá az ország.

Egy új köztes regionális finanszírozási kategóriát hozna létre az eddigi két kategória mellé az Európai Bizottság a következő, 2014-2020 közötti hétéves uniós költségvetésre vonatkozó javaslata. Az új kategóriát azon régiók számára állítaná fel Brüsszel, ahol az egy főre jutó GDP az uniós átlag 75-90 százaléka között található.

Az átmeneti régió létrehozása alapvetően kedvezőtlenül érinti hazánkat, mivel ehhez a kategóriához egyetlen hazai régió sem tartozna, miután a közép-magyarországi régió esetében közel 109 százalék az egy főre jutó GDP-arány, míg a többi hat magyar régió nem éri el a 75 százalékos szintet. Ez azt jelenti, hogy a hétéves EU-költségvetés kohéziós keretének ezen részéből – amelyre a tervek szerint közel 40 milliárd jutna – hazánk nem részesülne, miközben a kohéziós büdzsé a korábbi hétéves kerethez képest öt százalékkal, 355 milliárd euróról 336 milliárdra csökkenne a brüsszeli javaslat értelmében.
Az új kategóriába az EU 271 régiója közül mintegy 50 kerülne, amelynek zömét a nyugat-európai tagállamok régiói tennék ki. Az új kategória létrehozása tehát egyértelműen a fejlett tagállamok számára kedvező fejlemény, így annak bevezetésével a magyar álláspont szerint az EU eltávolodna a kohéziós politika alapvető célkitűzésétől, vagyis az elmaradottabb térségek felzárkóztatásától.

A bizottsági javaslat értelmében valójában eltolódás következne be a támogatások tagállamok közötti elosztásában, amivel a kevésbé fejlettnek nevezett a 75 százalékos küszöb alatti régiós kategóriába tartozó régiók – hét magyar régió közül hat ilyen besorolású – részesedése 20 százalékkal csökkenne az amúgy is zsugorodó kohéziós büdzséből.

Magyar szempontból az sem kedvező, hogy a brüsszeli javaslat a nagy fejlettségbeli különbséggel jellemezhető, az agglomerációs területekkel kiegészülő fővárosi régiók – mint amilyen a közép-magyarországi régió (KMR) – problémájára a bizottság semmilyen különleges elbánást nem javasol. A hazai központi régióra, mint a többi „fejlettebb régiókhoz” tartozó területi egységre, is vonatkozna az az előírás, amely az Európai Szociális Alap (ESZA) forrásainak felhasználására 52 százalékos arányt szab meg. „Ez amiatt tekinthető előnytelennek, mert így a támogatások több mint felét nem lehetne infrastruktúrafejlesztésre fordítani, hanem az előírás szerint az ESZA-ból támogatható olyan humánerőforrás-fejlesztési, képzési célokra lehetne elkölteni, amelyekre amúgy is igen nehezen sikerül lehívni a rendelkezésre álló uniós forrásokat, illetve amelyek eredményei csak hosszú távon jelentkeznek a gazdaság számára” – mondta el lapunknak Kengyel Ákos. A Corvinus Egyetem Világgazdasági Tanszékének docense szerint a magyar diplomáciának az új EU-költségvetésről szóló tárgyalásokon egyedi megállapodást kellene kiharcolnia a közép-magyarországi régió számára.

Áldás vagy átok a központi régió?
Vannak EU-tagországok, ahol csak maga a főváros alkot egy régiót, ilyen például Csehország és Szlovákia, van ahol a hazai helyzethez hasonlóan a főváros az agglomerációval együtt tesz ki egy fejlesztési régiót, mint például Lengyelország esetében. „Korábban nagy vita volt arról, hogy leválasszák-e Pest megyét a fejlettebb központi régióról, hogy az több uniós fejlesztési forráshoz jusson hozzá” – emlékeztetett Kengyel Ákos. A Corvinus docense szerint támogatásszerzési szempontból ugyanis valóban nem jó, hogy Budapest és a fejletlenebb Pest megye alkot egy régiót, azonban fejlesztéspolitikai értelemben mindenképpen előnyösnek tekinthető a jelenlegi felállás, ugyanis a fővárost az agglomerációval együtt kezelve hatékonyabban lehet az infrastrukturális projekteket megvalósítani.”

Forrás:
Rosszul járhatnak régióink; Tar Gábor; Világgazdaság Online; 2012. július 16.