Skip to main content
jogközigazgatás: külföldön

Bővebben a német lakcímtörvényről

Szerző: 2012. július 29.No Comments

Amint arról beszámoltunk, nagy vihar keletkezett Németországban a módosított lakcímtörvény adatvédelmi problémái miatt. Miről is van szó?

Előzmények
A lakcímtörvény célja, hogy a polgárok lakcímbejelentése szövetségi szinten egységesen legyen szabályozva (ezelőtt egy keretszabályozás volt, és a tartományok saját hatáskörben dönthettek a részletes szabályokról). Ez a mostani szabályozás a 2006-os föderalizmusreform következménye, mivel a lakcímmel kapcsolatos szabályozás a szövetség kizárólagos törvényhozási kompetenciájába tartozik (a Német Alaptörvényben a 73§, (1), 3. pontban található az erről szóló keretszabályozás).

Az új törvény értelmében 8 eurós díj ellenében bárkinek lehetősége van a hivataltól egy keresett személy nevét és címét megkapni, amennyiben a személy az adott hatóság illetékességi területén lakik.
Ìgy különböző vállalkozások reklám vagy „lakcím-kereskedelem“ („Adresshandel“) céljából megszerezhetik a lakosok adatait, vagy a már meglévő adataikat aktualizálni tudják.

A szövetségi kormány eredeti javaslata szerint a polgárok hozzájárulása lett volna szükséges, ha a hivatal azok személyes adatait tovább akarja adni harmadik félnek. A törvény módosított (végleges) változatában már az szerepel, hogy a polgároknak (utólag) aktív ellentmondással lehet élniük (előzetes megkérdezésükre nem kerül sor).

Kritikák a törvényről
A Süddeutsche Zeitung internetes oldalán olvasható egy cikk4 (07.10), amelyben Viviane Reding biztos (Európai Bizottság) kritizálja az új lakcím-nyilvántartási törvényt. Véleménye szerint „ez az adatvédelem eladása“. „ Meg vagyok lepődve, hogy egyes német politikusok a helyi reklámcégek profitnövelési érdekeit az adatvédelemhez való alapvető polgári jogok elé helyezik” – nyilatkozta a biztos.
„Hogyan akarja az állam hitelesen megkövetelni az olyan cégektől, mint a Facebook vagy a Google, hogy a szigorú adatvédelmi előirásokat betartsák, mikor ő maga az adatvédelem magánszektor gazdasági szereplői számára történő eladásán munkálkodik?“ 
Viviane Reding szerint a német lakcím-nyilvántartási törvény ellentétes az európai adatvédelmi szabályok szellemiségével.

A német szövetségi adatvédelmi biztos, Peter Schaar is kritizálta a törvényt, mivel véleménye szerint ez „egy ajándék a reklámszakmának”, és a törvény „jelentős romlás” a polgárok számára.

A szövetségi kormányszóvivő, Steffen Siebert világossá tette nyilatkozatában a szövetségi kormány véleményét, miszerint a vitatott törvény a további parlamenti eljárások során még módosításra kerül.

A törvény hátterében sokan a lobbistákat látják. Ez jelent meg a Stern hetilap egyik online cikkében is (07.17).10 A lap példaként hozza fel, hogy 2011. december elején több érdekképviseletet is meghívtak egy parlamenti meghallgatásra. A meghívottak között volt a Bergs BDIU (Bundesverbands der Deutschen Inkassounternehmen= Német Inkasszóvállakozások Szövetsége) és a Deutsche Post (melynek leányvállalata az egyik legnagyobb német „lakcímkereskedő”) és a Német Biztosítók Szövetsége (=Gesamtverbands der Deutschen Versicherungswirtschaft) képviselői is. A biztosítók az ellen vannak, hogy a címeket csak a polgárok beleegyezésével lehessen használni. A cikk szerint az adatvédelmi és fogyasztóvédelmi szervezetek nem kaptak meghívást az eseményre.

Forrás:
Sie wussten, was sie taten; FAZ; 2012. július 17.
EU-Justizkommissarin Reding kritisiert Meldegesetz; Süddeutsche.de; 2012. július 10.
Regierung will Meldegesetz umarbeiten; Frankfurter Rundschau; 2012. július 9.
Die Union und ihre adresshungrigen Lobbyisten; Stern.de; 2012. július 17.