„Minden szereplő jól járhat azzal, ha a mobilpiac új szereplőkkel bővül, legalábbis ezt mutatják a nemzetközi példák, és úgy tűnik, jelen helyzetben immár a magyarországi szolgáltatók is belátják ezt – bár igazi, független MVNO továbbra sincs még a piacon. De ez a helyzet rövidesen változhat.
Egyre több virtuális mobilszolgáltató (Mobile Virtual Network Operator, vagyis MVNO) működik világszerte a különböző, országos infrastruktúrákkal rendelkező mobilhálózatokon – az üzleti modell a jelenlegi gazdasági körülmények közepette az egyik fő katalizátora lehet a piac növekedésének. Szakértők szerint régiónkban is megtört a helyi, nagy operátorok ellenállása, akik bár a virtuális mobilszolgáltatókkal konkurenciát kapnak a nyakukba, de emellett fix bevételt is remélhetnek az újonnan érkező kisebb-nagyobb cégektől.
Most kezdődik a tánc
Hazánkban egyelőre nincs egyetlen, klasszikus értelemben vett független virtuális mobilszolgáltató sem, az év elején elrajtolt Tesco Mobile-ban ugyanis tulajdonos a Vodafone Magyarország, melynek hálózatát egyébként a szolgáltató használja. Ettől függetlenül ebben az esetben az előfizetők már nem a Vodafone-nal szerződnek, hanem egy másik jogi személlyel, ráadásul a szabályozás és vele együtt az előhívó számrendszer is megkülönbözteti a szolgáltatót (a Tesco Mobile számok 31-es előhívót kapnak).A hazai piac egyik feltörekvő, bevallottan virtuális mobilszolgáltatás elindításában gondolkodó BTel elnök-vezérigazgatója, Takács Krisztián úgy látja, hogy a Tesco Mobile példája az egyik jellemzően elterjedt és sikeres üzleti modellek egyikébe tartozik. Virtuális mobilszolgáltatást ugyanis leginkább az egyébként nagy forgalmat lebonyolító kereskedelmi láncok, a pénzügyi szektor szereplői és nem utolsósorban az alternatív távközlési szolgáltatók kínálnak ügyfeleiknek, vásárlóiknak.
A szakértő szerint az MVNO-modell ma már a nagy operátorok részéről sem az ördög szinonimája, hiszen a nagykereskedelmi partnernek a távközlési MVNO-megállapodás jelentős erőforrás-befektetés nélkül hoz bevételt, amennyiben a virtuális távközlési szolgáltató saját folyamatai keretében képes kezelni a műszaki, ügyfélszolgálati, számlázási teendőket. A szolgáltatók ezt a kontrollt sokáig nem kívánták kiengedni a kezükből, így az eddigi próbálkozások nagy részben csupán a partnercég arculatára alakított, márkázott szolgáltatások voltak.
A piaci szereplők ráadásul jellemzően mobiladat-szolgáltatást kínáltak csak partnereiknek viszontértékesítésre, ilyen megállapodás született többek közt a Telenor és az Invitel, vagy éppen az EnterNet és a Vodafone között. A hangszolgáltatást (is) tartalmazó konstrukciók esetében az első fecske a 2009-ben bemutatott Postafon volt, melyet a Red Bull Mobile követett, de ebbe a körbe tartozik a Lidl diszkontlánc Blue Mobile mobilmárkája is, mely valójában egy átmárkázott T-Mobile kártyás konstrukció.
MVNO, bármi áron
A BTel vezetőjének nyilatkozatát ezzel együtt nem lehet nem üzenetként felfogni: a cég felkészült arra, hogy egy nagy szolgáltatópartnerrel összeállva belépjen a virtuális mobilszolgáltatások hazai piacára. A nemrég gyakorlatilag a semmiből előtört BTel több mint egy éve dédelget olyan álmokat, hogy belépjen a hazai mobilpiacra, korábban még azt sem zárta ki kategorikusan, hogy induljon a hatóság frekvenciaaukcióján, ahol a negyedik, saját hálózattal rendelkező mobilszolgáltató szerezhette meg a működéséhez elengedhetetlenül szükséges frekvencialicenceket. A BTel végül erről a tervéről később letett, a cég nem is adott be licitet az aukción.Ám végül könnyen lehet, hogy nem a BTel lesz a hazai MVNO-szegmens idei nagyágyúja, úgy tudjuk több olyan, mobilszolgáltatással nem rendelkező távközlési cég is közel áll a megállapodáshoz, vagy legalábbis komolyan fontolgat mobilpiaci belépést, melynek országosan több százezres ügyfélbázisa van. Ezek a cégek kiterjedt értékesítési hálózatukkal és jelentős ügyfélállományukra építve vonzóbb stratégiai partnerként tűnhetnek fel az MNO-k szemében.
A hazai mobilpiac átalakulásához hozzájárul a negyedik magyarországi mobilszolgáltató színre lépése is, mellyel szemben a nagy operátorok MVNO-megállapodásokkal is küzdhetnek. Hiába bővül ugyanis a piac új, kisebb-nagyobb szereplőkkel, a virtuális operátorok még mindig tekinthetők egyfajta fix bevételforrásnak az MNO számára, szemben a saját infrastruktúrával rendelkező új belépővel, mely csak a nemzeti roamingért fizet a konkurenciának – egészen addig, míg ki nem építi országos hálózatát.”
Forrás:
Virtuális szolgáltatók lehetnek a mobilpiac katalizátorai; Koi Tamás; HWSW.hu; 2012. augusztus 15.
