„Teljes egészében EU-s finanszírozásban készülne el a Nemzeti Egységes Kártyarendszer, ám még kérdéses, hogy mikor. Addig is újabb és újabb kártyákat tesznek alkalmassá a későbbi egységesítésre, ám teljesen eltérő határidőkkel.
A Nemzeti Egységes Kártyarendszer megvalósítása nem azt jelenti, hogy létrehozunk egyetlen szuperkártyát, amely kiváltja az összes többi okmányt – válaszolta a Világgazdaság kérdésére a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (KEK KH). A koncepció lényege a rendszer egységesítése: idővel a legtöbb kártyát alkalmassá tennék az egységes technológia szerinti használatra, ám azt mindenki maga dönthetné el, milyen személyes adatait szeretné egyetlen közös kártyán kezelni – közölte a hivatal.
Arról, hogy az új rendszer létrehozása mennyibe kerülhet, a KEK KH csupán annyit válaszolt lapunknak: a projekt finanszírozása teljes egészében uniós forrásból történik. Így aki legalább kiindulópontnak használható becslést szeretne, jobb híján abból indulhat ki, hogy az okmányirodákban a legolcsóbb kártyák elkészítéséért 1500 forintot kérnek el, ami nagyjából pontosan a gyártás költségeit fedezheti. Ezek azonban egyszerűbbek, papíralapúak, nincs bennük olyan chip, amely az egységes használatra alkalmassá tenné őket, vagyis a NEK drágább lehet.
Ráadásul jó ideig még nincs szó fizikailag egységes kártyákról, csupán több, ugyanolyan technológiával felszereltről, így a költségek még tovább nőhetnek. Nem tisztázott ugyanis még teljes körűen, mely kártyákat egységesíthetné a NEK.Az ötletelés 2010-ben a személyi igazolványhoz kapcsolásból indult ki. Az is tény már, hogy a NEK megvalósításának első lépéseként áprilisban megkezdődött az új típusú diákigazolványok kiadása. A KEK KH úgy tájékoztatta lapunkat: az elmúlt valamivel több, mint négy hónapban 75 836 legyártott, megszemélyesített diákigazolvány készült el. A polgárőr-igazolványokat a diákigazolványokhoz hasonlóan szintén a NEK keretében adják ki, erről júniusban írtak alá megállapodást. A kormánytisztviselői kártyát, az oktatói és a pedagógusigazolványt pedig 2013 elején kezdhetik úgy gyártani, hogy NEK-kompatibilisek legyenek.
Ilyen volna a budapesti közösségi közlekedésben az elektronikus jegy- és bérletrendszer is – ezt azonban biztosan nem vezetik be már jövőre, a mostani tervek szerint talán 2014-től jöhet az új rendszer. Vagyis az egységesítés még legalább másfél évig valószínűleg csak technológiai egységet jelenthet a korábbinál drágább technológiával, arra azonban még várni kell, hogy mindenkinek egy kártyán férjen el a zsebében szinte minden adata. Az adatvédelem biztonságáért aggódók ennek örülhetnének is, de az információk összekapcsolása valószínűleg így sem igazán csillapítja az aggályaikat.
Felmerült már az is, hogy a jogosítvány, a tajkártya vagy az adókártya is bele fog tartozni a körbe, ezekről egyelőre nincs információ. Annyi biztos: adókártyákat néhány hete adtak ki először tavaly szeptember óta – azóta tartott a modernebbé alakítás, időközben pecsétes papírt kaptak az igénylők.
A közlekedésben van üzlet
A BKK-bérlet lehet az egyetlen a szóban forgó kártyák közül, amelyet vásárolni lehet. Nyugat-európai városokban, ahol elektronikus a tömegközlekedés jegyrendszere, a kártyák kiadása nagy üzlet: 1–3 év alatt megtérül a befektetés, ezért fizetnek magáncégek jelentős összegeket, hogy ők építhessék ki a rendszert. A városoknak is megéri a kiszervezés, mivel az ő költségeik minimálisak. Adatvédelmileg bonyolult kérdés, hogyan lehet egy személyes adatokat tartalmazó kártyára vásárlásokat átvezetni.”
Forrás:
Személyi, BKV-bérlet – Nem lesz egyetlen szuperkártyánk; Sztojcsev Iván; Világgazdaság; 2012. szeptember 5.
