Skip to main content
gazdaság

Így vásárolunk a jövőben: integetünk a tévének, hozzák az ebédet

Szerző: 2012. október 15.No Comments

„Egyre izgalmasabb lehetőségek állnak a bankkártya utáni korszak vásárlói előtt – a kérdés ugyanis már egyáltalán nem az, hogy mi jön a készpénzes fizetés után, hanem az, hogy milyen fizetési, vásárlási lehetőségek vannak a bankkártyán túl. A legnagyobb technológiai világcégek pedig egyre intenzívebben keresik azokat a lehetőségeket, amelyek újabb és újabb ötletekkel ragadják meg a fogyasztó érdeklődését, ösztönözve őket az egyszerű és élményszerű vásárlásra, pénzkezelésre. Magyarországról egyedüliként a Pénzcentrum.hu kapott meghívást arra nemzetközi sajtó-háttérbeszélgetésre, amelyen a legfrissebb fejlesztésekbe, kutatásokba nyújtott bepillantást a MasterCard szerdán, az írországi Dublinban.

Izgalmas és érdekes fejlesztésekkel készülnek a multinacionális fizetés-technológiai cégek a bankkártya utáni korszakra – derült ki a MasterCard Innovation Showcase elnevezésű dublini rendezvényen, amelyen a legújabb, eddig -részben- titokban fejlesztett- technológiákat mutatták be a világ kéttucatnyi országából érkezett újságíróknak. Az új fejlesztések között szerepel a biometrikus személyazonosítás, a kézzel irányítható TV-s vásárlás, sőt, a filmekben bemutatott termékek online megrendelése is.

A MasterCard által bemutatott egyik legérdekesebb – és már a gyakorlatban is működő példa- Dél-Afrikából származik, ahol a különböző szociális juttatásokat, segélyeket nem készpénzben, hanem bankkártyán kapják meg a jogosultak. A bűnözők azonban egyre inkább specializálódnak a bankkártyás csalásokra, sokszor jogosulatlanul vesznek fel készpénzt bankkártyákkal. Az ilyen bűncselekmények megelőzésére fejlesztették ki a biometrikus módszert, ami a gyakorlatban úgy működik, hogy a készpénzfelvétel, kártyahasználat csak ujjlenyomat és/vagy hangazonosítással lehetséges, de a rendszer hamarosan arcfelismeréssel is tudja majd azonosítani a felhasználót.

Az új fizetési lehetőségek új teret nyithatnak a reklámok és a vásárlás gyors összekapcsolásában is. Egy látványos példával érzékeltetve: telefonunkon, táblagépünkön, számítógépünkön lapozzuk kedvenc magazinunkat, amiben meglátunk egy parfümhirdetést. Ahelyett, hogy bemennénk a drogériába, vagy megkeresnénk a webshopot az interneten, egyszerűen ráklikkelünk a termékre, amelyet egy kattintással behelyezünk virtuális bevásárlókosarunkba, kiválasztjuk, hogy melyik (céges vagy privát) bankkártyánkkal szeretnénk kifizetni a terméket, és PIN-kódunk megadása után már kész is a rendelés, várhatjuk a házhozszállítást. Ugyanez működhet például kedvenc focicsapatunk kedvenc játékosának mezével: az online sportújságban látok egy képet a focistáról, akire kattintva egyből megrendelem a nevével ellátott mezt, a termék akár a következő meccsen vár engem az ugyanilyen egyszerűen megvásárolt ülőhelyemen a stadionban.

Hasonlóan látványos megoldással ötvözhetik akár a mozifilmekben, TV-sorozatokban egyre gyakrabban látható termékelhelyezést (product placement) a vásárlással. A Marley meg én című filmben Owen Wilson egy nyakláncot ajándékoz szerelmének, akit Jennifer Aniston alakít. A filmet nézve ennél a jelenetnél felugrik egy reklámablak (akár táblagépen, laptopon vagy okostévén nézzük – ez utóbbi egyébként jó eséllyel sokaknak van, akik az elmúlt egy évben vásároltak új készüléket), és ha akarjuk, megállíthatjuk a filmet, ráklikkelhetünk a nyakláncra, és egyszerűen megrendelhetjük azt.

Az interaktív vásárlásra jó példa az a fejlesztés, amely az úgynevezett kinect technológiát használja (ez a Microsoft által kifejlesztett, alapvetően az Xbox 360 játékkonzolhoz használt mozgásérzékelő, amely kivetíti mozgásunkat a televízió képernyőjére) egy okostelevízióval. Nézzük otthon Horst Fuchsot a televíziós vásárlás élő legendáját, amint a német acél pengékkel készült V-gyalut kínálja megvásárlásra. Beállunk a TV elé, és két egyszerű „integető” karmozdulattal megragadjuk a terméket, behelyezzük azt virtuális kosarunkba. Ha pedig inkább valamilyen ennivalót rendelnénk, szánk elé tesszük a kezünket, ezzel jelezve a rendszernek, hogy váltson az élelmiszer-kínálatra.

A megoldások többsége természetesen egyelőre csak „laboratóriumi” körülmények között működik, és bőven a fejlesztési szakaszban vannak, kérdés, hogy melyik lesz az, amelyik kiállja a próbát, és használhatjuk a gyakorlatban is”

Forrás:
Így vásárolunk a jövőben: integetünk a tévének, hozzák az ebédet; Pénzcentrum.hu; 2012. október 12.